Wikipédia

Beregi Oszkár

(1876–1965) magyar színész, rendező

Beregi Oszkár (született: Berger Oszkár, Budapest, 1876. január 24. – Hollywood, Kalifornia, 1965. október 18.) magyar színész, rendező, ifj. Beregi Oszkár(wd) (1918–1976) magyar-amerikai színész édesapja.

Beregi Oszkár
Beregi Oszkár kb. 30 évesen
Beregi Oszkár kb. 30 évesen
Életrajzi adatok
Születési névBerger Oszkár
Született1876. január 24.[1][2][3]
Budapest[1]
Elhunyt1965. október 18. (89 évesen)[1][2][3]
Hollywood
SírhelyFiumei Úti Sírkert
HázastársaÁdler Mandel Aranka
Lázár Piroska Rozália
GyermekeiBeregi Lea Veronika
Beregi Oszkár Péter
Pályafutása
Aktív évek1895–1953
Beregi Oszkár IMDb-adatlapja
PORT.hu-adatlap
A Wikimédia Commons tartalmaz Beregi Oszkár témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség
Nem tévesztendő össze a következővel: Beregi Oszkár (színművész, 1918–1976).

Élete és szakmai pályafutása szerkesztés

Gyermekkora, pályafutásának kezdetei szerkesztés

A későbbi színész Berger (majd: Beregi) Adolf magánzó és Liebermann Paula első gyermeke volt. Saját visszaemlékezései szerint is rossz magaviseletű gyerek, rossz tanuló volt, akit csak kiemelkedő verstehetsége mentett meg az évismétlésektől.[4] Tehetsége, a színművészet iránti szenvedélye és koránál idősebb kinézete oda vezetett, hogy szülei engedélyével 1892-ben, 16 évesen felvételizett a Színiakadémiára, melyet 1895-ben el is végzett. Ezekre az évekre tehető névváltoztatása is. Ezután Kolozsvárra szerződött, ahol egy évadot játszott. Vendégművészként játszott Temesváron és Pozsonyban is. A Tudományegyetem hallgatója is volt nyolc szemeszteren át. 1896-ban az akkor megnyíló Vígszínház első társulatának lett a tagja, ő köszöntötte a megnyitó díszelőadáson I. Ferenc József-et. Első szerepe a Vígszínházban Kozma Andor: Prológ című művében Kisfaludy megformálása volt. 1899-ben a Nemzeti Színház tagja lett. Első szerepe Rákóczi volt Szigligeti Ede: II. Rákóczi Ferenc fogsága című darabjában.

Első házasság, első sikerek szerkesztés

 
1907 és 1910 között Max Reinhardt berlini színházaiban játszott

1900-ban érte az első színházi siker. Shakespeare: Troilus és Cressida című drámájában Troilust játszotta. 1907 és 1910 között Max Reinhardt berlini színházaiban játszott.

Berlinben ismerte meg és jegyezte el a tehetős nagyváradi Ádler család lányát, Arankát, aki énektanulmányokat folytatott a német fővárosban. Polgári esküvőjük 1909. június 8-án volt Budapesten. A fiatal színész elismertségét jól mutatja, hogy a tanúja Rákosi Jenő volt, a szertartást pedig Bárczy István polgármester végezte. A menyasszony tanúja Kelemen Samu, a szintén nagyváradi származású országgyűlési képviselő volt. Ezt követte két nappal később az egyházi szertartás a Dohány utcai zsinagógában.[5] 1910. február 24-én, Berlinben megszületett a lánya, Beregi Lea.[6]

1910-től 1919-ig újra a Nemzeti Színház tagja volt. 1918. május 12-én született meg a fia, ifj. Beregi Oszkár(wd) (†1976), aki apjához hasonlóan szintén színész lett.[7]

Tanácsköztársaság, első emigráció szerkesztés

 
Beregi Oszkár és Ádler Aranka házasságkötése
 
Beregi Oszkár autogramot osztogat gyerekeknek Aradon.

A Tanácsköztársaság ideje alatt kulturális feladatokat látott el. Az Ébredő Magyarok Egyesülete támadást intézett ellene. Letiltották a színpadról, 1920-ban emigrálni kényszerült. Bécsben telepedett le, ott lépett ismét színpadra. Emellett az elszakított országrészek magyar színházaiban játszott, vagyis Kassán, Losoncon, Aradon, Pozsonyban és Munkácson. 1925-től 1929-ig Amerikában filmezett.

