Barcelona (katalánul[bəɾsəˈɫonə], spanyolul[barθeˈlona]) város Észak-Spanyolországban, Katalóniafővárosa.[2] A Földközi-tenger partján található, mintegy 120 km-re délre a Pireneusoktól és a francia határtól. Délen a Llobregat folyó, északon pedig a Besós (spanyolul; katalánul Besòs) folyó határolja. A Generalitat de Catalunya, azaz a 2006-os Katalán Autonómia Statútumban meghatározott intézmények, tkp. a katalán tartományi parlament, elnöki hivatal, tartományi kormány székhelye. Érseki központ és egyetemi város, kiemelkedő európai kongresszusi centrum. Az 1992. évi nyári olimpiai játékok helyszíne. A Földközi-tenger harmadik legnagyobb kikötővárosa.
Barcelona
Fentről lefelé, balról jobbra: barcelonai székesegyház, a Casa Batlló, a Palau Nacional, a városháza és a Szent Család-templom
Barcelona a második legnépesebb spanyolországi város, valamint a tizenegyedik legnagyobb az Európai Unióban. Barcelona teljes területe 36 településből áll, melyeknek lakossága összesen közel 5 millió fő (2021-es adat).[3] A város területe ezekkel a településekkel együtt 636 km².
Barcelona különböző globális eseményeknek adott helyet, amelyek hozzájárultak a város alakulásához és nemzetközi kisugárzást adtak neki. A legjelentősebbek közé sorolható az 1888-ban megrendezett Világkiállítás, 1929-ben a Nemzetközi Kiállítás, az Olimpiai Játékok 1992 nyarán. A város otthont ad a Mediterrán Unió titkárságnak is.
Manapság Barcelona elismerten globális város kulturális, pénzügyi, kereskedelmi és idegenforgalmi szempontból is. Itt van a Földközi-tenger egyik legfontosabb kikötője, fontos közlekedési csomópont Spanyolország és Franciaország között az autópálya-kapcsolat és a nagysebességű vasúti közlekedése révén. 2019-ben Barcelona repülőterét 52 688 455 utas vette igénybe.
Barcelona mediterrán éghajlatú város, kelet-délkeleti és déli határa a Földközi-tenger partja. A tél rövid, viszonylag hűvös, januárban és februárban az átlagos hőmérséklet körülbelül 10 °C, a legmagasabb hőmérséklet általában 13 °C. A nyár száraz, hosszú és meleg (de júliusban és augusztusban a napi maximum hőmérséklet ritkán haladja meg a 30 °C-ot, mivel a szél a tenger felől fúj a szárazföldre.
Fagy a város területén szinte soha nem fordul elő, a hó pedig nem gyakori jelenség.
A teljes éves csapadékmennyiség mintegy 600 mm. A legcsapadékosabb hónap az október, ekkor mintegy 96 mm eső esik. A legszárazabb hónap a július (27 mm) és a június (38 mm).
A hivatalos nyelv Barcelonában a katalán, emellett a spanyolországi alkotmányban szerepel a kasztíliai (vagy spanyol) is, mint hivatalos nyelv. A lakosok nagy része nem beszél idegen nyelveket.
A Barcelona helyén elterülő legősibb település első lakói a keltalayetánok voltak, akik a Tibidabo és a Mons Taber között telepedtek le.
1698‑as Barcelona térkép
I. e. 218-ban a helyi monda szerint Hamilkar Barkaszkarthágói hadvezér alapította meg a mai helység elődjét, mely először az ibér Barcino néven tűnt fel a történelmi dokumentumokban.
I. e. 201-ben Scipio római hadvezér foglalta el, majd Augustus császár idején római kolónia lett – előbb Julia Faventia, később Augusta és Pia melléknevekkel.
414-ben, majd 531-ben a nyugati gótok birtokába került, és fővárosukká tették, Athaulf király székhelye volt.
1778-ban III. Károlykirály felszabadította az Amerika felé irányuló kereskedelmet, ismét megnyílt a nagy múltú barcelonai kikötő, a város a király uralma alatt újra fellendült. A 19. században a város visszanyerte hajdani jelentőségét a Földközi-tengeren.
