Wikipédia

BRICS

tíz ország gazdasági társulása

A BRICS betűszó számos jelentős állam szövetségét takarja. 2009-ben alapította (BRIC néven) Brazília, Oroszország, India és Kína. 2010-ben a Dél-afrikai Köztársaság csatlakozott,[1] 2024 elején pedig Egyiptommal, Etiópiával, Iránnal és az Egyesült Arab Emírségekkel bővült ki, amely csoportot ma már BRICS pluszként (BRICS +) emlegetik.[2]

BRICS
A betűszó a tagországok zászlajaival
A betűszó a tagországok zászlajaival
A BRICS országok vezetői 2023-ban: Lula da Silva, Hszi Csin-ping, Cyril Ramaphosa, Narendra Modi és Szergej Lavrov (Vlagyimir Putyin-t képviselve)
A BRICS országok vezetői 2023-ban: Lula da Silva, Hszi Csin-ping, Cyril Ramaphosa, Narendra Modi és Szergej Lavrov (Vlagyimir Putyin-t képviselve)
Alapítva2009. június 16.
A Wikimédia Commons tartalmaz BRICS témájú médiaállományokat.

A BRICS betűszó a négy alapító ország és Dél-Afrika angol nevének kezdőbetűiből áll össze: Brasil, Russia, India, China és Republic of South Africa.) Az eredeti „BRIC” rövidítést 2001-ben a Goldman Sachs közgazdásza, Jim O'Neill alkotta meg, hogy leírja azokat a gyorsan növekvő gazdaságokat, amelyek előrejelzése szerint 2050-re együttesen uralni fogják majd a világgazdaságot.

A BRICS-et eredetileg az egymás országába való befektetések megkönnyítésére hozták létre, azonban a 2010-es években egyre inkább összetartó geopolitikai tömbbé formálódtak. Kormányaik évente hivatalos csúcstalálkozót tartanak, és részben összehangolják a politikájukat. A BRICS országok közötti kapcsolatok alapelvei a be nem avatkozás, az egyenlőség és a kölcsönös előnyökön fekszenek.

A BRICS országokat a vezető fejlett gazdaságok a G7 blokkjának a geopolitikai riválisának tekintik. 2014-ben eredetileg a Világbank ellensúlyozására megalapították az Új Fejlesztési Bankot, aminek a székhelye Sanghajban van. 2016-ban a két bank együttműködési szándéknyilatkozatot írt alá, és bejelentették, hogy elsősorban a fejlődő országok infrastruktúrájának a fejlesztésére összpontosítanak.[3]

Történelme szerkesztés

 
A BRIC első csúcstalálkozójának logója

Az eredetileg négy BRIC-ország (Brazília, Oroszország, India és Kína) külügyminiszterei 2006 szeptemberében találkoztak New Yorkban, melyet további magas szintű találkozók sorozata követett.

A BRIC-országok első csúcstalálkozóját 2009 júniusában tartották az oroszországi Jekatyerinburgban, melyen mind a négy országot azok első számú vezetői képviselték. A csúcstalálkozó fókuszában a globális gazdasági helyzet javításának eszközei, a pénzügyi intézményrendszer reformja, továbbá a négy ország még hatékonyabb jövőbeni együttműködésének kérdései álltak. A BRIC-országok bejelentették egy új globális tartalék deviza létrehozásának szükségességét. A jekatyerinburgit követően minden évben egy csúcstalálkozót rendeztek, melyeknek mindig más tagország adott helyszínt.

 
A BRICS harmadik csúcstalálkozója, ahol a Dél-afrikai Köztársaság először vett rész teljes jogú tagként

A Dél-afrikai Köztársaság felvételének folyamata 2009 augusztusában kezdődött. Az ország 2010. december 24-én vált a társulás tagjává. Az országcsoport nevét BRICS-re változtatták.