1929-ben visszatért Bécsbe, majd Berlinben vendégszerepelt. Időközben a lányát Bécsben eljegyezte Pataky Kálmán operaénekes. Beregi Oszkár felesége néhány hónappal az esküvő előtt hunyt el.[8]

Hazatérés, második házasság szerkesztés

1930-ban a színész visszatért Budapestre. Az elkövetkező években játszott a Magyar Színházban, a Vígszínházban, az Új Színházban, a Belvárosi Színházban, a Művész Színházban, a Király Színházban, a Bethlen Színházban, az Andrássy úti színházban, a Városi Színházban, a Budai Színkörben és a Teréz körúti Színpadon. 1933. január 19-én feleségül vette dr. Lázár Piroska pedagógust, az általa alapított neves leányiskolai igazgatóját.[9]

Háborús évek szerkesztés

Származása miatt 1939-től 1944-ig nem léphetett színpadra. Az OMIKE Művészakció[10] főrendezője és színésze volt 1940-től 1944-ig. Fia közvetlenül a háború előtt Buenos Airesbe távozott, Magyarország német megszállása után néhány hónappal pedig - egy bombázás során[11] - életét vesztette Lázár Piroska. Ezekben a hónapokban Beregi Oszkár élete is veszélyben forgott, A nyilas rémuralom idején a Gettó Wesselényi utcai kórházában bujkált. Perlrott-Csaba Vilmos festőművész és dr. Strausz Imre belgyógyász társaságában Beregi Ady-verseket szavalt, ilyenkor gyakran könnyes volt a szeme. Perlrott Csaba élőképeket rajzolt a kórtermekbe. Beregi leánya és veje rendszeresen hozott be számára élelmet. Három hét alatt Beregi hegyes szakállt növesztett, majd átöltözött repülőőrnagyi ruhába. Ezt veje, Pataky Kálmán operaénekes hozta be számára. Elegáns katonatisztként menekült Pestről a már felszabadult Szegedre.[12]

Háború utáni évek, második emigráció szerkesztés

1944 októbere és 1945 májusa között a szegedi Nemzeti Színházban játszott (itt már addigra átvonult a front). 1945. február 1-jén a Művészszakszervezet elnökévé választották. 1945-ben a Nemzeti Színház szerződtette. Warwick gróf szerepét kapta Shaw: Szent Johanna című darabjában. Egészségi állapota, személyes tragédiái, a háborút követő nehézségek és egy sikertelen előadás arra késztették, hogy 1946-ban elhagyja Magyarországot.

Először a lánya és a veje társaságában a fia után utazott Argentínába, később a család Chilébe költözött, míg végül 1963-ban sikerült hivatalosan is letelepedniük Los Angelesben. Emigrációja idején a pályafutását nem kísérték hangos sikerek, főleg kisebb szerepeket kapott, emigráns ünnepségeken lépett fel, életének utolsó éveit leginkább emlékiratainak papírra vetésével töltötte. 1964-ben elhunyt a veje, 1965-ben pedig Beregi is meghalt. Hamvait hazahozták Magyarországra. Közös sírban nyugszik lánya második férjével, Békássy István színésszel. A szomszédos sírba temették lányát és vejét.

Színpadi szerepei szerkesztés

  • Brieux: Vörös talár....Etsepart, a lócsempész
  • Herczeg Ferenc: Bizánc....Konstantin császár
  • Herczeg Ferenc: Árva László király....V. László király
  • Horváth Jenő–Ivánfi Jenő: Idegen földön....A német mérnök
  • Ben Johnson: Volpone....Leone kapitány, Corbaccio fia
  • Madách Imre: Az ember tragédiája....Ádám
  • William Shakespeare: Julius Caesar....Marcus Antonius
  • Friedrich Hebbel: Judit....Holofernes
  • Shakespeare: Hamlet....Hamlet
  • Kozma Andor: Prológ....Kisfaludy
  • Shakespeare: Troilus és Cressida....Troilus
  • Shakespeare: Lear király....Lear
  • Shakespeare: Othello....Othello
  • Shakespeare: Rómeó és Júlia....Rómeó
  • George Bernard Shaw: Szent Johanna....Warwick grófja
  • Schiller: Wallenstein....Max Piccolomini
  • Szigligeti Ede: II. Rákóczi Ferenc fogsága....Rákóczi
  • Thury Zoltán: Katonák....Magyar földesúr
  • Henrik Ibsen: Kísértetek....Osvald
  • Schiller: Ármány és szerelem....Ferdinand
  • Szomory Dezső: Péntek este....Áron rabbi
  • Verneuil: Duó....Maurice
  • Madách Imre: Mózes....Mózes