1888. május 20-án nyílt az EXPO Universal, majd 1929-ben az EXPO Internacional. A világkiállításoknak köszönhetően Barcelona jelentős vásárvárossá vált.
A Nemzetközi Kiállítás idején
1931-ben kikiáltották a második spanyol köztársaságot, s ekkor Katalónia függetlenséget kapott. Barcelonában megalakult az első Katalán Parlament, mely a köztársaságpártiakat képviselte. 1937–39 között is itt működött a Köztársasági Kormány, Francisco Franco csapatai csak 1939 januárjában foglalták el a várost.
1975-ben, a diktatúra megszűnése után ismét hivatalos nyelv lett a katalán, majd 1979-ben a spanyol képviselőház elfogadta Katalónia autonómiáját, az autonóm közösség székhelyévé pedig Barcelonát tették.
Barcelona címere a középkorból származik. A Generalitat 2004-ben abban a formában tette hivatalossá, ahogy 1329-ben feltűnt. A címer alapja csúcsára állított négyzet, mely négy részre oszlik. Az első és negyedik mező alapszíne ezüst, benne Szent György, a város védőszentje szimbóluma, vörös színű kereszt látható. A második és harmadik mező alapszíne arany, négy vörös sávval, ami az aragóniai királyok fegyvereinek szimbóluma. A négyzet felső csúcsa felett zárt korona található.
A turizmus fontos bevételi forrás, ami 1992 óta rendkívüli mértékben megnövekedett. Manapság a városba mintegy 7 millió turista látogat évente (2010-es adat).
Barcelona a Földközi-tenger egyik legnagyobb és legfontosabb kikötője.[8]
Barcelona közigazgatásilag 10 kerületre(distrito) osztható. Minden kerület egyúttal önálló politikai egységként is működik. A területi felosztás alapja történeti eredetű. A legtöbb kerület megfelel azoknak a korábban független településeknek, melyeket a 19-20. században csatoltak Barcelonához. A kerületeket városnegyedekre (barrio) osztják.
KerületekA Gótikus negyed egyik utcája
Ciutat Vella: Barcelona történelmi központja. Magában foglalja a Gótikus negyedet (Barri Gótic), melyben sok látnivaló és műemlék található. A kerületben sok üzlet és étterem van, éjszakai élete pezsgő. További negyedek: El Raval, La Barceloneta, Barri de la Ribera.
Eixample: ebben a kerületben élnek a legtöbben. Utcái egyenesek, egymással párhuzamosak, illetve egymásra merőlegesek – ezeken zajos a forgalom. A kerület tele van üzletekkel, éttermekkel, múzeumokkal, és számos park is található itt. Sok modern épület is épült. A kerület egy kis részét "Gayxample"-nak nevezik, mert itt található a meleg vagy leszbikus bárok, szórakozóhelyek nagy része. A környéken pezsgő az éjszakai élet, sok salsa bár nyílt. Negyedek: Sant Antoni, Esquerra de l'Eixample, Dreta de l'Eixample, Barri de la Sagrada Família, Fort Pienc, Sant Anton.
Sants-Montjuïc: ez a terület magában foglalja a híres Montjuic hegyet. A kerületben – annak ellenére, hogy nem annyira központi helyen van – található Spanyolország leghosszabb utcája (Carretera de Sants). Ezen kívül itt van a város legnagyobb vasúti pályaudvara, az "Estació de Sants". Negyedei: Poble Sec, La Marina, La Font de La Guatlla, La Bordeta, Hostafrancs, Sants, Badal.
Les Corts: a helybeliek körében népszerű hely. Itt található az FC Barcelona stadionja, a Camp Nou. Negyedei: Les Corts, La Maternitat.
Sarrià-Sant Gervasi: ez a kerület az Avinguda Diagonal (Diagonal sugárút) "fölött" található. Itt elegáns apartmanok, házak, híres és drága éttermek találhatóak. A Pedralbes negyed hosszú idő óta a leggazdagabb kerület Barcelonában, luxus villák és nagy családi házak épültek itt. Negyedei: Tres Torres, Sarrià, Vallvidrera, Bonanova, Pedralbes, Sant Gervasi, Putxet-Farró, Galvany.
