Baumann Károly
Baumann Károly, eredeti nevén Grünbaum Lipót (Pest,[4] 1871. október 29.[5] – Budapest, 1920. október 22.) magyar színész, dalénekes.
| Baumann Károly | |
 | |
| Született | Grünbaum Lipót 1871. október 29.[1][2] Pest |
| Elhunyt | 1920. október 22. (48 évesen)[1] Budapest[3] |
| Állampolgársága | magyar |
| Gyermekei | Kőmíves Erzsi Kőmíves Sándor Kőmíves Rezső Kőmíves Tibor Kőmíves Olivér |
| Szülei | Grünbaum Henrik Schwarz Cecília |
| Foglalkozása | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Baumann Károly témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Élete szerkesztés
Apja Grünbaum Henrik (rendőrbiztos, majd vendéglátós) korán meghalt, így Károly 13 évesen már arra szorult, hogy fejét kenyérkeresésre adja. Nyomdásznak állt és a nyomdászegyesület műkedvelő színpadán sikereket aratott dalaival. 1885-ben, 14 évesen egy Király utcai orfeumban a Kék Macskában szerepelt először, ahol már pénzt is kapott a fellépésért. 1891-től a Király utcai Armin Orfeum színésze volt. Itt németül énekelt kuplékat és német nyelvű jelenetek kisebb szerepeit bízták rá. 1895-től a Folies Caprice-ban játszott, többek között Rott Sándor partnereként. 1897 és 1912 között a Fővárosi Orfeum társulatának tagja volt, de fellépett a Rostély utcai Folies-ban, és a Somossy Orfeumban is. A Fővárosi Orfeum német operettegyüttesével járt Amszterdamban, Bukarestben, Münchenben, Prágában és Belgrádban is. A berlini Szecessziós Színpad budapesti vendégszereplése alatt, vendégművészként, Max Reinhardttal szerepelt együtt az Orfeum színpadán. Az 1896-os millenniumi ünnepségek idején a városligeti Ősbudavár műsorában Baumann Károly énekelt először magyarul kuplét. A dal címe: „Csupa ő”. Zerkovitz Béla szerzeménye a „Kató, szívem, szép Katája” címet viselő dala már valódi kottasiker volt. Tehetségének, énekhangjának és vidám kisugárzásának köszönhetően hírnévre tett szert és Magyarország vezető színész-énekese lett. Ő tette ismertté a magyar dalokat egy olyan világban amikor a német volt a hivatalos nyelv és a dalok is német nyelven íródtak. Baumann Károly telt házas előadásokon szerepelt, a pódiumok versengtek érte, hogy műsoraikat plakátjaikon az ő nevével reklámozzák. Több kuplét kamera előtt is elénekelt (némafilmek készültek hanglemez kísérettel), ezek közül a „Sherlock Holmes” külföldön is ismertté vált. Sikereinek csúcsán 1911-ben Baumann Károlyt gégebetegség támadta meg, de a nehézségek ellenére is folytatta fellépéseit, bár már kevesebb dal éneklését vállalta. 1912-ben kávéházat nyitott és hiába volt híres ember, a korabeli Pesten, ahol számtalan kávéház működött, az ő üzlete nem bizonyult életképesnek. Pályájának 30 éves jubileumán a magyar színházi élet színe java köszöntötte őt az Orfeumban. Közönsége nem, csak kollégái tudták milyen kínokkal járt számára a szereplés. Halálát végül a sok gyötrelmet okozó gége-tuberkulózis okozta. A családszerető férfi öt gyermeket hagyott maga után. A főváros dísztemetésben részesítette.
Családja szerkesztés
Házastársa Kőmíves Jolán (1877–1961) volt, akivel 1895-ben Budapesten kötött házasságot.[6] Gyermekei közül hárman, Kőmíves Erzsi, Kőmíves Sándor és Kőmíves Rezső színészek lettek. Kőmives Tibor vásári árus, Kőmíves Olivér, bohócként lépett fel.
Hatása szerkesztés
Baumann Károly olyan korban mert magyarul énekelni amikor Magyarországon a német volt a hivatalos nyelv. Divatba hozta, sikeressé tette a magyar dalokat.
"Baumann Károlynak hívták azt a honszeretettől átitatott énekest, aki először vívta ki színpadon a magyar versnek, a magyar dalnak jogát, és bebizonyította, hogy egyenértékű a gazdag hagyományokkal rendelkező német dallal. Lehet könnyed és lehet érzelmes, lehet groteszken csúfolódó, lehet sikamlós, kétértelmű, háromértelmű, sőt több. Baumann Károly volt az a magyar színész, aki nélkül nem lett volna talán Medgyaszay Vilma, és nem lett volna talán az István, a király sem. Mindenesetre a magyar színpadi dal, a pesti sanszon, a kuplé, a színpadi ének hosszadalmas menetének élén áll Baumann Károly..." - emlékezik rá Molnár Gál Péter a "Pesti mulatók" című könyvében.
Díjai, elismerései szerkesztés
A Magyar Komikusverseny aranyérme, 1905
Színpadi szerepeiből szerkesztés
Jelenetek a Király utcai Armin Orfeum német nyelvű műsorából:
- "Markus Schacherl als Patient" (Markus Schacherl mint páciens)... Fritz Leicht, medikus
- "Itzig Baron" (Icig báró)... Kraxenstein báró
Jelenetek a Folies Caprice műsorából:
- "Az öngyilkosjelöltek"... gróf Nádpataky Ákos
- Baumann Károly: "Ein Verliebter" (Egy szerelmes)... Robert Friedl doktort
- Leitner: "Die Scheidungs-Affaire des Mundi Rosenkranz" (Mundi Rosenkranz válási ügye)... Kalauz
- Kmoch-Leitner: "Messalina" (ókori paródia)... Silius, római gigerli
A Nagymező utcai Fővárosi Orfeum műsorából:
- "Budapest, Prága, Bécs" (daljáték)... Muki, a parasztlegény
- Deák Gyula: "Fosztóka" (népi idill)... Bodra Marci
- Max Dreyer:"A próbajelölt"(dráma)... dr. Holzer professzor
Filmjei szerkesztés
Legnépszerűbb slágereit némafilmeken (hangsáv hiányában) külön gramofonlemezeken is rögzítették. A némafilm, a moziban vetítés alkalnával a filmen hagyott jel és gramofon segítségével vált hallhatóvá.
- Sherlock Hochmes (1908)
- Péter, a csodamajom (1908)
- Nem Hagy a Hadnagy (1908)
- Néger smokk (1908)
- A pesti háziúr (1908)
- Tüzet kérek (1912)
Jegyzetek szerkesztés
- ↑ a b http://mek.oszk.hu/00300/00355/html/ABC00523/01303.htm, Baumann Károly, 2017. október 9.
- ↑ FamilySearch Historical Records. (Hozzáférés: 2022. december 30.)
- ↑ Petőfi Irodalmi Múzeum. (Hozzáférés: 2020. június 4.)
- ↑ Budapest csak 1873-tól létezik
- ↑ Születési bejegyzése a pesti neológ izraelita hitközség születési akv. 1406/1871. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2019. december 6.)
- ↑ Kőmíves Jolán halotti bejegyzése a Budapest VIII. kerületi polgári halotti akv. 1337/1961. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2019. december 6.)
Források szerkesztés
- Molnár Gál Péter: Pesti mulatók
- Színészkönyvtár
További információk szerkesztés
- Baumann Károly énekek - régi gramofon felvételek online
- Károly Baumann hungarian actor angol megemlékezés