2022-ben a pekingi csúcstalálkozón megegyeztek, hogy bővítik a csoportot. A 2023-as augusztusi johannesburgi csúcstalálkozón Cyril Ramaphosa bejelentette, hogy meghívják Argentínát, Egyesült Arab Emírségeket, Egyiptomot, Etiópiát, Iránt és Szaúd-Arábiát a blokkhoz való csatlakozásra. Az országok Argentína kivételével elfogadták a meghívást, 2024. január 1-jén lettek hivatalosan is teljes jogú tagjai a csoportnak.[4]

A BRICS országai 2022-ben a világ népességének a 39,9%-át, míg a világgazdaságának a 25,8%-át foglalták magukba. Mind az öt állam tagja a G20-nak. Összehasonlításképpen a G7-ek országai a világ népességének a 9,5%-át, míg a világgazdaságának a 43,5%-át foglalták magukba. 2024. január 1-jétől, ha mind a 6 meghívott ország csatlakozni fog végül a csoporthoz, akkor a csoport súlya még tovább nő. Előre láthatólag 2024-ben a világ népességének 44,7%-át, míg a világgazdaságának 28,9%-át foglalják majd magukba.[5][6]

2024. január 1-jétől tagsággal rendelkeznek a következő országok:

  • Szaúd-Arábia
  • Irán
  • Egyiptom
  • Etiópia
  • Egyesült Arab Emírségek[7]

Tevékenysége szerkesztés

 
A BRICS országok GDP-je, 2000-2022

2011-ben megalakították a BRICS Fórumot, egy független nemzetközi szervezetet a BRICS-tagok közötti kereskedelmi, politikai és kulturális együttműködés bátorítására.[8]

2012 júniusában a BRICS-országok 75 milliárd USD összegű alap létrehozását vállalták a Nemzetközi Valutaalap (IMF) hitelezési erejének növelésére - feltéve, hogy az IMF megszavaz bizonyos reformokat. 2013 márciusában, az 5. BRICS csúcstalálkozó során Durban-ban (Dél-afrikai Köztársaság) a tagok megegyeztek egy globális pénzügyi szervezet létrehozásában, mely vállaltan a nyugati dominanciájú IMF és Világbank vetélytársa lenne.[9] A Világbank és az IMF nyugati dominanciájára jellemző, hogy a világ jelenleg második legerősebb gazdaságával bíró Kína kevesebb szavazattal rendelkezik, mint a Benelux államok. Amerika és Európa ezidáig nem sietett az aránytalanság orvoslására.[10] A BRICS által létrehozni tervezett új fejlesztési bank körüli megállapodásokat 2014-re szerették volna lezárni.[11] Azonban a tehermegosztás és a bank székhelye körül kialakult viták késleltették a megegyezést.

2014 márciusában a BRICS-országok külügyminisztereinek találkozóját követően kiadott kommünikében a miniszterek "aggodalmuknak adnak hangot a 2014. novemberre tervezett G20-as találkozó kapcsán a médiában megjelent kijelentések miatt. A G20 vezetése minden tagállam feladata. Egyetlen tagállam sem határozhatja meg egyoldalúan a találkozó természetét és jellegét." A 2014-es krími válságot övező feszültségre utalva a miniszterek megjegyezték: "Az ellenséges nyelvezet, szankciók és ellenszankciók eszkalálódása nem járul hozzá a nemzetközi joggal és az ENSZ Alapokmányával összhangban lévő, fenntartható és békés megoldáshoz."[12] Mindez válasz volt Julie Bishop ausztrál külügyminiszter korábbi kijelentésére, miszerint talán meg kellene tiltani Putyin részvételét az ausztráliai Brisbane-ben, 2014. novemberben esedékes G20-as csúcstalálkozón.[13]

 
A BRICS és az UNASUR országok vezetőinek találkozója, Fortaleza 2014

2014. július 15-én, a BRICS 6. csúcstalálkozóján a brazíliai Fortalezában aláírták a dokumentumot a New Development Bank (NDB) nevű fejlesztési bank létrehozásáról. Az NDB székhelye Sanghaj lesz, elnökségét pedig az alapító tagok rotációs rendszerben töltik majd be. Elsőként India delegáltja veszi át a bank irányítását, majd sorrendben Brazília, Oroszország, Dél-Afrika és Kína képviselője követi. A tagországok 10-10 milliárd dollárral járulnak hozzá a bank alaptőkéjéhez, majd az így összejött 50 milliárd dollárt később 100 milliárd dollárra emelik. A bank a BRICS országokban és az általuk képviselt fejlődő régiókban finanszíroz majd fejlesztési projekteket.[14][15][16]