Gràcia: régebben független település volt, csak később csatolták Barcelonához. A kerület nagy labirintushoz hasonló: nagyon szűk utcái és terei vannak. Nem csak katalán családok élnek itt, hanem külföldi diákok, művészek, cigányok, arabok és még sokan mások. A kerületben pezsgő az éjszakai élet. Negyedei: Vallcarca, El Coll, La Salut, Gràcia, El Camp d'en Grassot.
Horta-Guinardó: ez a kerület messze van a központtól, hegyvidéki területen fekszik, ezért gyönyörű kilátás nyílik innen Barcelonára. Negyedei: Horta, El Carmel, La Teixonera, El Guinardó (Alt i Baix), La Clota, La Vall D'Hebron, Montbau.
Nou Barris (katalánul "új környékek"): ez szintén olyan kerület, ami elég messze van a központtól. Negyedei: Can Peguera, Porta, Canyelles, Ciutat Meridiana, Guineueta, Prosperitat, Vallbona, Verdum, Vilapicina, Roquetes, Trinitat Vella, Trinitat Nova, Torre Baró, Torre Llobeta, Turó de la Peira.
Sant Andreu: ez a kerület – annak ellenére, hogy nagyszabású építkezések történtek itt – megőrizte falusi jellegét. Negyedei: La Sagrera, Congrés, Trinitat Vella, Bon Pastor, Sant Andreu, Navas, Baró de Viver.
Sant Martí: ez a kerület tengernél található, képe az elmúlt 15 évben jelentősen átalakult. Itt található az olimpiai falu is. Negyedei: Diagonal Mar, Fort Pius, San Martí de Provençals, Poble Nou, La Verneda, El Clot, Vila Olímpica del Poblenou.
Barcelona agglomerációjában (spanyolul: Area Metropolitana) több mint 4 millió ember lakik, a lakosság nagy része itt él. Négy sűrűn lakott területet lehet megkülönböztetni:
Barcelonés: Barcelonából, Badalonából, L'Hospitaletből, Santa Colomából és Sant Adriából áll. A lakosság ezen a területen több mint kétmillió fő (2006).
Vallès Occidental: a várostól nyugatra, a Tibidabo hegy mögött található. Ez a terület magában foglalja többek között Terrassát, Sabadellt, Rubít, Sant Cugatot, Barberàt és Cerdanyolat.
Baix Llobregat: a várostól délnyugatra található, többek között a következőkből áll: Cornellà, Sant Boi, El Prat, Gavà, Sant Feliu, Esplugues, Castelldefels és Viladecans.
El Maresme: a város északkeleti részénél található, többek között Mataróból, Alellaból, Tianaból, Premià de Marból és El Masnouból áll.
Barcelona polgármestere 2015 óta Ada Colau, a BComú (Barcelona en Comú, baloldali és öko-pártokból és mozgalmakból a 2015-ös helyhatósági választásokra alakult) párt jelöltje. A polgármester-asszony mögötti pártok, a BComú, az ERC (Katalán Baloldali Republikánus Párt), PSOE és a CUP (Candidatura d'Unitat Popular, katalán szélsőbaloldali párt) a 41 önkormányzati képviselői helyből összesen 21-gyel rendelkeznek.
Sagrada Família (kat. Temple Expiatori de la Sagrada Familia): 1882–2026 (?), a Szent Család temploma, Gaudí műve. Az UNESCO kulturális világörökség része kriptája és a Születés kapuja.
Passeig de Gràcia (sp. Paseo de Grácia):
Casa Milà: 1906–1910, Gaudí műve, a világörökség része.
Casa Batlló: 1904–1906, Gaudí alkotása, a világörökség része.
A Plaça Reial klasszicista jellegű árkádos tér, mely a Ramblákról nyílik a Három Grácia-szökőkútjával és Gaudí kovácsoltvasból készült lámpáival.
Az Operaház (kat. Gran Teatre del Liceu): 1848-ban épült, 3500 fős befogadóképességű színházi épület.
