Bajor Tanácsköztársaság
A müncheni Tanácsköztársaság vagy Bajor Tanácsköztársaság (Münchner vagy Bayerische Räterepublik) egy rövid életű kísérlet volt egy szocialista állam létrehozására Bajorországban 1919 tavaszán.
| Bajor Tanácsköztársaság | |||
| 1919. április 6. – 1919. május 3. | |||
| |||
 | |||
| Fővárosa | München | ||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Bajor Tanácsköztársaság témájú médiaállományokat. | |||
Története szerkesztés
Megalakulása szerkesztés
Az első világháború során vereséget szenvedett Német Császárságban került sor a novemberi forradalomra, melyben a német uralkodók közül III. Lajos bajor király volt az első, aki a Wittelsbach-ház által 700 évig elfoglalt trónjáról lemondott. Kurt Eisner, a Németország Független Szociáldemokrata Pártja (Unabhängige Sozialdemokratische Partei Deutschlands – USPD) bajorországi vezetője, 1918. november 7-én kikiáltotta a Bajor Szabadállamot (Freier Volksstaat Bayern), amelynek miniszterelnöke lett. Miután pártja elveszítette a választásokat, 1919. február 21-én politikai merénylet áldozata lett. Ekkor kitört a fegyveres hatalmi harc a tanácsköztársaság és a parlamentarizmus hívei között. A Magyarországi Tanácsköztársaság létrejöttének híre is lelkesítette az előbbieket, akik végül győzelmet arattak, és 1919. április 6-án kikiáltották a Bajor Tanácsköztársaságot.
Fennállása szerkesztés
A tanácsköztársaság első vezetői az USPD (mint például Ernst Toller) és a helyi anarchisták soraiból (mint például Gustav Landauer és Erich Mühsam) kerültek ki. Mivel a hatalomátvételből kihagyták a kommunistákat, azok puccsnak minősítették a fordulatot. Több „érdekes” intézkedés mellett hadat üzentek Svájcnak, amiért megtagadta, hogy kölcsönadjon 60 gőzmozdonyt. De végül is nem sikerült a rendet helyreállítaniuk Münchenben, s hat nap után az Eugen Leviné vezette kommunisták átvették a hatalmat tőlük.
A gyárakban munkásönigazgatást vezettek be, és tervbe vették – Silvio Gesell elképzelései nyomán – a papírpénz megszüntetését. Munkanélküli munkásokból – szovjet mintára – felállították a helyi, idővel 20 000 fősre gyarapodott Vörös Hadsereget, amely lecsapott az ellenforradalmi-gyanús csoportokra, személyekre. 8 embert a jobboldalnak végzett kémkedésért kivégeztek.
Bukása szerkesztés
1919. május 3-án egy radikális jobboldali paramilitáris erő, a Freikorps 30 000 fős alakulata és a berlini szociáldemokrata kormány 9000 fős hadserege közösen megtámadta tanácsköztársaságot, és visszafoglalta Münchent.
A harcok és az azokat követő, a későbbi magyarországi fehérterrorhoz hasonló kommunista-ellenes tisztogatások során számos kegyetlenkedésre került sor, és hétszáz ember életét veszítette.
A forradalom eseményei és leverésének következményei megalapozták Bajorországban a nemzetiszocializmus felemelkedését. A konzervatívvá lett Bajorország az elkövetkező években a jobboldali radikalizmus németországi központjává („Ordnungszelle”) vált. Itt működött Adolf Hitler is, és 1923-ban itt hajtotta végre a müncheni sörpuccsot.
Vezetők szerkesztés
Központi Tanács
- Max Levien
- Gustav Landauer
- Erich Mühsam
- Ernst Toller
- Eugen Leviné
- Oskar Maria Graf
- Otto Neurath – Gazdasági Központi Hivatal elnöke
- Silvio Gesell – pénzügyi népbiztos
Jegyzetek szerkesztés
- Ernst Toller: Német voltam én is..., Kossuth Kiadó, 1974, ISBN 963-09-0177-3
- Karl-Ludwig Ay: Die Entstehung einer Revolution. Die Volksstimmung in Bayern während des Ersten Weltkrieges. (= Beiträge zu einer historischen Strukturanalyse Bayerns im Industriezeitalter 1). Duncker & Humblot, Berlin 1968. (Dissertation, Universität München 1968)
- Karl Bosl (Hrsg.): Bayern im Umbruch. Die Revolution von 1918, ihre Voraussetzungen, ihr Verlauf und ihre Folgen. Oldenbourg, München u. a. 1969.
- Helge Döhring: Damit in Bayern Frühling werde! Die syndikalistische Arbeiterbewegung in Südbayern von 1914 bis 1933. Verlag Edition AV, Lich/Hessen 2007, ISBN 978-3-936049-84-8.
- Tankred Dorst (Hrsg.): Die Münchner Räterepublik. Zeugnisse und Kommentar. (= edition suhrkamp. 178). Suhrkamp, Frankfurt am Main 1966. (mit Zeitzeugenberichten und Originalzitaten u. a. von Rainer Maria Rilke, Gustav Landauer, Kurt Eisner, Erich Mühsam, Oskar Maria Graf, Ernst Toller, Lenin, Eugen Leviné).
- Richard Grunberger: Red Rising in Bavaria. Arthur Barker, London 1973, ISBN 0-213-16420-5.
- Rudolf Herz, Dirk Halfbrodt: Revolution und Fotografie. München 1918/19. Nishen u. a., Berlin 1988, ISBN 3-88940-027-2.
- Herbert Kapfer, Carl-Ludwig Reichert: Umsturz in München. Schriftsteller erzählen die Räterepublik. Weismann, München 1988, ISBN 3-88897-032-6.
- Ralf Höller: Der Anfang, der ein Ende war. Die Revolution in Bayern 1918/19. (= Aufbau Taschenbuch 8043). Berlin 1999, ISBN 3-7466-8043-3.
- Allan Mitchell: Revolution in Bayern 1918/1919. Die Eisner-Regierung und die Räterepublik. Beck, München 1967. (2. Auflage. 1982, ISBN 3-406-02003-8) (zugleich Dissertation, an der Harvard University in Cambridge, MA).
- Gerhard Schmolze (Hrsg.): Revolution und Räterepublik in München 1918/19 in Augenzeugenberichten. Rauch, Düsseldorf 1969. (dtv, München 1982, ISBN 3-423-01365-6)
- Michael Seligmann: Aufstand der Räte. Die erste bayerische Räterepublik vom 7. April 1919. (= Reihe libertäre Wissenschaft. 8). 2 Bände. Trotzdem, Grafenau-Döffingen 1989, ISBN 3-922209-77-7
- Wilhelm Kohlhaas: München 1919 – was damals war und noch heute wahr ist. Haag + Herchen, Frankfurt am Main 1986, ISBN 3-88129-949-1.
Fordítás szerkesztés
Ez a szócikk részben vagy egészben a Bavarian Soviet Republic című angol Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
További információk szerkesztés
- A Kurt Eisner elleni merényletről (Megszűnt a lap. Te is segíthetsz megfelelő hivatkozást találni!)
- Wolfgang Haug: Erich Mühsam (1878–1934)
- Forradalmi események Németországban, 1918-1923
