Búcsúszentlászló

	Búcsúszentlászló
	; Búcsúszentlászló címere
	; Búcsúszentlászló címere
	Közigazgatás
Ország	Magyarország
Régió	Nyugat-Dunántúl
Vármegye	Zala
Járás	Zalaegerszegi
Jogállás	község
Polgármester	Molnár Gyula (független)
Irányítószám	8925
Körzethívószám	92
	Népesség
Teljes népesség	726 fő (2023. jan. 1.)
Népsűrűség	505,19 fő/km²
	Földrajzi adatok
Terület	1,54 km²
Időzóna	CET, UTC+1
	Elhelyezkedése
	é. sz. 46° 47′ 19″, k. h. 16° 55′ 51″Koordináták: é. sz. 46° 47′ 19″, k. h. 16° 55′ 51″
	Búcsúszentlászló Pozíció Zala vármegye térképén
	Búcsúszentlászló weboldala
	A Wikimédia Commons tartalmaz Búcsúszentlászló témájú médiaállományokat.
	Sablon • Wikidata • Segítség

Búcsúszentlászló (2004 előtt Bucsuszentlászló^[3]) község Zala vármegyében, a Zalaegerszegi járásban, a Zalai-dombságban, az Egerszeg–Letenyei-dombság területén. 154 hektáros kiterjedésével a vármegye második legkisebb közigazgatási területű települése.^[4] A településen polgárőrség működik.^[5]

Fekvése szerkesztés

Zala vármegyében, Zalaegerszegtől 10 kilométerre délkeletre fekszik, a Szévíz patak észak-déli irányú völgyében. Főutcája a Pölöske-Alsónemesapáti között húzódó 7363-as út. Utóbbiból itt ágazik ki kelet felé, a település központjában a 73 227-es út Nemessándorháza, a község déli szélén pedig a 73 228-as út Nemesszentandrás felé.

A településen áthalad a Szombathely–Nagykanizsa-vasútvonal, amelynek állomása is van itt, Búcsúszentlászló vasútállomás a 73 227-es út mellett található.

Története szerkesztés

A település nevét 1270-ben említették először az írásos forrásokban Scent Laduzlo néven, mint a pölöskei vár tartozékát. Plébániatemploma, mely valószínűleg a tatárjárás után épülhetett, ekkor nem szerepelt a forrásokban, de ebben az időben miután tituláris szentje az egész település névadója, már állnia kellett. Az 1333-as pápai tizedjegyzékben "Szent László egyház"-ként emlegetett templomának plébánosa Pál volt.

A hagyományok szerint maga Szent László király rendelte el egy kis kápolna építését a Boldogságos Szent Szűz tiszteletére ezen a helyen, miután csodás módon megmenekült az őt üldöző seregtől. Bár e hagyománynak konkrét történelmi bizonyítékai nincsenek, a régészet is román korinak vallja a kegykápolnát. Később ehhez az ősi kápolnához építették az impozáns barokk templomot, megőrizve ezzel a régi kápolna épületét is. A török időkben egyrészt a rejtettsége biztosította a kápolna fennmaradását, de a hívő muzulmánok is tisztelettel viseltettek Jézus szülőanyja, Mária iránt, akinek tiszteletére emelték a kápolnát. A kanizsai basáról maradt fenn egy történet arról, hogy betegsége idején, 1690 előtt egyik keresztény túszát küldte a kápolnába, hogy imádkozzon az ő gyógyulásáért. Amikor a rab ezt kényszerűségből megtette, a török basa meggyógyult. Ekkor személyesen is eljött ide, megkeresztelkedett, sőt, díszes pajzsát itt hagyta a kápolnában, adományképpen; a pajzs még 1780 körül is megvolt.

1694-ben ferences szerzetesek érkeztek ide, Széchenyi Pál veszprémi püspök bízta rájuk az addigra már közismertté vált zarándokhelyet, amelyet a nép Szentlászlónak nevezett. A püspök megbízólevelében számos csodát is említett, amelyek Szűz Mária közbenjárására történtek. Ettől kezdve híres búcsújáró hely lett; a hívő emberek mind a nagyobb Mária-ünnepeken, mind pedig Szent László király ünnepén nagy számban érkeztek a kegyhelyre, ahol a ferences barátok fogadták őket.

Búcsúszentlászlónak 1910-ben 509 lakosa volt, melyből 505 magyar nemzetiségű volt. 509 lakosából 482 római katolikus, 9 református, 17 pedig izraelita volt. Az 1910-es népszámláláskor a település Zala vármegye Pacsai járásához tartozott.

Közélete szerkesztés

Polgármesterei szerkesztés

1990-1994: Józsa Tibor (független)^[6]
1994-1998: Józsa Tibor (független)^[7]
1998-2002: Ferkóczáné Szalai Zsuzsanna (független)^[8]
2002-2006: Kocsis Éva (független)^[9]
2006-2010: Molnár Gyula (független)^[10]
2010-2014: Molnár Gyula (független)^[11]
2014-2019: Molnár Gyula (független)^[12]
2019-től: Molnár Gyula (független)^[1]

Látnivalók szerkesztés

Fő nevezetessége az Arany János utcában álló római katolikus kápolna és templom az épületegyüttes mellett fakadó forrással, aminek csodatévő erőt tulajdonítanak, ezért zarándokhely. Helyrajzi száma: 306, műemlékvédelmi (KÖH) törzsszáma 6418. A templom mögötti, úgynevezett Szentkút Szent László tiszteletének helye. A templom két kegyhelye:

Fogolykiváltó Boldogasszony;
Szent László király.

