Berengária kasztíliai királynő

Berengária (Alcázar of Segovia, 1180. június 1. – Abbey of Santa María la Real de Las Huelgas, 1246. november 8.) a Burgundiai-házból származó kasztíliai királynő (1217), apja VIII. (Nemes) Alfonz (1155–1214) kasztíliai király, anyja a Plantagenêt-házból származó Eleonóra (1161? 1162? – 1214), II. Henrik angol király (1133 - 1189) és Aquitániai Eleonóra (1122 - 1204) lánya, I. (Oroszlánszívű) Richárd (1157 - 1199) királynak a húga, I. (Földnélküli) János (1167 - 1216) királynak a nővére.

Berengária
Kasztíliai király
Uralkodási ideje
1217. június 6. – augusztus 31.
Elődje	I. Henrik
Utódja	III. Ferdinánd
Életrajzi adatok
Uralkodóház	House of Burgundy - Castile and León
Született	1180. június 1. Burgos
Elhunyt	1246. november 8. (66 évesen) Las Huelgas
Nyughelye	Abbey of Santa María la Real de Las Huelgas
Édesapja	VIII. Alfonz
Édesanyja	Angliai Eleonóra
Testvére(i)	I. (Ifjú) Henrik kasztíliai király Urraca of Castile Kasztíliai Blanka Kasztíliai Eleonóra aragóniai királyné Constanza de Castilla Sancho de Castilla Mafalda de Castilla Sancha de Castilla Ferdinand of Castile
Házastársa	IX. Alfonz leóni király
Gyermekei	Eleonóra III. Ferdinánd király Alfonz Berengária Konstancia
A Wikimédia Commons tartalmaz Berengária témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Élete

Berengária első férje II. Konrád sváb herceg volt, akit 1196-ban meggyilkoltak, a vele 1188-ban megkötött házasságot már 1191-ben III. Celesztin pápa érvénytelenítette. Ezután Berengáriát 1197-ben feleségül vette apja unokatestvére, a szintén a Burgundiai-házból származó IX. Alfonz (1171–1230) leóni király, akinek a második felesége lett. Berengária és IX. Alfonz házasságát a közeli rokoni kapcsolat miatt III. Ince pápa 1204-ben érvénytelenítette, és Berengária – a házaspár gyermekeivel együtt – hazatért apja udvarába. A leóni király figyelme ekkor visszafordult az első felesége, Terézia (1176? 1181? – 1250), I. Sancho (1154–1211) portugál király lánya és e házasságából született gyermekei felé, amely házasságot egyébként III. Celesztin pápa már 1196-ban – szintén a közeli rokoni kapcsolat miatt – érvénytelenített. A két királyság viszonya megromlott, a volt házastársak később szembe is kerültek egymással.

IX. Alfonz ugyanis beavatkozott Kasztília ügyeibe: 1217-ben meghalt I. Henrik (1204–1217) király, VIII. Alfonz fia és utóda. Kasztília királynője ekkor Berengária lett, I. Henrik nővére, azonban még ebben az évben (1217) lemondott a IX. Alfonztól született fia, Ferdinánd (1201?–1252) javára, ő lett III. (Szent) Ferdinánd kasztíliai király (1217–1252). IX. Alfonz ekkor a maga uralma alatt akarta egyesíteni a két királyságot, és a leóni sereg bevonult Kasztíliába. A kasztíliai nemesség azonban nem állt mellé, IX. Alfonz pedig támogatás hiányában visszavonta seregét és 1218-ban kiegyezett a kasztíliaiakkal.

IX. Alfonznak a Teréziától született, szintén Ferdinánd nevű fia már 1214-ben meghalt, így a király halálakor (1230), III. Ferdinánd tulajdonképpen akadály nélkül León királya lett, szintén III. Ferdinánd néven (1230–1252). Ezután a két királyi cím nem vált szét többé, Kasztília uralkodói egyúttal mindig León uralkodói is lettek.

Berengáriát az utókor a „nagy” jelzővel tisztelte meg; a királynő békésen, kolostorban halt meg, ahová már évekkel elhunyta előtt visszavonult.

Források

• Diccionario de historia de España I-III, Madrid, 1968-1969.
• Ludwig Vones: Geschichte der Iberischen Halbinsel im Mittelalter, 711-1480. Reiche – Kronen – Regionen. Sigmaringen. Thorbecke Verlag. 1993.
• Crescencio Gallego Pellitero: Síntesis histórica de los reyes en España (Años 364-1994), Vigo, 1994.
• http://www.homar.org/genealog/
• https://web.archive.org/web/20080202123946/http://www.genealogie-mittelalter.de/

Kapcsolódó szócikkek

• Burgundiai-ház

Előző uralkodó: I. Henrik

Kasztília királynője 1217

Következő uralkodó: III. Ferdinánd