Batthyány József (érsek)

(1727–1799) magyar kardinális, királyi főkancellár

Németújvári gróf Batthyány József (teljes nevén Batthyány József Félix János Nepomuk Ádám; Bécs, 1727. január 30. – Pozsony, 1799. október 23.), a magyar főnemesi Batthyány családból származó gróf, korábbi erdélyi püspök majd kalocsai érsek, aki 1776-tól esztergomi hercegprímás, 1778-tól Magyarország bíborosa haláláig. Batthyány Lajos nádor fia.

Batthyány József
esztergomi érsek, hercegprímás

Született1727. január 30.
Bécs
Elhunyt1799. október 23. (72 évesen)
Pozsony
SírhelySzent Márton-dóm
IskoláiNagyszombati Egyetem
Munkássága
Felekezetrómai katolikus
Pappá szentelés1751. június 29
Esztergom
Püspökké szentelés1759. december 2.
Bécs
Bíborossá kreálás1778. június 1.

HivatalErdély püspöke
Hivatali idő1759–1760

HivatalKalocsai érsek
Hivatali idő1760–1776

Hivatalesztergomi érsek
Hivatali idő1776–1799
Batthyány József a Catholic Hierarchy-n
A Wikimédia Commons tartalmaz Batthyány József témájú médiaállományokat.
Batthyány József

Életpályája szerkesztés

A gimnáziumot Kőszegen, a filozófiát, jogot és teológiát Nagyszombatban végezte. 1752-ben esztergomi kanonok, 1755-ben pozsonyi prépost, barsiesperes, 1759-ben erdélyi püspök, 1760. május 22-én kalocsai, 1776. január 1-jén esztergomi érsek, 1778. június 1-jén S. Bartholomeai címmel bíboros. 1790. november 15-én II. Lipótot, 1792. június 6-án I. Ferencet ő koronázta meg Budán. A temetése utáni gyászünnepélyen Vantsai János esztergomi kanonok magyar, Somogyi Lipót győri kanonok német emlékbeszédet tartott felette. Majláth Antal, győri kanonok pedig latint, 1800-ban. Arcképét Flor Antal rajzolta meg, Pesten és Czetter Sámuel metszette rézbe 1798-ban, Bécsben.

 
Batthyány József szobra Kalocsán. Székó Gábor alkotása (2000)

Batthyány József a magyarországi barokk művészet egyik legjelentősebb mecénása volt.[1] 1777-81 között Pozsonyban, a lebontott régi épület helyén Melchior Hefelével új érseki palotát építtetett, mely a magyarországi klasszicizáló későbarokk építészet egyik legjelentősebb emléke. A palota belső dekorációjára a prímás a kor legnevesebb bécsi művészeit nyerte meg: a kápolna mennyezetképét Maulbertsch, a Szent László apoteózisát ábrázoló oltárképet Maulbertsch segédje, Andreas Matthias Zalinger festette. Pozsonypüspöki mellett, a Mogyorós (Lieskovec) határrészben "Tilalmás erdő" (Zakázaný les) vadasparkot létesített. A parkban 1779–83 között nyaralókastélyt építtetett, melynek dísztermét orientalizáló falképek díszítették, az épület többi helyiségében pedig az prímás műgyűjteménye kapott helyet. A család körmendi kastélyában portrékból, történeti és zsánerképekből álló képtárat alakított ki. A pozsonyi dómban 1799-ben felállított castrum dolorisát a kismartoni Esterházy-színház díszlettervezője, Pietro Travaglia készítette.

Munkái szerkesztés

  • Panegyricus divo Ladislao regi Hungariae apostolico dictus… Bécs, 1746
  • Carmen dno Ludovico e comitibus de Batthyán, regni Hungariae palatino. Pozsony, 1751
  • Exercitatio academica de conciliis altero juris eclesiastici fonte… Bécs, 1757
  • Sermo dum pallium archiepiscopale suscepit… Nagyszombat, 1776 (Ugyanez magyarul is)
  • Kanzelrede… Pozsony, 1783
  • Hirtenbrief… H. n., 1787
  • Dictio in sessione dietali 5. martii 1791. Pozsony (Ugyanez magyarul és németül)
  • Egyéb országgyűlési beszédei, Pest, 1795

A Recensio című munka (amely 1782-ben latin nyelven, német és olasz fordításban jelent meg neve alatt) szerzősége ellen tiltakozott a Pressburger Zeitungban (1782. 98. sz.)

Jegyzetek szerkesztés

  1. RÉGI MAGYAR MECÉNÁSOK Művészet. Szerk.: Lyka Károly. Első évfolyam, 1902, Harmadik szám, p. 207-220.

Források szerkesztés

További információk szerkesztés

  • Visitatio canonica. Egyházlátogatási jegyzőkönyvek Batthyány József esztergomi érsek idejéből, 1776-1779; vál., sajtó alá rend., bev. Tomisa Ilona; MTA Néprajzi Kutatóintézete, Bp., 1997

Kapcsolódó szócikkek szerkesztés


Előde:
Sztojka Zsigmond Antal
Erdélyi katolikus püspök
1759–1760
 
Utóda:
Bajtay Antal
Előde:
Klobusiczky Ferenc
kalocsai érsek
1760–1776
Utóda:
Patachich Ádám
Elődje:
Barkóczy Ferenc
Esztergomi érsek
1776–1799
Utódja:
Habsburg–Estei Károly Ambrus