Filmjei szerkesztés

Magyar filmek szerkesztés

Osztrák filmek szerkesztés

  • Meriota, a táncosnő (1921)
  • William Ratcliff (1922)
  • Az iskolamester (1922)
  • A forradalom gyermekei (1923)
  • A Borgiák mérge (1924)
  • Egy asszony tragédiája (1924)
  • Egy szépasszony négy éjszakája (1924)
  • Das Verbotene Land (A tiltott ország) (1924)
  • Die sklavenkönigin (Rabszolgakirálynő) (1924)
  • Szanin (1924)
  • Yiskor (1924)
  • Der fluch (Az átok) (1925)
  • Andere Frauen (Más asszonyok) (1928)
  • Liebe im Mai (Májusi szerelem) (1928)
  • Der Dieb im Schlafcoupée (1929)
  • A hálókocsik tolvaja (1929)
  • Ifjúság a válaszúton (1929)
  • Az aranyműves (1930)

Német filmek szerkesztés

  • Egy autó és semmi pénz (1931)
  • Das Testament des Dr. Mabuse (1933)

Amerikai filmek szerkesztés

  • The Love Thief (1926)
  • The Flaming Forest (1926)
  • Camille (1926)
  • Butterflies in the Rain (1926)
  • The Woman On Trial (1927)
  • Yiskor (1933)
  • Anything can Happen (1952)
  • Call me Madam (Hívjon fel, asszonyom) (1953)
  • Tonight We Sing (1953)
  • Desert Legion (1953)
  • Passport to Danger (1954)

Jegyzetek szerkesztés

 
Beregi Oszkár és Békássy István sírja Budapesten. Kerepesi temető: 34/1-1-36.
  1. ↑ a b c Integrált katalógustár (német nyelven). (Hozzáférés: 2015. augusztus 13.)
  2. ↑ a b filmportal.de. (Hozzáférés: 2017. október 9.)
  3. ↑ a b BnF források (francia nyelven)
  4. ↑ Színészkönyvtár: Beregi Oszkár (http://www.szineszkonyvtar.hu/contents/a-e/beregielet.htm Archiválva 2010. február 21-i dátummal a Wayback Machine-ben)
  5. ↑ Pesti Hírlap, 1909. június 9., 7. o.
  6. ↑ Teljes nevén Beregi Lea Veronika Fausztina 1910, Charlottenburg - 1996, Budapest. (Beregi Oszkárné: „Mikor a kicsi megszületett, egy ideig tanakodtunk, vajjon Lea legyen-e, vagy Veronika. Végre ugy döntöttünk, hogy mindakettő lesz. A másik két nevet színházi alapon kapta. Berolina lett, mert Berlinben született és Fausztina lett, mert akkor született, mikor az uram éppen Fausztot játszotta Reinhardtnál. De mi itthon csak Leának hivjuk.” - Színházi Élet - 1915/9. szám)
  7. ↑ Beregi Oszkár Péter, színész (1918, Budapest - 1976, Los Angeles). Ifj. Beregi Oszkár „apja színészi talentumának csak csekély hányadát örökölte, de kárpótlásul 8 szabályszerűen anyakönyvezett keresztnevet kapott” írja a Haladás 1947. január 9-i száma, az amúgy a Beregi család lejáratása céljából publikált cikkében.
  8. ↑ "Az esküvőre készülődtek már, amikor három nappal ezelőtt Beregi Oszkárnét súlyos vakbélgyulladással a bécsi Fürth-szanatóriumba kellett szállítani. Beregi Oszkárt sürgönyileg hívták vissza Berlinből. Az operációt Lorenz tanár hajtotta végre, az operáció sikerült is, Beregi Oszkárné gyenge szive azonban nem bírta kl az operációval járó izgalmakat és szombaton reggel férje karjai között kiszenvedett, Beregi Oszkárnét ideiglenesen Bécsben temetik el. Később hazahozzák." (Pesti Napló, 1929. január 27., 20. o.)
  9. ↑ Lázár Piroska Rozália (1882, Budapest - 1944, Budapest). Az általa alapított intézmény többek között Dr. Lázár Piroska Nyilvánosjogú Felső Leányiskolája néven működött 1907 és 1944 között. Növendékei nagyrészt felső-középosztálybeli zsidó családokból kerültek ki.
  10. ↑ OMIKE Művészakció
  11. ↑ Lázár Piroska halálával kapcsolatban: "Első feleségét még a korábbi emigrációja idején veszti el, ám második feleségét viszont ekkor, a világháború állandó helyváltoztatásai közben, tegyük hozzá, igen tragikus körülmények között, ugyanis egy bombatalálat alkalmával marad a romok között." (http://www.szineszkonyvtar.hu/contents/a-e/beregielet.htm Archiválva 2010. február 21-i dátummal a Wayback Machine-ben)
  12. ↑ uo.

Források szerkesztés

További információk szerkesztés

A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Beregi_Oszkár&oldid=26776263”