Bedenica
Bedenica falu és község Horvátországban Zágráb megyében. Közigazgatásilag Bosna, Omamno, Otrčkovec és Turkovčina tartozik hozzá.
| Bedenica | |
 | |
| A Mindenszentek plébániatemplom | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Horvátország |
| Megye | Zágráb |
| Község | Bedenica |
| Jogállás | falu |
| Polgármester | Slavko Crvrlja |
| Irányítószám | 10381 |
| Körzethívószám | (+385) 01 |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 1266 fő (2021. aug. 31.)[1] |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 148 m |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 46° 01′ 20″, k. h. 16° 15′ 50″Koordináták: é. sz. 46° 01′ 20″, k. h. 16° 15′ 50″ | |
| Bedenica weboldala | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Bedenica témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Fekvése szerkesztés
Zágrábtól 32 km-re északkeletre, a Horvát Zagorje területén, a megye északi részén fekszik.
Története szerkesztés
A település neve először víznévként fordul elő, csak később említik faluként. Nevét topominiai metafóraként a horvát „badanj” főnévből eredeztetik. Bedenica plébániáját 1334-ben említi először Ivan goricai főesperes a zágrábi káptalan statútumában. A Mindenszentek tiszteletére szentelt plébániatemploma már előbb, valószínűleg a 13. században épült. 1359-ben I. Lajos király Marócsa területén fekvő Bedenica földjét egy Gergely (Grgur) nevű nemesnek adja. 1409-ben templomának Sebestyén nevű papját említik. A 16. századtól a templommal kapcsolatban már nem említik többé a régi Marócsa megyét, mely ekkorra beleolvadt Zágráb vármegyébe, csak Bedenica neve szerepel. A templom erődszerű falai alkalmasak voltak a lakosság védelmére is, ezért 1544-ben a török betörésekor valószínűleg ide menekültek a környék lakói. A falunak 1857-ben 267, 1910-ben 614 lakosa volt. Trianonig Zágráb vármegye Szentivánzelinai járásához tartozott. 2001-ben 535 lakosa volt.
Lakosság szerkesztés
| Lakosság változása[2] | ||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| 1857 | 1869 | 1880 | 1890 | 1900 | 1910 | 1921 | 1931 | 1948 | 1953 | 1961 | 1971 | 1981 | 1991 | 2001 |
| 267 | 294 | 381 | 446 | 519 | 614 | 631 | 637 | 672 | 682 | 620 | 585 | 549 | 515 | 535 |
Nevezetességei szerkesztés
A Mindenszentek tiszteletére szentelt plébániatemploma[3] valószínűleg a 13. században épült egy stratégiai jelentőségű magaslaton. A 17. században barokk stílusban építették át. Vastag falai erődszerűek, szentélyének boltozata gótikus. Harangtornya a homlokzat felett emelkedik. Amint a templom zárókövén is olvasható évszám mutatja a templomot 1811-ben átépítették, ekkor nyerte el mai formáját. Egyhajós épület, keskenyebb, hosszúkás, sokszög záródású gótikus szentéllyel, amelyet támpillérek támasztanak meg. Hozzá csatlakozik a sekrestye és a Szent Antal-kápolna. A belseje csehsüvegboltozatos, kivéve egy hosszúkás, gótikus keresztbordás boltozatú szentélyt. A főhomlokzaton hatalmas harangtorony található. A berendezés a 18. és 19. századból származik.
A hagyományos népi építészet szép példája a 64. szám alatt álló fa lakóház, a hozzá tartozó gazdasági épületekkel.[4] A 19. századi kőből és téglából készült pincével ellátott ház földszintes, téglalap alaprajzú, tölgyfa deszkából épült. A belső tér kialakítása három részből áll. A berendezés nagy része eredeti, közülük kiemelkedik a két falazott kályha, és a díszített bejárati ajtó.
Külső hivatkozások szerkesztés
Jegyzetek szerkesztés
- ↑ Popis stanovništva, kućanstava i stanova 2021. – stanovništvo prema starosti i spolu po naseljima. Horvát Statisztikai Hivatal, 2022. szeptember 22.
- ↑ - Republika Hrvatska - Državni zavod za statistiku: Naselja i stanovništvo Republike Hrvatske 1857.-2001.
- ↑ Örökségvédelmi jegyzékszáma: Z-2632.
- ↑ Örökségvédelmi jegyzékszáma: Z-4252.
