Wikipédia

Bölcske

magyarországi község Tolna vármegyében

Bölcske község Tolna vármegye Paksi járásában.

Bölcske
Bölcske címere
Bölcske címere
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióDél-Dunántúl
VármegyeTolna
JárásPaksi
Jogállásközség
PolgármesterBaranya István (független)[1]
Irányítószám7025
Körzethívószám75
Népesség
Teljes népesség2593 fő (2023. jan. 1.)[2]
Népsűrűség46,85 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület58,78 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 46° 43′ 60″, k. h. 18° 58′ 00″Koordináták: é. sz. 46° 43′ 60″, k. h. 18° 58′ 00″
Bölcske (Tolna vármegye)
Bölcske
Bölcske
Pozíció Tolna vármegye térképén
Bölcske weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Bölcske témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Fekvése szerkesztés

A Duna jobb partján, Dunaföldvártól 8 kilométerre délkeletre, Pakstól 18 kilométerre északkeletre fekszik, Tolna vármegye északkeleti részén. Közigazgatási területét a Duna, Dunaföldvár, Németkér, Paks-Dunakömlőd és Madocsa fogja közre. Egyházi igazgatás szempontjából a Pécsi egyházmegyéhez, illetve a Dunamelléki református egyházkerülethez tartozik.

A község területe a Dunántúl része. Földrajzilag az Alföldhöz tartozó Mezőföldhöz sorolandó, talaja, annak szerkezete és a táji jellege miatt. Az itt élők körülményeit, létfeltételeit a mai napig nagyban meghatározza a község keleti határában folyó Duna. A földrajzi sajátosságok közül említésre érdemes továbbá az alföldi jellegű tájból kiemelkedő, a falu lakói által „hegynek” nevezett, de inkább csak szelíd domboknak tekinthető vonulat, amelyen a középkorban még több apró falucska volt. Rajta fekvő kertjeinek tulajdonosai nagyrészt a szomszédos Madocsa lakói.

A falu keleti határán meredek löszfal emelkedik a Duna fölé. A folyószabályozások hatásaként a Duna keletebbre helyeződött és az akkori számtalan kis szigetet, holtágat egyre inkább birtokba veszi a természet, áthatolhatatlan ártéri erdőket alkotva.

A Paksi Atomerőmű hűtővíz-ellátásának mindenkori biztosítására 1985-ben megépült Bölcske-Paks árvízvédelmi töltés a régi Duna-partot teljesen átalakította.

A falu nyugati határában található szűk löszvölgyek különös növénye a tátorján, amely Magyarországon csupán néhány helyen honos.

Megközelítése szerkesztés

Közigazgatási területét érinti az M6-os autópálya és a 6-os főút is, így ezek a legfontosabb közúti megközelítési útvonalai; központján azonban csak a Dunaföldvár-Dunakömlőd közti 5111-es út halad végig. A központból Bölcske megállóhelyre vezet az 51 362-es számú mellékút, melynek folytatása korábban, tovább a 6-os főútig az 51 172-es számozást viselte, de ma már nem minősül országos közútnak. A falutól 2 km távolságra elhelyezkedő vasúti megállóhely a 2009-ben megszűnt személyforgalmú Pusztaszabolcs–Dunaújváros–Paks-vasútvonalon volt. Az 1896-ban épült díszes állomásépület romjait szintén abban az évben bontották le.

Története szerkesztés

Bölcske a bronzkor óta lakott település. Számos bronzkori kultúra megtelepedése kimutatható a leletekből.

Az ókorban a Pannónia tartomány keleti határának védvonalában (limes) helyezkedett el. A Duna partján, ami akkor még keletebbre helyezkedett el és a túlparton egy-egy kikötőerőd helyezkedett el.

A honfoglalást megelőzően szkíták, avarok lakták a vidéket, akik nyomai máig fellelhetőek.

A középkorban mezővárosi ranggal rendelkezett (oppidum) és jelentős központja volt a körülötte fekvő pusztáknak. (Leányvár, Hüllő, Szentandrás, Kormó, Hada, Gyűrűs, Szőlős, Örs (Eörs), Várréve).

A török seregek elé siető II. Lajos magyar király a Bölcskétől nyugatra húzódó, egykori római úton haladt - dunaföldvári és két napos paksi időzés után lefelé Mohácsra -, melyen a győztes Szulejmán szultán 1526. szeptember 5-12 között már Budára nyomult. A szultán később (1529, 1532, 1541, 1543) újabb hadjáratokat vezetett, minden esetben útba ejtve Bölcskét.

