Battyánfalva

falu Szlovéniában, a Muravidéken

Battyánfalva (1887-ig Rakicsán, szlovénül: Rakičan) falu Szlovéniában, Muravidéken, Pomurska régióban. Közigazgatásilag Muraszombat városi községhez tartozik. A 19. század végén kapott magyar neve feledésbe merült, a helyi magyarok sem használják, a térképeken sem szerepel.

Battyánfalva (Rakičan)
A Batthyány-kastély
A Batthyány-kastély
Közigazgatás
Ország Szlovénia
Statisztikai régióPomurska
KözségMuraszombat
Rangfalu
Alapítás éve1360
PolgármesterAnton Štihec
Irányítószám9000
Körzethívószám02
Rendszám területkódMS
Népesség
Teljes népesség1543 fő (2020. jan. 1.)[1]
Földrajzi adatok
Tszf. magasság186 m
Terület9,21 km²
IdőzónaUTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 46° 39′ 03″, k. h. 16° 11′ 53″Koordináták: é. sz. 46° 39′ 03″, k. h. 16° 11′ 53″
A Wikimédia Commons tartalmaz Battyánfalva témájú médiaállományokat.

Fekvése szerkesztés

Muraszombattól két kilométerre délkeletre a Lendva jobb partján fekszik. Síkvidéki település, a táj neve, ahol fekszik Ravensko vagy Revence.

Története szerkesztés

A települést 1360-ban „Reketye” alakban említik először.[2] Később a muraszombati uradalom részeként a Széchy család birtoka. 1687-ben a Széchyek fiági kihalásával a Batthyányak lettek a birtokosai.

A falu mellett verte szét 1705. augusztus 21-én Draskovich János ezredes 300 lovasból és 700 gyalogosból álló császári seregével a környéken portyázó kurucokat.

Vályi András szerint „RAKICSÁN. Tót Mezőváros Vas Vármegyében, földes Ura Gróf Batthyáni Uraság, a’ kinek épűlete díszesíti, lakosai katolikusok, és másfélék is, fekszik Murai-Szombathoz nem meszsze; határja termékeny, réttye jó, legelője, és fája elég van, bora nevezetes, keresetre módgya Stájer Országban is, első osztálybéli.”[3]

Fényes Elek szerint „Rakicsán, vindus m. v., Vas vmegyében, 414 kath. lak., nagy várkastélylyal. Róna termékeny határát az árvizek járják. Birja gr. Batthyáni család. Ut. p. Radkersburg.”[4]

Vas vármegye monográfiája szerint „Battyánfalva (Rakicsán), vend község 76 házzal és 632 r. kath. lakossal. Postája és távirója Muraszombat. A községben fekszik Saint-Julien gróf szép kastélya, mely azelőtt a Batthyányaké volt. A Rákóczy-féle fölkelés alkalmával a fölkelők és a császáriak közt a falu mellett ütközet volt.”[5]

1910-ben 596, túlnyomórészt szlovén lakosa volt. A trianoni békeszerződésig Vas vármegye Muraszombati járásához tartozott. 1919-ben átmenetileg a Vendvidéki Köztársasághoz tartozott. Még ebben az évben a Szerb–Horvát–Szlovén Királysághoz csatolták, ami 1929-től Jugoszlávia nevet vette fel. 1941-ben átmeneti időre ismét Magyarországhoz tartozott, 1945 után visszakerült jugoszláv fennhatóság alá. 1991 óta a független Szlovénia része. 2002-ben 1523 lakosa volt.

Nevezetességei szerkesztés

Nagy park közepén álló barokk Batthyány-kastélya a 17. században épült, mai formáját a 18. századi átépítéssel nyerte el.

További információk szerkesztés

Jegyzetek szerkesztés

  1. Prebivalstvo - izbrani kazalniki, naselja, Slovenija, letno. Statistical Office of the Republic of Slovenia. (Hozzáférés: 2021. április 28.)
  2. Csánky Dezső: Magyarország történelmi földrajza a Hunyadiak korában. Budapest 1890.
  3. Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.  
  4. Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.  
  5. Magyarország vármegyéi és városai: Magyarország monografiája – A magyar korona országai történetének, földrajzi, képzőművészeti, néprajzi, hadügyi és természeti viszonyainak, közművelődési és közgazdasági állapotának encziklopédiája. Szerk. Borovszky SamuSziklay János. Budapest: Országos Monográfia Társaság. 1896–1914.  elektronikus elérhetőség Vas vármegye