Barbastro

	Barbastro
	; Barbastro címere
	; Barbastro címere
	Közigazgatás
Ország	Spanyolország
Tartomány	Huesca
Rang	municipality of Aragon
Hivatalos nyelv	aragóniai
Székhely	Barbastro city
Polgármester	Antonio José Cosculluela Bergua (PSOE)
Irányítószám	22300
Testvérvárosok	Lista Saint-Gaudens
	Népesség
Teljes népesség	17 295 fő (2023)
Népsűrűség	160 fő/km²
	Földrajzi adatok
Tszf. magasság	341 m
Terület	107,60 km²
Időzóna	CET, UTC+1
	Elhelyezkedése
	é. sz. 42° 02′, k. h. 0° 07′Koordináták: é. sz. 42° 02′, k. h. 0° 07′
	Barbastro weboldala
	A Wikimédia Commons tartalmaz Barbastro témájú médiaállományokat.
	Sablon • Wikidata • Segítség

Barbastro (latinul: Barbastrum vagy Civitas Barbastrensis, aragonézül: Balbastro) egy kisváros Aragóniában, Huesca tartományban, Spanyolországban. A város (Barbastra vagy Bergiduna néven is ismert) a Cinca és Vero folyók találkozásánál fekszik, híres szülötte többek között Antonio Ricardos tábornok is. A római településtől délre fut el az Ilerdát (Lleida) és Asturicát (Astorga) összekötő északi út, illetve maga a város, a Via XXV Hispanica a mai Franciaország területére vivő meghosszabbításának egyik ágán fekszik.

Történet szerkesztés

A várost a keltibérek Bergidum vagy Bergiduna néven alapították, a római kori település Barbastro (ma Brutina) Tarraconensis provincia része volt.

A rómaiak után a vizigót királyság része volt. Musa bin Nusair 717-ben foglalta el, és innentől kezdve Madyar volt a város neve.

Később Banu Jalaf 882-ig nagyjából visszaállította a Brabstra nevet. 942-ben a hispániai kalandozások során a magyarok legismertebb haditette Barbastro urának fogságba ejtése volt, később váltságdíj ellenében szabadon engedték.

1064-ben I. Sancho (Ramírez), Aragónia királya 50.000 áldozattal járó ütközetet vívott itt, ez volt a reconquista egyik legnagyobb ütközete a Barbastrói csata. A következő évben a mórok visszafoglalták, 1101-től került ismét aragón kézbe. Innentől a város története Aragónia történetével egyezik.

A francói diktatúra kényszerű enyhülésével és végével a város térségnek gazdasága, elsősorban mezőgazdasági alapon ismét fellendült. Kézműipara is van, és annak köszönhetően, hogy Zaragoza és Toulouse és azon át észak-Franciaország irányába jó fekvésű, kereskedelmi és modern, turisztikai szempontból is fellendülésben van.

Hírességek szerkesztés

Bartolomé és Lupercio de Argensola, fivérek, történészek és költők a spanyol aranykorból, a spanyol kultúra, elsősorban képzőművészet és irodalom fontos korából.
Antonio Ricardos Carrillo de Albornoz, tábornok, a spanyol felvilágosodás korának egyik legnagyobb alakja, Madrid, Carabanchel kerülete legfontosabb főútja: a Calle General Ricardos névadója.
Szent Josemaría Escrivá de Balaguer katolikus pap 1902. január 9-én itt született. Fiatalon elkötelezett hívővé vált, életét választott hivatása töltötte ki. 1928-ban Madridban megalapította az Opus Dei -t, melynek szervezetét 1951-ben ismerte el a Szentszék és 1982 óta személyi praelaturaként működik

Itt halt vértanú halált Boldog Ceferino Giménez 1936-ban.