Balatonmagyaród

magyarországi község Zala vármegyében

Balatonmagyaród község Zala vármegyében, a Nagykanizsai járásban.

Balatonmagyaród
Balatonmagyaród címere
Balatonmagyaród címere
Balatonmagyaród zászlaja
Balatonmagyaród zászlaja
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióNyugat-Dunántúl
VármegyeZala
JárásNagykanizsai
Jogállásközség
PolgármesterErdős János (független)[1]
Irányítószám8753
Körzethívószám93
Népesség
Teljes népesség406 fő (2023. jan. 1.)[2]
Népsűrűség12,91 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület31,53 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 46° 35′ 44″, k. h. 17° 10′ 33″Koordináták: é. sz. 46° 35′ 44″, k. h. 17° 10′ 33″
Balatonmagyaród (Zala vármegye)
Balatonmagyaród
Balatonmagyaród
Pozíció Zala vármegye térképén
Balatonmagyaród weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Balatonmagyaród témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

Fekvése szerkesztés

Balatonmagyaród a Kis-Balaton mellett, Zalavártól délre, a Zalakomár és Sármellék között futó 6831-es út mellett fekszik, autóbusszal leginkább Zalakomárról jól megközelíthető, de érkezik járat ide Keszthelyről is. A település területének egy jelentős hányada a Balaton-felvidéki Nemzeti Park védettsége alatt áll.

Érdekesség, hogy a települést érintette volna az 1847-ben tervezett Sopron-Kőszeg-Szombathely-Rum-Zalaszentgrót-Nagykanizsa vasútvonal.[3]

Története szerkesztés

A település első ismert említése 1308-ból való Magyarad formában. A 14. században sűrűn cserélt gazdát, majd 1470 körül a Báthoryak tulajdonába került. A törökök már az 1530-as években jártak a településen, ám ekkor még csak az átkelőt használták. Az 1540-es évektől azonban sűrűn pusztítottak a faluban is, de a zalavári és komáromi katonák is portyáztak a községben. A 17. századtól a törökök adóztak is a faluban. 1686-ban németek és horvátok keltek át Magyaródon, és teljesen felgyújtották azt. A sok viszontagság ellenére a falu mindig újraépült.

1696-ban Széchényi György kezére jutott, és gyors fejlődésnek indult a település. S a falu nagy nyitottságából következő támadások és járványok, valamint a Zala áradásai ellenére jelentős településsé fejlődött. 1739-ben fatemplomot kapott a település. A 19. században több nemesi család is megjelent Magyaródon, de jobbágyok is nagy számban választották új lakhelyüknek. 1848-ban már 752 fő élt itt, a 19. század végére pedig bőven 1000 fő felett volt a lakossága, többségében középparaszt.

Az 1920-ban kezdődött meg a Kis-Balaton lecsapolása, mely révén sok értékes mezőgazdasági földhöz jutott a település. 1924-ben nagyközség lett, illetve a Széchenyiek zalai uradalmának központja. Az 1960-as évektől lakosságszáma nagyban lecsökkent, mivel sokan városokba költöztek. Az 1990-es évektől, a Kis-Balaton rekonstrukciójával egyre nagyobb szerep jutott a településen az idegenforgalomnak, amely mára egyik főprofiljává vált. A településen polgárőrség is működik.[4]

Közélete szerkesztés

Polgármesterei szerkesztés

  • 1990-1994: Bognár Józsefné (Agrárszövetség)[5]
  • 1994-1998: Bognár Józsefné (független)[6]
  • 1998-2002: Németh Zoltán (független)[7]
  • 2002-2006: Németh Zoltán (független)[8]
  • 2006-2010: Németh Zoltán Lajos (független)[9]
  • 2010-2014: Kalász Mátyás János (független)[10]
  • 2014-2019: Kalász Mátyás János (független)[11]
  • 2019-től: Erdős János (független)[1]

Népesség szerkesztés

A település népességének változása:

A népesség alakulása 2013 és 2023 között
Lakosok száma
456
440
427
375
417
406
201320142015202120222023
Adatok: Wikidata

A 2011-es népszámlálás idején a nemzetiségi megoszlás a következő volt: magyar 96,1%, német 2,5%. A lakosok 86,4-a% római katolikusnak, 1,59% reformátusnak, 5,67% felekezeten kívülinek vallotta magát (5,2% nem nyilatkozott).[12]

Nevezetességei szerkesztés

Jegyzetek szerkesztés

  1. a b Balatonmagyaród települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2020. február 28.)
  2. Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2023. október 30. (Hozzáférés: 2023. november 5.)
  3. A Sopron-Kőszeg-Szombathely-Rum-Zalaszentgrót-Nagykanizsa vasútvonal terve
  4. Zala megyei polgárőr egyesületek. zmpsz.hu. (Hozzáférés: 2016. július 7.)
  5. Balatonmagyaród települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Nemzeti Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
  6. Balatonmagyaród települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2019. december 1.)
  7. Balatonmagyaród települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. február 28.)
  8. Balatonmagyaród települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. február 28.)
  9. Balatonmagyaród települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. február 28.)
  10. Balatonmagyaród települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. december 17.)
  11. Balatonmagyaród települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2020. február 28.)
  12. Területi adatok -Zala megye Központi Statisztikai Hivatal

További információk szerkesztés

Kapcsolódó szócikkek szerkesztés