Búrszentgyörgy
Búrszentgyörgy (szlovákul Borský Svätý Jur, németül Bur-Sankt-Georg) község Szlovákiában, a Nagyszombati kerületben, a Szenicei járásban.
| Búrszentgyörgy (Borský Svätý Jur) | |
 | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Szlovákia |
| Kerület | Nagyszombati |
| Járás | Szenicei |
| Rang | község |
| Polgármester | Anna Kratochvílová |
| Irányítószám | 908 79 |
| Körzethívószám | 034 |
| Forgalmi rendszám | SE |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 1631 fő (2021. jan. 1.)[1] |
| Népsűrűség | 41 fő/km² |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 168 m |
| Terület | 39,72 km² |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 48° 36′ 48″, k. h. 17° 02′ 45″Koordináták: é. sz. 48° 36′ 48″, k. h. 17° 02′ 45″ | |
| Búrszentgyörgy weboldala | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Búrszentgyörgy témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
| Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info | |
Fekvése szerkesztés
Malackától 21 km-re északra fekszik.
Története szerkesztés
1394-ben Zsigmond király adománylevelében említik először, amikor Éleskő várát a hozzá tartozó uradalommal együtt szolgálataiért a lengyel Stíbor főúrnak adja. Nevét valószínűleg templomának védőszentjéről, Szent Györgyről kapta. A templom a falu első említésekor már állt. 1466-ban "Zenthgwrt", 1564-ben "Zenthgergh" néven említik. A falunak már a 18. században postaállomása volt. A 19. században az éleskő-szentjánosi uradalomhoz tartozott.
Vályi András szerint "SZENT GYÖRGY. Búr Sz. György. Tót falu Pozsony Várm. földes Ura Gr. Batthyáni Uraság, lakosai katolikusok, fekszik térséges helyen; határja 2 nyomásbéli, leginkább rozsot, és kendert terem; réttye, szőleje elegendő van; zabja, és búzája nem terem, erdeje nem nagy; piatza Sassinban."[2]
Fényes Elek szerint "Szent-György (Bur-), tót f., Poson vármegyében, Sz. Jánoshoz 1 órányira: 2967 kath., 208 zsidó lak., kath. paroch. templommal. Határa róna homokos; nagy erdeje vadakkal bővölködő; legelője elég; négy vizimalma, s az uraságnak egy majorsága van. F. u. gr. Batthyáni Jánosné."[3]
A trianoni békeszerződésig Pozsony vármegye Malackai járásához tartozott.
Népessége szerkesztés
1880-ban 2420 lakosából 2181 szlovák és 31 magyar anyanyelvű volt.
1890-ben 2383 lakosából 2177 szlovák és 35 magyar anyanyelvű volt.
1900-ban 2146 lakosából 2037 szlovák és 32 magyar anyanyelvű volt.
1910-ben 2047 lakosából 1918 szlovák és 69 magyar anyanyelvű volt.
1921-ben 1985 lakosából 1955 csehszlovák és 9 magyar volt.
1930-ban 2059 lakosából 2020 csehszlovák és 3 magyar volt.
1991-ben 1570 lakosából 1527 szlovák és 7 magyar volt.
2001-ben 1572 lakosából 1551 szlovák és 2 magyar volt.
2011-ben 1628 lakosából 1535 szlovák és 2 magyar volt.
Nevezetességei szerkesztés
- Szent György tiszteletére szentelt római katolikus temploma 1676-ban épült.
- A falu kastélya 1844-ben épült.
- Tomky nevű településrészén két tó, motel, étterem és kemping található.
Jegyzetek szerkesztés
- ↑ The 2021 Population and Housing Census. Szlovák Statisztikai Hivatal
- ↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.
- ↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.