Baszkföld (autonóm közösség)

	Baszkföld (Euskadi)
; Baszkföld címere	; Baszkföld zászlaja
	Közigazgatás
Ország	Spanyolország
Tartományai	Araba (Álava); Gipuzkoa (Guipúzcoa),; Bizkaia (Vizcaya)
Rang	autonomous community of Spain; historical nationality; region of Spain;
Hivatalos nyelv	spanyol; baszk;
Székhely	Vitoria-Gasteiz
Elnök	Patxi López
Polgármester	Iñigo Urkullu (2012. december 15. – )
	Népesség
Teljes népesség	2 213 993 fő (2021)
Népsűrűség	291 fő/km²
	Földrajzi adatok
Tszf. magasság	876 m
Terület	7234 km²
Időzóna	CET, UTC+1
	Elhelyezkedése
	é. sz. 43° 00′, ny. h. 2° 45′Koordináták: é. sz. 43° 00′, ny. h. 2° 45′
	Baszkföld weboldala
	A Wikimédia Commons tartalmaz Baszkföld témájú médiaállományokat.
	Sablon • Wikidata • Segítség

Ez a szócikk Spanyolország autonóm közösségéről szól. Hasonló címmel lásd még: Baszkföld (egyértelműsítő lap).

Baszkföld (baszkul: Euskadi, spanyolul: País Vasco) Spanyolország önálló autonóm közössége (baszk hivatalos neve Euskal Autonomia Erkidegoa, azaz Baszk Autonóm Közösség) az ország északi részén.

Baszkföld himnusza

A történelmi Baszkföld (baszkul: Euskal Herria) 20 664 km²; a Pireneusoktól kissé nyugatra, a Vizcayai-öböl mentén fekszik. Hét ún. „herrialdes”-ből (megyéből) áll; ezeken jelenleg két európai állam osztozik: Araba (spanyolul Álava), Bizkaia (spanyolul Vizcaya), Gipuzkoa (spanyolul Guipúzcoa) és Nafarroa (vagy Nafarroa Garaia, spanyolul Navarra) Spanyolország, Lapurdi (franciául Labourd), Zuberoa (franciául Soule) és Nafarroa Beherea (franciául Basse-Navarre) pedig Franciaország része.

Elnevezése szerkesztés

Spanyol nevének eredete első lakóinak nevéből (vascones) származik.
Baszk (euskera) neve: Euskadi, az Euskal Herria (baszk haza) kifejezésből rövidült.

Földrajzi helyzete szerkesztés

Az Ibériai-félsziget északi részén, a Vizcayai-öböl déli partjának legkeletibb részén terül el.

Határai: északon – a Vizcayai-öböl, nyugaton Kantábria, valamint Kasztília és León, délen La Rioja, keleten Navarra és Franciaország. A francia–spanyol határ a Bidasoa folyó mentén húzódik.

Területe két enklávét ölel körül. Közülük a nagyobbik, Trevino Arabában,Valle de Villaverde pedig Bizkaiában van.

Kiterjedése: 7234 km² – ezzel a 13. legnagyobb spanyol tartomány.

Történelem szerkesztés

409-ben, amikor a nyugati gótok megtámadták Hispaniát, a terület lakosai alánok és szvébek voltak. A nyugati gótokat a század végén a frankok űzték ki.

581-ben a baszkföldi főúr megalapította Victoriaco (ma: Vitoria) települést. A 8. században átmenetileg az arabok foglalták el a területet, de 778-ban Roland őrgróf kiűzte őket.

816 és 851 között a keresztény Iñigo Arista uralkodott Baszkföldön, és a területet Pamplonához csatolta.

Bővebben: Baszkföld (régió)

Közigazgatás szerkesztés

Fővárosa: Vitoria-Gasteiz (baszkul: Gasteiz). (Hivatalosan csupán Araba/Álava tartomány székhelye, de mivel itt székelnek a Baszk Autonóm Közösség legfontosabb intézményei, a parlament és kormány, de facto fővárosnak tekinthető.)

Baszkföld három tartománya:

Tartomány	Terület (km²)	Népesség (fő)	Népsűrűség (fő/km²)	Települések száma	Székhely
Araba	3037,3	286 387	94,3	51	Vitoria-Gasteiz
Gipuzkoa	1980,3	673 563	340,1	88	Donostia-San Sebastián
Bizkaia	2217,2	1 122 637	506,3	111	Bilbao (Bilbo)
Összesen	7234,8	2 082 587	287,9	250	–

Politika szerkesztés

Batasuna- és ETA-szimpatizáns falfestés

A 2005. évi választáson az alábbi pártok jutottak be a Baszk Parlamentbe:

Baszk Nacionalista Párt (b. Euzko Alderdi Jeltzalea, sp. Partido Nacionalista Vasco), (rövidítve: EAJ-PNV): alapítva 1895.
Baszk Szocialista Párt (b. Euskadiko Ezkerra, sp. Partido Socialista de Euskadi), (rövidítve: PSE-EE): alapítva 1879.
Baszk Néppárt (sp. Partido Popular del País Vasco) (rövidítve: PP): alapítva 1976 mint Alianza Popular, majd 1989 mint Partido Popular.
Baszkföld Kommunista Pártja (b. Euskal Herrialdeetako Alderdi Komunista, sp. Partido Comunista de las Tierras Vascas), (rövidítve: PCTV/EHAK): alapítva 2002.
Eusko Alkartasuna, (rövidítve: EA): alapítva 1986.
Baloldali Egység-Zöldek (b. Ezker Batua-Berdeak , sp. Izquierda Unida-Los Verdes): alapítva 1986.
Aralar: alapítva 2000. Függetlenségi nacionalista párt.