Az 1736-ban épült egykori ferences kolostor ugyancsak az Arany János utcában (15–17.) áll; ma szociális otthon. Helyrajzi száma: 305. Műemlékvédelmi törzsszáma: 6419.

A kegytemplom fölött emelkedő dombot koronázó Kálvária-kápolna, körülötte a keresztúti stációkkal (18. század második fele) ugyancsak műemlék; törzsszáma 6420).

A falu ismertebb szülöttei szerkesztés

Bödőcs Tibor, a Rádiókabaré és a Showder Klub Karinthy-gyűrűs humoristája.
Dr. Szabó János, a Montreali Egyetem anatómia professzora.
Dr. Szabó Lajos, a Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetem egykori tanszékvezetője.
Nagy Edi (NAGYEDi, Nagy Edi Project), énekes, zenész, zeneszerző, szövegíró.
Guttmann Béla (1872-1911), a bécsi liptóvárosi nagy zsinagóga főkántora

Népesség szerkesztés

A település népességének változása:

A népesség alakulása 2013 és 2023 között

Lakosok száma	811	815	795	738	714	726
	2013	2014	2015	2021	2022	2023

Adatok: Wikidata

A 2011-es népszámlálás idején a nemzetiségi megoszlás a következő volt: magyar 98,4%, cigány 0,54%, német 0,68%. A lakosok 73,4%-a római katolikusnak, 1,9% reformátusnak, 0,7% evangélikusnak, 2,2% felekezeten kívülinek vallotta magát (21,3% nem nyilatkozott).^[13]

Képek szerkesztés

Jegyzetek szerkesztés

↑ ^a ^b Búcsúszentlászló települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2020. február 19.)
↑ Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2023. október 30. (Hozzáférés: 2023. november 5.)
↑ Búcsúszentlászló története a KSH online helységnévtárában^{[halott link]}
↑ [1]
↑ Zala megyei polgárőr egyesületek. zmpsz.hu. (Hozzáférés: 2016. július 7.)
↑ Bucsuszentlászló települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Nemzeti Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
↑ Bucsuszentlászló települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2019. december 3.)
↑ Bucsuszentlászló települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. március 5.)
↑ Bucsuszentlászló települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. március 5.)
↑ Bucsuszentlászló települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. március 5.)
↑ Búcsúszentlászló települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. december 17.)
↑ Búcsúszentlászló települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2020. február 19.)
↑ Területi adatok -Zala megye Központi Statisztikai Hivatal

Források szerkesztés

Tatár Sarolta: Magyar katolikus templomok. Tóth Könyvkereskedés és Kiadó Kft., Debrecen. ISBN 978-963-596-408-6
Magyarország műemlékjegyzéke – Zala megye
Búcsúszentlászló [2]
Magyar Katolikus Lexikon

További információk szerkesztés

Kocsis Éva: Búcsúszentlászló képekben; Gura Ny., Zalaegerszeg, 2005
Zarándokkönyv. Egyházmegyei zarándoklat. Búcsúszentlászló, 2010. május 1.; összeáll. Déri Péter; Martinus, Szombathely, 2010
Bolla Lajos János: Búcsúszentlászló, ahogy én látom... A falu története; Önkormányzat, Búcsúszentlászló, 2014
Nagy Zsófia: Fogolykiváltó Boldogasszony és Szent László kegyhely; N. Molnár Katalin, Búcsúszentlászló, 2014
Ferences köszöntés Szent László királynak; összeáll. Károly Ferenc Barnabás, lejegyezte Szent-Mihályi Mihály, vál., szerk. Tokár Imre János, jegyz. Medgyesy S. Norbert; Magyarok Nagyasszonya Ferences Rendtartomány, Bp., 2017
Németh Miklós Attila: Búcsúszentlászló. Muzulmánok Máriája; Kairosz, Bp., 2018 (Féltett kishazák)

Földrajzportál
Magyarország-portál

[19önkvál-1] Búcsúszentlászló települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2020. február 19.)

[2a31dfdd5dbacd46b3f3006ac5f3e57eaff8e194-2] Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2023. október 30. (Hozzáférés: 2023. november 5.)

[3] Búcsúszentlászló története a KSH online helységnévtárában^{[halott link]}

[4] [1]

[5] Zala megyei polgárőr egyesületek. zmpsz.hu. (Hozzáférés: 2016. július 7.)

[90önkvál-6] Bucsuszentlászló települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Nemzeti Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)

[94önkvál-7] Bucsuszentlászló települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2019. december 3.)

[98önkvál-8] Bucsuszentlászló települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. március 5.)

[02önkvál-9] Bucsuszentlászló települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. március 5.)

[06önkvál-10] Bucsuszentlászló települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. március 5.)

[10önkvál-11] Búcsúszentlászló települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. december 17.)

[14önkvál-12] Búcsúszentlászló települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2020. február 19.)

[13] Területi adatok -Zala megye Központi Statisztikai Hivatal

[3]

[4]

[5]

[1]

[2]

[6]

[7]

[8]

[9]

[10]

[11]

[12]

[13]