Wikipédia

Balla Zsófia

(1949–) magyar költő

Balla Zsófia (Kolozsvár, 1949. január 15. –) erdélyi születésű magyar költő, újságíró, 2016 óta a Digitális Irodalmi Akadémia (DIA) tagja, Balla Károly író leánya.

Balla Zsófia
Élete
Született1949. január 15. (75 éves)
Kolozsvár
SzüleiTaub Berta
Balla Károly
Házastársa
Pályafutása
Első műveA dolgok emlékezete (1968)
Kitüntetései
Irodalmi díjaiDéry Tibor-díj (1992)
József Attila-díj (1996)
Palládium díj (2002)
Magyar Köztársaság Babérkoszorúja díj (2008)
A Wikimédia Commons tartalmaz Balla Zsófia témájú médiaállományokat.

Életpályája szerkesztés

Kolozsváron született 1949. január 15-én asszimilált zsidó családban. Nagyszüleit nem ismerte, a család mintegy száz tagját megölték különböző lágerekben. Auschwitzból jött vissza édesapja Balla (Blau) Károly író, újságíró; édesanyja Taub Berta, a Babeș–Bolyai Egyetem tanára. 1956–1968 között szülővárosa Zenelíceumában tanult hegedű szakon; 1972-ben végzett a zeneakadémia tanári szakán.

1965-ben jelentek meg első versei az Igaz Szó irodalmi folyóiratban és 1968-ban kiadták első verseskötetét A dolgok emlékezete címmel. 1975-től a Romániai Írószövetség tagja. 1972–1985 között a Kolozsvári Rádióstúdió magyar nyelvű adásának zenei és irodalmi szerkesztője. 1978-1982 között a kolozsvári Gaál Gábor Irodalmi Kör vezetője volt. Désen magyar népzenét és zenei írás-olvasást tanított, 1982-ben kitiltották a városból. 1984-ben és 1991-ben megkapta a Román Írószövetség Költészeti Díját. Amikor 1985-ben minden vidéki rádióstúdiót bezártak, az Előre című központi napilap agrár-ipari tudósítója lett 1990-ig. 1980 és 1990 között nem hagyhatta el Romániát, és részleges publikálási tilalommal sújtották. 1990 és 1994 között a Családi Tükör (1989–1992) és A Hét (1992–1994) irodalmi szerkesztője. 1990-től a Román Írószövetség választmányi tagja, valamint a Magyar Írószövetség tagja. 1992-től a pécsi Jelenkor szerkesztőbizottsági tagja. 1993-tól Budapesten él. 1997-ben a Szépírók Társaságának alapító tagja. 2005–2011 között a Borostyán-estek–A Költő Színháza című sorozat házigazdája a Stúdió K Színházban Báthori Csabával. 2013-tól a Széchenyi Irodalmi és Művészeti Akadémia tagja, 2016-tól a Digitális Irodalmi Akadémia tagja.[1]

Több irodalmi ösztöndíjat kapott: 1994-ben a Német Kulturfonds, 1999-ben a DAAD Berliner Künstlerprogramm, 2001-ben a Herrenhaus Edenkobern, 2002-ben a Landeshauptstadt München Willa Waldberta Feldafing, 2003–2004-ben a Künstlerdorf Schöppingen Alapítvány és a Heinrich Böll Haus Langenbroich, 2006-ban Graz városának ösztöndíjasa, 2012-ben Lenzburgban (Svájc) az Aargaui Literaturhaus ösztöndíjasa, 2014-ben pedig a Stiftung Landes & Gyr ösztöndíjasa (Zug, Svájc).

Művei szerkesztés

Mintegy ötven antológiában, számtalan folyóiratban közölt verseket, kisesszéket, irodalom- és zenekritikákat, gyerekverseket, bábdarabokat. Huszonhárom önálló kötete látott napvilágot.

Versek, gyermekkönyv, bábdarab szerkesztés

„ Balla Zsófia munkásságát megfontolt, fércmunkát nem tűrő költészet jellemzi, így lírájának sokkal inkább íve, mint fejlődéstörténete van. Az azonban jól látható, hogy – bár érzékenységének húrjai semmit sem veszítettek feszességükből – értelmezői nyugvóponthoz érkezett, mely szép megünneplése amúgy is jeles 2009-es évének. A nyár barlangja nem üdítő olvasmány, annál jóval több: Érkezés-távozás hullámverése, mely egy mozdulattal odaad és kifoszt. ”
– Méregtelen mérlegek, Kárpáti Zsuzsa kritikája, Irodalmi Jelen, 2009[2]
  • A dolgok emlékezete. Versek; Irodalmi és Művészeti Kiadó, Bukarest, 1968
  • Apokrif ének. Versek; Kriterion, Bukarest, 1971
  • Vízláng. Versek; Kriterion, Bukarest, 1975
  • Második személy. Versek; Kriterion, Bukarest, 1980
  • Kolozsvári táncok. Versek; Kriterion, Bukarest, 1983
  • Hóka fóka fióka. Versek gyermekeknek; Kriterion, Bukarest, 1985
  • A páncél nyomai. Versek; Kriterion, Bukarest, 1991
  • Elven tér. Versek, 1965-86; Magvető, Bp., 1991
  • Egy pohár fű. Versek; Jelenkor, Pécs 1993
  • Ahogyan élsz. Válogatott és új versek; Jelenkor, Pécs, 1995
  • Triangulum, avagy száz ördög közt három szentek. Bábjáték három képben; Seneca, Bp., 1997
  • A harmadik történet. Versek; Jelenkor, Pécs, 2002, ISBN 9636763097
  • Rózsa és Ibolya. Arany János meséjét bábszínpadra írta Balla Zsófia; Pallas-Akadémia, Csíkszereda, 2008
  • A nyár barlangja. Versek; Kalligram, Pozsony, 2009
  • Más ünnepek. Versek; Kalligram, Bp., 2016
  • A darázs fészke. Értekező líra; Kalligram, Bp., 2019
  • Az élet két fele. Versek, 1965–2019; Kalligram, Bp., 2019