A Perui Alkirálynő Palotája (kat. Palau Virreina): barokk polgári épület, benne az Iparművészeti Múzeummal és a Cambó-gyűjteménnyel.
Güell-palota (kat. Palau Güell): UNESCO világörökség, 1885–1889 között készült Gaudí tervei szerint, Güell gróf megrendelésére. 1954 óta Színházi Múzeum, jelenleg restaurálás alatt áll.
Erotika Múzeuma
A kikötői hatóság központi irodájaLa Buqueria gyümölcs – és halpiac.
Gótikus negyed (kat.Barri Gótic, sp. Barrio Gótico): a Mons Taber hegyén, a katedrális körül helyezkedik el.
Montjuïc: A Montjuïc hegyen sok látnivaló található, többek között az 1992-es nyári olimpiára épített Olimpiai Stadion. Fontos kulturális létesítmények: Katalán Nemzeti Múzeum (MNAC), Joan Miró Alapítvány, CaixaFórum, a Hadtörténeti Múzeum és a Fellegvár. A hegy tetejéről gyönyörű kilátás nyílik a tengerre és Barcelonára, ezt libegővel lehet megközelíteni.
Ciutadella park: Itt tartották az 1888-as vásárt, azóta lett Barcelona híres vásárváros. A parkot a régi várhoz, a Citadellához építették, amit később lebontottak. További épületeket hoztak itt létre, mint például a Katalán Parlament székházát.
Katalóniában, úgy mint Spanyolország többi részén, négyszer étkeznek naponta. A reggeli általában egy erős kávéból áll(cortado), hozzá valami édes járul, például Churros vagy Cañas. Az ebéd, mint a legtöbb mediterrán városban, itt is délután 2-kor van. Sok éttermi látogató eszik a "Menu del Mediodíá"-t, amely magában foglalja előételt, a főételt és a desszertet. A vacsora hétköznap általában este kilenckor kezdődik, hétvégén pedig este 11-kor.
Barcelonában számos étterem van, kezdve a hagyományos mediterrán konyhától a sushin át az egzotikus thai és brazil vendéglátóhelyekig. Különösen Eixampleban, Graciában, El Bornban és Sant Gervasiban találhatóak jó éttermek. Továbbá, KatalóniaEurópa egyik legnagyobb borvidéke, híres terméke a Penedes, a Priorat és az Alella.
Paella: hagyományos valenciai étel (rizs, sáfrány, szárított paprika, különböző tenger gyümölcsei). Egy tipikus katalán változat szerint a puha rizst egy edényben tintahallal kell felszolgálni, így fekete (negre) színű lesz.
Barcelonában több mint 25 piac van, melyek öt vagy hat napon át vannak nyitva. A legnagyobb ezek közül a Mercat de la Boqueria a La Ramblán. Ez a piac állítólag a legszélesebb választékot kínálja a friss termékekből Európában. Itt egész évben nagy mennyiségű friss hal, tenger gyümölcsei, tintahal, rák, homár és kagyló van. Októberben sok gombát árulnak, melyet Barcelona környékén szedtek.
A legolvasottabb napilap a La Vanguardia – spanyol nemzeti napilap – melynek székhelye Barcelonában van. A város rendelkezik számos saját, népszerű és ingyenes újsággal is, köztük megemlítendő a 20Minutos vagy a Que.
A Santa Maria del Mar templom beseje
Barcelonában két helyi televízió is van (BTV és TD8). A város számos rádióadóval rendelkezik.
Barcelonában van Spanyolország legnagyobb oktatási központja. A legfontosabb egyeteme az "Universitat de Barcelona". Ezen kívül népszerű még az Universitat Autònoma de Barcelona (UAB), az Universitat Politècnica de Catalunya, az Universitat Internacional de Catalunya és az Universitat Pompeu i Fabra. Ezenkívül vannak magánegyetemek is, mint például az "ESADE" és az Toulouse Business School, a Barcelonai Európai Üzleti Iskola és az Universitat Ramon Llull.
