Bakó Zoltán (Budapest, 1951. október 11. – ) olimpiai bronzérmes, ötszörös világbajnok kajakozó, edző.
| Bakó Zoltán |
| Személyes adatok |
| Születési dátum | 1951. október 11. (72 éves) |
| Születési hely | Budapest, Magyarország |
| Állampolgárság | magyar |
| Versenyzői adatok |
| Versenyszám | kajak |
| Klub | MHS, VM Egyetértés, Bp. Vörös Meteor, Bp. Honvéd |
| Szerzett érmek |
 Magyarország színeiben |
| Kajak |
| Olimpiai játékok |
| bronz | 1976, Montréal | K2 1000 m |
| Világbajnokság |
| arany | 1973, Tampere | K2 10000 m |
| arany | 1974, Mexikóváros | K2 1000 m |
| arany | 1975, Belgrád | K2 10000 m |
| arany | 1977, Szófia | K2 1000 m |
| arany | 1978, Belgrád | K2 10000 m |
| ezüst | 1977, Szófia | K2 10000 m |
| ezüst | 1979, Duisburg | K2 1000 m |
| bronz | 1971, Belgrád | K4 1000 m |
| bronz | 1975, Belgrád | K4 10000 m |
| bronz | 1978, Belgrád | K2 1000 m |
|
Bakó Zoltán 1951. október 11-én született Budapesten. Tizenhárom éves korában kezdett el kajakozni az MHS-ben. 1971-ben nyerte meg első világbajnoki érmét, K4 1000 méteren lett harmadik. Az 1972-es müncheni olimpián ugyanebben a számban hatodik lett. 1973 és 1978 között zsinórban öt világbajnokságról hozott el aranyérmet, ezek közül négyet Szabó István partnereként. Az 1976-os montréali olimpián K2 1000 méteren szintén Szabó István párjaként bronzérmet szerzett. Az 1980-as moszkvai olimpia előtt súlyos betegsége okán, tizennégyszeres magyar bajnokként fejezte be profi sportolói pályafutását. A Testnevelési Főiskolán elvégezte a szakedzői és sportvezetői szakot, egy ideig a norvég válogatott szövetségi kapitányaként is dolgozott. 2004-ben hajókészítő céget alapított. Dolgozott a dán válogatottnál is. 1977-ben és 1979-ben Szabó István mellett őt választották meg az év magyar kajakozójának.