A törököt kiűző felszabadító seregek 1686. szeptember 15—16-án Bölcske és Madocsa között táboroztak. Ekkor készítette L. N. Hallard Bölcske (Potzca) és a szomszédos Madocsa eddig ismert első rajzos ábrázolását.

Említése forrásmunkákban szerkesztés

  • Vályi András: Magyarország leírása (1796)

BÖLCSKE. Magyar falu Tolna Vármegyében, földes Ura Gróf Battyáni Uraság, lakosai katolikusok, fekszik a’ Dunához közel, Földvártól egy mértföldnyire. Határja jó termékenységű.

  • Fényes Elek: Magyarország geográfiai szótára (1851)

Bölcske, magyar falu, Tolna vármegyében, a Duna jobb partján, ut. p. D. Földvártól délre 1 mfdnyire, 3652 r. kath. és ref. lakossal, kath. és ref. anyatemplommal. 1846-ban számláltatott 118 r. kath. fiu, 73 leány, 170 ref. fiu és 111 leány elemi tanuló. Határa sárga és fekete homokos, s közép termékenységü. Szőlőskerteket mivel. A paksi birtokhoz tartozván, számos közbirtokosok birják.

  • Révai Nagy Lexikona (III. kötet) (1910)

Bölcske, nagyk. Tolna vm. dunaföldvári j.-ban (1910) 4584 magyar lak., vasúti állomás, posta- és táviróhivatal.

Bölcskei születésű vagy kötődésű személyek szerkesztés

  • A faluhoz tartozó Szentandráspusztán volt gazdatiszt Molnár Gábor, aki később 1929 és 1932 között Dél-Amerikában vadászexpedíciókban vett részt. A Makk és jaguár (Bp. 1972) című könyvének egy hosszú fejezetében számol be a Bölcskén eltöltött évéről - számos bölcskei, madocsai és dunaszentgyörgyi vonatkozással. Mára Molnár Gábor nevét Bölcskén utca viseli.
  • Bölcskén született 1922. október 19-én Kiss József László tanár, ifjúsági regényíró. 1989. február 21-i halála után a bölcskei gyermekkoráról írott kézirata elkallódott.
  • A falu szülötte Kegyes József (1834-1914) autodidakta festőművész, aki az 1860-70-es években vándorfestőként országszerte számos portrét, oltárképet és zsánerképet festett. Egy, a Műcsarnokban 1885-ben rendezett festészeti kiállítás után az egyik bemutatott művét Gárdonyi Géza is megörökítette a Hosszúhajú veszedelem című művében. A Gárdonyi-regényben említett festmény a Pipára gyújtó magyar pór egy félhomályban pipára gyújtó parasztember portréját ábrázolja, akinek a gyufa felvillanó fénye világítja meg az arcát. A regénybeli történet folytatása, hogy a képet feltehetőleg Ferenc József vásárolta meg. Egy festménye a Magyar Nemzeti Galériában, önarcképe pedig a Magyar Történelmi Képcsarnokban látható. A helyi általános iskola az ő nevét viseli.
  • Itt született 1843-ban Tahy István császári és királyi kamarás, megyebizottsági tag, Pest vármegye tiszteleti főjegyzője, kinevezett főispánja, de a hivatali eskü nélkül lemondott e tisztéről.

Közélete szerkesztés

Polgármesterei szerkesztés

  • 1990–1994: Kiss József (független)[3]
  • 1994–1998: Kiss József (független)[4]
  • 1998–2002: Kiss József (független)[5]
  • 2002–2006: Kiss József (független)[6]
  • 2006–2010: Kiss József (független)[7]
  • 2010–2014: Kiss József (független)[8]
  • 2014–2017: Baranya István (független)[9]
  • 2017–2019: Baranya István (független)[10]
  • 2019-től: Baranya István (független)[1]

A településen 2017. augusztus 6-án időközi polgármester-választást (és képviselő-testületi választást) tartottak,[10] az előző képviselő-testület önfeloszlatása miatt.[11] A választáson a hivatalban lévő polgármester is elindult, és meg is erősítette pozícióját.