További politikai tömörülések:

Baszk Nacionalista Akció (b. Eusko Abertzale Ekintza, sp. Acción Nacionalista Vasca), (rövidítve: EAE-ANV), alapítva: 1930, történelmi, függetlenségi nacionalista párt szocialista jelleggel.
Batasuna: illegálisan működő párt, melyet a pártokról szóló 2002/6. törvény alapján Spanyolországban betiltottak, ezért a Baszk Parlamentben sem képviseltetheti magát; működését Franciaországban engedélyezik.
ETA, Euskadi ta Askatasuna (magyarul: Baszkföld és Szabadság): 1958-ban alapított nacionalista függetlenségi mozgalom, melynek katonai szárnya, mint terrorista szervezet a 2011. október 20-án véglegesnek meghirdetett fegyverletételéig számos merényletet követett el.

Népesség szerkesztés

Baszkföld demográfiai változásai 1857–2006 között az Spanyol Nemzeti Statisztikai Hivatal (INE) adatai alapján:

Baszkföld demográfiája Spanyolország népességének arányában^[2]
	1857	1900	1910	1920	1930	1940	1950
Lakosság	413.470	603.596	673.788	766.775	891.710	955.764	1.061.240
Százalékarány	2,67%	3,24%	3,37%	3,58%	3,77%	3,67%	3,77%
	1960	1970	1981	1991	1996	2001	2006
Lakosság	1.371.654	1.878.636	2.134.763	2.109.009	2.098.055	2.101.478	2.133.684
Százalékarány	4,49%	5,53%	5,66%	5,35%	5,29%	5,11%	4,77%

Baszkföld legnépesebb települései a Spanyol Nemzeti Statisztikai Hivatal (INE) 2005. januári adatai alapján:

Baszkföld legnépesebb települései (2006)^[3]
Sorrend	Település	Lakosság
1.	Bilbao	354.145
2.	Vitoria-Gasteiz	227.568
3.	Donostia-San Sebastián	183.308
4.	Barakaldo	95.640
5.	Getxo	82.327
6.	Irun	60.261
7.	Portugalete	49.118
8.	Santurtzi	47.320
9.	Basauri	45.085
10.	Errenteria	37.853

Nyelvek szerkesztés

Bővebben: Baszk nyelv és Spanyol nyelv

Baszkföldön évszázadok óta két nyelven beszélnek, spanyolul és baszkul. 2001–ben a lakosság 51%-a csak spanyolul, 32%-a spanyolul és baszkul beszélőnek vallotta magát. 18%–a úgy nyilatkozott, hogy érti a baszk nyelvet, de nyelvi nehézségei vannak. Azóta ez az arány a kétnyelvűség javára változott.

A baszk nem indoeurópai eredetű nyelv, melyet jelenleg Észak-Spanyolország néhány területén, Baszkföldön és Észak-Navarrában, illetve Franciaország legdélnyugatibb részében, Francia – Baszkföldön, az Atlanti – Pireneusok régiójában beszélnek több dialektusban. Nyelvrokonsága ismeretlen, egyike a legősibb Európában használt nyelveknek.

Spanyolul a baszk nyelv: euskera, vascuence, vasco, lengua vasca.
Baszkul a baszk nyelv: euskara, több dialektussal együtt, mint euskera, eskuara vagy üskara.

Kultúra szerkesztés

A baszk busójárás résztvevői (videó)

Baszk nyelven alkotó költők, írók: Bernard Etxepare, Pedro de Axular, Bernardo Atxaga, Gabriel Aresti, Arantxa Urretabizkaia, Evaristo Bustinza, Eusebio Erkiaga, José Manuel Etxeita, Xabier Gereño, Joseba Sarrionandia, Juan Antonio Mogel Urkiza, Mikel Zárate, Unai Elorriaga, Jon Mirande.

Kulturális intézmények szerkesztés

Jelentős múzeumok, kiállítások, gyűjtemények:

Baszk Régészeti, Néprajzi és Történeti Múzeum (Museo Arqueológico, Etnográfico e Histórico Vasco, röviden Museo Vasco), Bilbao
Guggenheim Múzeum (Museo Guggenheim), Bilbao: kortárs művészeti gyűjteményt felvonultató monumentális, modern épület, a Solomon R. Guggenheim Alapítvány tulajdona.
Szépművészeti Múzeum, Bilbao: 1905-ben bilbaói pénzemberek hozták létre két épületben. Egyik a klasszikus, másik a modern festészetet mutatja be. Olyan művészek képei kaptak itt helyet, mint El Greco, Ribera, Murillo, Zurbarán, Goya, Gauguin, Bacon, Tápies vagy a baszk Regoyos, Zuloaga, Arteta és Chillida.
Zuloaga-múzeum, Zumaia, Gipuzkoa

Híres baszkok szerkesztés

Loyolai Szent Ignác (Azpeitia, 1491 - Róma, 1556) katona, költő, pap, a jezsuita rend alapítója, a római katolikus egyház szentje
Juan Crisóstomo de Arriaga (Bilbao, 1806 - Párizs, 1826) zeneszerző
Eduardo Chillida Juantegui (San Sebastián, 1924 - San Sebastián, 2002) szobrászművész; monumentális absztrakt szobrai tették híressé, 1985-ben elnyerte a Wolf-díjat.
Andoni Goikoetxea (Barakaldo, 1956) labdarúgó, edző
Andoni Zubizarreta (Vitoria-Gasteiz, 1961) labdarúgó (kapus)
Ainhoa Arteta (Tolosa, 1964) operaénekes (szoprán)
Bixente Lizarazu (Saint-Jean-de-Luz, 1969) világ- és Európa-bajnok labdarúgó (francia színekben)
Itziar Ituño Martinez La casa de papel Raquel Murillo/Lisboa Henning Kitti élettársa!!!