Barátpipra

Barátpipra
	Természetvédelmi státusz
	Nem fenyegetett;
Rendszertani besorolás
Ország:	Állatok (Animalia);
Törzs:	Gerinchúrosok (Chordata);
Altörzs:	Gerincesek (Vertebrata);
Osztály:	Madarak (Aves);
Rend:	Verébalakúak (Passeriformes);
Alrend:	Királygébics-alkatúak (Tyranni);
Család:	Piprafélék (Pipridae);
Nem:	Manacus;
Faj:	M. manacus;
Tudományos név
	Manacus manacus; (Linnaeus, 1766)
Elterjedés
Hivatkozások
	Wikifajok A Wikifajok tartalmaz Barátpipra témájú rendszertani információt. Commons A Wikimédia Commons tartalmaz Barátpipra témájú médiaállományokat és Barátpipra témájú kategóriát.

A barátpipra (Manacus manacus) a madarak osztályának verébalakúak (Passeriformes) rendjébe és a piprafélék (Pipridae) családjába tartozó faj.^[1]^[2]

Rendszerezése szerkesztés

A fajt Carl von Linné svéd természettudós írta le 1766-ban, a Pipra nembe Pipra manacus néven.^[3]

Alfajai szerkesztés

Manacus manacus abditivus - Bangs, 1899
Manacus manacus flaveolus - Cassin, 1851
Manacus manacus bangsi - Chapman, 1914
Manacus manacus leucochlamys - Chapman, 1914
Manacus manacus maximus - Chapman, 1924
Manacus manacus interior - Chapman, 1914
Manacus manacus trinitatis - Hartert, 1912
Manacus manacus umbrosus - Friedmann, 1944
Manacus manacus manacus - Linnaeus, 1766
Manacus manacus expectatus - Gyldenstolpe, 1941
Manacus manacus subpurus - Cherrie & Reichenberger, 1923
Manacus manacus purus - Bangs, 1899
Manacus manacus longibarbatus - J. T. Zimmer, 1936
Manacus manacus purissimus- Todd, 1928
Manacus manacus gutturosus - Desmarest, 1806^[2]

Előfordulása szerkesztés

Dél-Amerikában, Argentína, Bolívia, Brazília, Kolumbia, Ecuador, Francia Guyana, Guyana, Paraguay, Peru, Suriname, Venezuela, Trinidad és Tobago területén honos. Természetes élőhelyei a szubtrópusi és trópusi síkvidéki esőerdők és cserjések, valamint víz közeli környezet. Állandó, nem vonuló faj.^[4]

Megjelenése szerkesztés

Testhossza 11 centiméter, testsúlya 16-18 gramm.^[5] A felnőtt hím fejteteje, háta és szárnya fekete, a többi fehér. Lába narancssárga színű. A tojó és a fiatal példányok tollazata olívzöld.

A hím

és a tojó

Életmódja szerkesztés

Kisebb gyümölcsökkel és rovarokkal táplálkozik.^[3] Csoportosan él, akár 70 fős csoportokban is megtekinthető.

Szaporodása szerkesztés

A tojó készíti a fészket, mely csésze alakú, lapos szélű. Fészekalja 2 tojásból áll, melyet csak a tojó költ 18-19 napon keresztül. A kirepülési idő 13-15 nap a kikelés után. A fiókákat főleg gyümölcsökkel, apróbb rovarokkal etetik.