Csúcstalálkozók szerkesztés

Időpont Házigazda ország Helyszín
1. (BRIC) 2009. június 16.   Oroszország Jekatyerinburg
2. (BRIC) 2010. április 15.   Brazília Brazíliaváros
3. 2011. április 14.   Kína Sanya (Hajnan)
4. 2012. március 29.   India Új-Delhi
5. 2013. március 26-27.   Dél-afrikai Köztársaság Durban
6. 2014. július 14-16.   Brazília Fortaleza
7. 2015. július 9-10.   Oroszország Ufa
8. 2016. október 15-16.   India Benaulim
9. 2017. szeptember 3-5.   Kína Xiamen
10. 2018. július 25-27.   Dél-afrikai Köztársaság Johannesburg
11. 2019. november 13-14.   Brazília Brasília
12. 2020. július 21-23. (COVID-19 világjárvány miatt elhalasztva) 2020. november 17.   Oroszország Szentpétervár
13. 2021. szeptember 9.   India Új-Delhi
14. 2022. június 23.   Kína Peking
15. 2023. augusztus 22-24.   Dél-afrikai Köztársaság Johannesburg

További érdeklődő országok szerkesztés

Indonézia és Törökország a BRICS tagjelöltjei. Rajtuk kívül már Nigéria, Algéria, Szíria és Szaúd-Arábia is jelezte, hogy szívesen csatlakozna a gazdasági társuláshoz.[17][18][19] Több mint 40 ország mutatott érdeklődést a csatlakozás iránt, közülük 22 hivatalosan is bejelentette ezt a szándékát 2023. augusztusáig.[7]

Jegyzetek szerkesztés

  1. ↑ China, Brazil, India and Russia are all deemed to be growth-leading countries by the BBVA: BBVA EAGLEs Annual Report (PPT) Archiválva 2013. május 10-i dátummal a Wayback Machine-ben. BBVA Research. 2012. Hozzáférés ideje: 16 April 2012.
  2. ↑ BRICS expansion (amerikai angol nyelven). www.kas.de, 2023. november 16. (Hozzáférés: 2024. január 22.)
  3. ↑ https://web.archive.org/web/20120402171026/http://atimes.com/atimes/Global_Economy/ND03Dj01.html
  4. ↑ https://www.independent.co.uk/news/world/africa/brics-2023-summit-new-members-saudi-uae-iran-b2398553.html
  5. ↑ https://www.imf.org/en/Publications/WEO/weo-database/2023/April/weo-report
  6. ↑ https://population.un.org/wpp/
  7. ↑ a b 24.hu: Hat új taggal bővülhetnek a BRICS-államok
  8. ↑ BRICS Forum website Archiválva 2015. július 17-i dátummal a Wayback Machine-ben. Hozzáférés ideje: 29 November 2012.
  9. ↑ Brics eye infrastructure funding through new development bank. The Guardian, 2013. március 28. (Hozzáférés: 2013. március 29.)
  10. ↑ http://www.economist.com/news/finance-and-economics/21607851-setting-up-rivals-imf-and-world-bank-easier-running-them-acronym
  11. ↑ India sees BRICS development bank agreed by 2014 summit. Reuters, 2013. április 19. [2013. április 20-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2013. július 10.)
  12. ↑ "Chairperson's Statement on the BRICS Foreign Ministers Meeting held on 24 March 2014 in The Hague, Netherlands" 24 Mar 2014
  13. ↑ "BRICS at Hague slam attempts to isolate Putin" 24 Mar 2014
  14. ↑ Valutaalapot és fejlesztési bankot alapított a BRICS-közösség Archiválva 2014. augusztus 8-i dátummal a Wayback Machine-ben, Hiradó.hu, 2014. július 16.
  15. ↑ Célegyenesben a BRICS államok fejlesztési bankja Archiválva 2014. július 18-i dátummal a Wayback Machine-ben, Magyar Nemzet, 2014. július 16.
  16. ↑ Fejlesztési bankot alapítanak a BRICS-országok, Index, 2014. július 10.
  17. ↑ Alternatív IMF-et terveznek a BRICS-tagok? Archiválva 2014. augusztus 15-i dátummal a Wayback Machine-ben, Afromarket.hu, 2014. július 15.
  18. ↑ Orosz Hírek: Hoppá! Törökország, Szaúd-Arábia és Egyiptom is csatlakozik a BRICS-országokhoz 2022. július 14.
  19. ↑ Euronews: Algéria a BRICS-országcsoport tagja szeretne lenni

Fordítás szerkesztés

Ez a szócikk részben vagy egészben a BRICS című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.

A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=BRICS&oldid=26831479”