Versei fordításban szerkesztés

  • Aşa cum trăieşti. Versuri, románra ford. Aurel Şorobetea, előszó Grete Tartler, Kriterion, Bucuresti, 1983, román nyelvű versválogatás
  • Schönes, trauriges Land. Gedichte, vál., ford. németre Hans-Henning Paetzke, Suhrkamp, Frankfurt am Main, 1998 (Edition Suhrkamp, 2085.) német nyelvű versválogatás
  • Spirituoso. Versek / Gedichte / Poems / Poèmes, ford. Báthori Csaba, Dornbacher Kinga és Stephen Humphreys, Jelenkor–Lettre, Pécs–Budapest, 1999, négynyelvű verseskötet
  • Schwerkraft und Mitte. Gedichte, ford. németre, utószó Daniel Muth [Báthori Csaba], DAAD, Berlin, 2001 (Spurensicherung, 6.) német verseskötet
  • Dichterpaare: Balla Zsófia és Alfred Koleritsch, Kortina, Bécs–Budapest, 2007, versek magyarul és németül

Interjúkötet szerkesztés

  • Bodor Ádám: A börtön szaga. Válaszok Balla Zsófia kérdéseire. Egy korábbi rádióinterjú változata; Magvető, Budapest, 2001 (több mint húsz nyelven megjelent)

Színpadi művek szerkesztés

  • Triangulum avagy Száz ördög közt három szentek: három bábjelenet, bemutató: 2004, Kecskemét
  • A Gólyakalifa: operalibrettó Babits Mihály regénye nyomán, zeneszerző: Gyöngyösi Levente, bemutatók: 2005, Budapesti Operaház; 2008, Kolozsvári Magyar Opera. A mű a Budapesti Operaház pályázatára készült, amelyen II. díjat nyert.
  • Rózsa és Ibolya: bábdarab Arany János meséje nyomán, bemutatók: 2004, Budapest, Stúdió K; 2005, Kecskemét; 2007, Nyíregyháza
  • Rózsa és Ibolya: filmváltozat, rendezte: Marius Tabacu, 2010, főszereplők: Galló Ernő, Kántor Melinda, Pethő Anikó, bemutató: MTV1, 2010. december 24.
  • Születésünk napja: rádiójáték, rendezte: Fodor Tamás, a főbb szerepekben: Fullajtár Andrea, Szervát Tibor, Kézdy György, Pogány Judit, bemutató: MR1 - Kossuth Rádió, 2010. szeptember 19.
  • Szent Márton: bábjelenet, rendezte: Kovács Petra Eszter, bemutató: Szombathelyi Mesebolt Bábszínház, 2016. február 21., Triangulum: három jelenet címmel.

Szerkesztett kötetek szerkesztés

  • Balla Károly: Elcserélt ünnep. Novellák, kisregények; bev. Szász János, sajtó alá rend. Balla Zsófia; Kriterion, Bukarest, 1985 (Romániai magyar írók)
  • Himnusz a békéhez. Versek; vál. Balla Zsófia; Kriterion, Bukarest, 1986
  • Csak a béke… (antológia magyar költők műveivel); vál. Balla Zsófia; Kriterion, Bukarest, 1989

Díjak, kitüntetések (válogatás) szerkesztés

Jegyzetek szerkesztés

  1. ↑ Szépírók Társasága. [2015. február 21-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2013. augusztus 18.)
  2. ↑ Irodalmi Jelen, Kárpáti Zsuzsa kritikája, 2009, irodalmijelen.hu
  3. ↑ Átadták az Artisjus díjait. [2010. április 18-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2010. november 9.)
  4. ↑ Kerületünk új díszpolgárai. budapest13.hu. Budapest Főváros XIII. Kerületi Önkormányzata, 2022. június 1. [2022. június 2-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2022. június 2.)

Források szerkesztés

További információk szerkesztés

Kapcsolódó szócikkek szerkesztés

A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Balla_Zsófia&oldid=26906242”