Barcelona Európa egyik legnagyobb kereskedelmi központja. Sok bevásárlóközpont van a Gótikus negyedben, El Bornban, Eixampleban és Graciában. Még a távolabbi városrészekben is, mint Sarrià-Sant Gervasi, Sant Andreu, Sants és Les Corts rengeteg üzlet várja a vásárlókat.
A Gótikus negyedben kisebb bolt található, mint például kerámia, spanyol és olasz elegáns ruhák, bőrkabátok, giccses emléktárgyak szakboltjai. Ugyanez vonatkozik El Born kerületre is. Az Avinguda Portal de l'Angel-n (magyarul: Portal de l'Angel sugárúton) nagy spanyol üzletláncok találhatóak, mint a Zara vagy a Mango. A Rambla de Catalunyán sok divatos és olcsó cipőüzlet van, a Placa de Catalunyán pedig egy neves áruház, az El Corte Inglés foglal helyet, amely legfelső emeletéről kilátás nyílik a térre és Passeig de Graciára.
A nagyobb áruházak a hét hat napján, általában 10:00-21:00 vagy 22:00 között vannak nyitva. Szinte minden kisebb üzlet bezár délután a spanyol szieszta idejére, ami 14:00 és 16:00 közé esik.
Katalán Nemzeti Múzeum (kat. Museu Nacional d'Art de Catalunya, sp. Museo Nacional de Arte de Cataluña), rövidítve: MNAC, a világ egyik leggazdagabb román kori gyűjteménye, a Montjuic-on.
Kortárs Művészetek Múzeuma (kat. Museu d'Art Contemporani de Barcelona, sp. Museo de Arte Contemporáneo de Barcelona), rövidítve: MACBA, a városközpontban.
A Kortárs Kultúra Központja (kat. Centre de Cultura Contemporània de Barcelona, sp. Centro de Cultura Contemporánea de Barcelona), rövidítve: CCCB, a Raval városrészben.
Joan Míró Alapítvány (kat. Fundació Joan Miró, sp. Fundación Joan Miró), a katalán festő remekeivel, a Montjuic–on.
Picasso Múzeum (kat. Museu Picasso, sp. Museo Picasso de Barcelona), Picasso korai műveinek gyűjteménye a városközpontban.
Antoni Tápies Alapítvány (kat. Fundació Antoni Tápies, sp. Fundación Antoni Tàpies), a festő alapítványi múzeuma az Eixample–n.
Tudományos Múzeum (kat. Museu de la Ciència i de la Tècnica de Catalunya, sp. Museo de la Ciencia), jelenleg új néven: "CosmoCaixa", a Tibidabo lábánál.
A kulturális élet egyik központja az Avenida del Paralelo (kat. Avinguda Paralel), ahol a színpadi élet koncentrálódott, egyik legnevesebb épülete az "El Molino", a katalán Moule Rouge volt (2006 nyarán lebontották).
Az FC Barcelona Spanyolország egyik világhírű labdarúgócsapata. A klub a spanyol labdarúgó-bajnokság kezdetétől megszakítás nélkül részt vesz az első osztály bajnoki küzdelmeiben.[10] Az egyesületet 1899. november 29-én alapította a svájci Hans Gamper. Az FC Barcelona előbb a katalán regionális bajnokságban és a spanyol labdarúgókupában, később pedig az 1928-ban megalakított egységes spanyol labdarúgó-bajnokságban és a nemzetközi kupákban vált a spanyol, valamint a nemzetközi labdarúgás egyik legmeghatározóbb egyesületévé.[11]
Barcelona második leghíresebb csapata az Real Club Deportivo Español, röviden RCD Espanyol. Saját stadionja is van, melyet Estadi Cornellà-El Prat-nak hívnak.[12] 1997-től 2009-ig a klub hazai mérkőzéseit az Olimpiai Stadionban játszották ami a Montjuïc-hegyen található.
Barcelona sportos város. A strandok és a parkok gyakran tele vannak kocogókkal, korcsolyázókkal és kerékpárosokkal. Minden év április-májusában Formula–1-es nagydíjat rendeznek Montmelóban, Barcelonától nem messze.