Népesség szerkesztés

A település népességének változása:

A népesség alakulása 2013 és 2023 között
Lakosok száma
2787
2771
2754
2661
2628
2593
201320142015202120222023
Adatok: Wikidata

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 84,7%-a magyarnak, 1,3% cigánynak, 1,1% németnek, 0,2% ukránnak mondta magát (15,1% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 44,1%, református 23,3%, evangélikus 1%, görögkatolikus 0,2%, izraelita 0,1%, felekezeten kívüli 7,1% (23,9% nem nyilatkozott).[12]

Nevezetességei szerkesztés

  • Római katolikus temploma a Szentháromság tiszteletére szentelve (1796, barokk), az egykori madocsai apátság köveiből épült
  • Református templom (1844, klasszicista)
  • Hanzély-kastély (1915, szecessziós). Hanzély János által épített kastély, ma már szociális otthonként üzemel.
  • Hanzély-kripta, a Hanzély család evangélikus vallása miatt nem temetkezett a sem a katolikus és sem a református köztemetők, ezért a birtokaikon fekvő erdőben építettek egy kápolnát erre a célra. 1945-ben az átvonuló Vörös Hadsereg katonái kifosztották a sírokat.
  • Szakách-kastély (kezdetben a hidaskürti és gányi Nagy család, majd a család kihalásával a birtok a Pécsi Egyházmegyére szállt. Ezt követően egy oldalági rokon rassói Rassovszky Stefánia és férje varsányi Szakách Ernő egy bölcskei születésű, de Budapesten praktizáló ügyvéd haszonélvezetébe került került a negyvenes évek végéig, az államosításig. Ma Szent András Kastély néven kulturális rendezvényeknek ad helyet)
  • Pincefalu, több mint 400 présház található két tömbben a falu területén. A nagyobbik a Béke téri pincesor, a kisebbik a Csorda úton található.
  • Helytörténeti és régészeti magángyűjtemény. A település egymást követő bronzkori kultúráit és a római kori emlékeit mutatja be.
  • Római-kori kőtár. Az első régészeti lelet, egy római-kori bélyeges tégla, 1973-ban került elő a folyómederből. Az 1986-os alacsony dunai vízálláskor elkezdődött víz alatti régészeti kutatások az egykori kikötőerőd maradványainak feltárását és kőlelet-anyagának felszínre emelését eredményezték. Ezek a helyi Kőtárban és Szekszárdon, a Wosinsky Mór Megyei Múzeumban tekinthetők meg.

Sportélete szerkesztés

A Bölcskei Sport Egyesület (Bölcske SE) 1913-ban alapított labdarúgóklub. 2009–2010-ben megnyerte a Tolna megyei I. osztályt.[13] Neves játékosa Buzás Attila.

Képgaléria szerkesztés

  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
    A Szent András-kastély Bölcskén madártávlatból
  •  
    Bölcske, Szent András-kastély, légi fotó
  •  
    A bölcskei Szent András-kastély a levegőből
  •  
    Szent András-kastély, légi felvétel (Bölcske)

Jegyzetek szerkesztés

  1. ↑ a b Bölcske települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 12. (Hozzáférés: 2020. március 5.)
  2. ↑ Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2023. október 30. (Hozzáférés: 2023. november 5.)
  3. ↑ Bölcske települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Nemzeti Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
  4. ↑ Bölcske települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2019. december 1.)
  5. ↑ Bölcske települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. március 5.)
  6. ↑ Bölcske települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. március 5.)
  7. ↑ Bölcske települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. március 5.)
  8. ↑ Bölcske települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. október 16.)
  9. ↑ Bölcske települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2016. február 11.)
  10. ↑ a b Bölcske települési időközi választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2017. augusztus 6. (Hozzáférés: 2020. június 24.)
  11. ↑ Időközi helyi önkormányzati választások (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2017 (Hozzáférés: 2020. június 24.)
  12. ↑ Bölcske Helységnévtár
  13. ↑ A Bölcskei Sport Egyesület oldala a magyarfutball.hu-n

Források szerkesztés

  • Bölcskei tanulmányok 1-2. (Bölcske, 1994.) Régészeti, történeti, természettudományi és néprajzi kutatások, tanulmányok a falu életéből ISBN 9630338114
  • Havassy Péter- Pongrácz Gábor: Kegyes József bölcskei festő élete (2015) ISBN 9789631231526

További információk szerkesztés

A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Bölcske&oldid=26891878”