Barcelona az 1992. évi nyári olimpiai játékok (XXV.) színhelye volt. A rendezvény a városban négy helyszínen zajlott mintegy 168 ország részvételével. A fő helyszín a Montjuïc hegy volt, ahol kiépült az Anilla Olimpica, azaz Olimpiai Ring az egykori olimpiára szánt stadion felújításával. Ugyanezen a helyen áll még a Szent György Sportpalota (kat. Palau Sant Jordí) és a Picornell Sportuszoda is, több más sportpálya kíséretében.
Barcelona kiterjedt tömegközlekedési hálózattal rendelkezik. Mintegy 130 autóbuszjárat, 40 éjszakai buszjárat, 4 villamosvonal és 11 metróvonal van a városban. A magyar HÉV-ekhez hasonlóan Barcelonát és az agglomerációját több elővárosi vasút köti össze. A taxik sárga-feketék, ezek különösen népszerűek az éjszakai közlekedésben.
A metróhálózatot folyamatosan bővítik. Legutóbb az L9-es és az L10-es metróvonal volt építés alatt, elkészültük után közös szakaszuk körülbelül 50 km-es lett és 52 állomással rendelkezik – így ez lett Európa leghosszabb metróvonala. 2010-ben adták át az említett metróvonalak első részeit.
A legnagyobb belföldi és nemzetközi buszpályaudvar az Estació del Nord. Ide érkezik és innen indul a busz a Girona–Costa Brava nemzetközi repülőtérre, közvetlen közelében van a metró L1 vonalánakArc de Triomf állomása. A regionális buszok elsősorban a Plaça de Catalunya és a Plaça Urquinaona buszállomásokról indulnak és érkeznek.
Az agglomerációban lévő településeket elővárosi vonatokkal (katalánul rodalia, spanyolul cercanía) lehet megközelíteni, melyek hasonlóak a magyar HÉV-ekhez. A vonalakat két társaság, a Ferrocarrils de la Generalitat de Catalunya (FGC) és a Renfe Operadora által üzemeltetett Rodalies de Catalunya üzemelteti. A Rodalies de Catalunya (2010 előtt Rodalies de Barcelona) vonatai az alábbi, föld alatti állomásokról indulnak: Passeig de Gràcia, Plaça de Catalunya, Clot, Sant Andreu Comtal és Arc de Triomf. E hálózatok is részét képezik a katalán főváros integrált (elővárosi vonat, autóbusz, villamos, metró) közlekedési rendszerének.
Sants állomásról indulnak a spanyol nagysebességű vonatok (AVE), amelyekkel többek között Zaragozába, Madridba és Sevillába lehet utazni. Madrid és Barcelona között napi 11 vonatpár közlekedik, a menetidő 2 óra és 38 perc. Emellett 15 olyan vonat is jár, ami több helyen is megáll, így több az utazási idő.
A repülőteret autóval, taxival, városi autóbuszvonalakon (46, L77, L99, PR1, N16, N17), mikrobusz-járatokkal és elővárosi vonattal lehet megközelíteni. Frekventált kapcsolat az Aeorobus, melynek A1, illetve A2 vonala a T1, illetve T2 terminált köti össze a Plaça de Catalunya központi térrel, metróállomással. A tömegközlekedés gyors eszköze az R2-es elővárosi vonat, mely a belvárosi Passeig de Gràcia metró-csomóponttal, illetve az Estació de Sants) és az Estació de França vasúti pályaudvarokkal teremt kapcsolatot. A metró elővárosokat érintő L9-es vonala a tervek szerint 2016-ban éri el a repülőteret, a belvároson áthaladó L2-es vonalnak a repülőtérig történő meghosszabbítását bizonytalan időre elhalasztották.
Az új terminál építésekor 11 000 parkolót létesítettek. A repülőteret az L2-es vonal tervezett meghosszabbítását követően metróval is meg lehet majd közelíteni.
Ez a szócikk részben vagy egészben a Barcelona (Spanje) című holland Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
Ez a szócikk részben vagy egészben a Barcelona című katalán Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
Spanyolország
é. sz. 41° 22′ 57″, k. h. 2° 10′ 37″Koordináták: é. sz. 41° 22′ 57″, k. h. 2° 10′ 37″
.png)
.jpg)
.JPG)
