Bernhardsthal

Bernhardsthal (szlovákul Pernitál) osztrák mezőváros Alsó-Ausztria Mistelbachi járásában. 2021 januárjában 1585 lakosa volt.

Bernhardsthal
A városháza
Bernhardsthal címere
Közigazgatás
Ország	Ausztria
Tartomány	Alsó-Ausztria
Járás	Mistelbachi járás
Irányítószám	2275
Körzethívószám	02557
Forgalmi rendszám	MI
Népesség
Teljes népesség	1604 fő (2018. jan. 1.)
Földrajzi adatok
Tszf. magasság	166 m
Terület	51,96 km²
Időzóna	CET, UTC+1
Elhelyezkedése
é. sz. 48° 41′ 33″, k. h. 16° 52′ 09″48.6925, 16.869166666667
Bernhardsthal weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Bernhardsthal témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Elhelyezkedése

Bernhardsthal a Mistelbachi járásban

A tavon átvezető 1839-es vasúti viadukt

A Szt. Egyed-plébániatemplom

A katzelsdorfi Szt. Bertalan-plébániatemplom

Bernhardsthal a tartomány Weinviertel régiójában fekszik a Hametbach patak mentén; ennek felduzzasztásával hozták létre a Bernhardsthaler Teich mesterséges tavat. Keleti, Csehországgal közös határát a Thaya folyó alkotja. Területének 7,2%-a erdő, 83,6% áll mezőgazdasági művelés alatt. Az önkormányzathoz 3 település tartozik: Bernhardsthal (827 lakos 2021-ben), Katzelsdorf (353) és Reintal (405).

A környező önkormányzatok: délkeletre Rabensburg, délre Hausbrunn, délnyugatra Altlichtenwarth, nyugatra Schrattenberg, északra Břeclav, északkeletre Lanžhot (utóbbi kettő Csehországban).

Története

Bernhardsthal területe az újkőkor és a bronzkor során is lakott volt. A mai településtől nyugatra i. e. 4300-ból származó, a lengyeli kultúrához tartozó települést tártak fel. Ugyanazon a helyen kétezer évvel későbbi, az aunjetitzi kultúrához köthető temetőt találtak, de kora vaskori hallstatti halomsírok is ismertek Berhmardsthalból. Az 1-4. században germánok, a 6-9. században szlávok telepedtek meg a térségben. A közelben volt a Morva Birodalom központja, Pohansko is. 1050 körül németeket telepítettek a régióba, ekkor alapíthatták Bernhardsthalt is, amelyet először 1171-ben említenek, a klosterneuburgi apátság birtokai között. Román stílusú templomát 1200 körül emelték, amelyet később gótikus stílusban átépítettek. 1370-ben mezővárosi jogokat kapott. 1458-ban akkori birtokosai, a Roggendorfok a cseh Podjebrad családdal vívott viszályukban maguk gyújtották fel bernhardsthali várukat, amit később sem építettek újjá. 1470-ben a Liechtensteinek vásárolták meg a mezővárost.

1645-ben a svéd Lennart Torstensson csapatai prédálták fel a települést, 1704-ben pedig a kurucok pusztították el. 1805-1809 között Napóleon francia katonái rekvirálták el a lakosság javait.

Bernhardsthal életében az Északi vasút 1839-es megépítése jelentett fordulatot; a lakosok jelentő hányada a vasútnál talált alkalmazást. A bernhardthaliak többsége ekkor német nyelvű volt, de 1876-ban még jelentős, 225 fős szlovák kisebbség is élt a mezővárosban. Az első világháború környékén a népesség gyorsan növekedett és 1923-ban elérte csúcspontját. A Monarchia szétbomlásával azonban a városka az osztrák-cseh határon találta magát és gazdasági kilátásai jelentősen romlottak. 1930-ban kőolajat és földgázt találtak az önkormányzat területén, amelyet a német nemzetiszocialista kormányzat, később a szovjet megszálló hatóságok, majd az ÖMV termelt ki.

Az 1938-as Anschluss idején valamennyi bernhardsthali a Német Birodalomhoz való csatlakozásra szavazott. A második világháborúban nem voltak harcok a mezővárosban, de légibombázásban négy lakos életét vesztette. A Vörös Hadsereg 1945. április 17-én vonult be Bernhardsthalba.

Az addig különálló Bernhardsthal, Katzelsdorf és Reintal 1971-ben egyesült.

Lakosság

A bernhardsthali önkormányzat területén 2020 januárjában 1585 fő élt. A lakosságszám 1923-ban érte el csúcspontját 3794 fővel, azóta csökkenő tendenciát mutat. 2018-ban az ittlakók 91,7%-a volt osztrák állampolgár; a külföldiek közül 1,1% a régi (2004 előtti), 5,3% az új EU-tagállamokból érkezett. 1,5% az egykori Jugoszlávia (Szlovénia és Horvátország nélkül) vagy Törökország, 0,4% egyéb országok polgára volt. 2001-ben a lakosok 92,6%-a római katolikusnak, 5,3% pedig felekezeten kívülinek vallotta magát. Ugyanekkor a legnagyobb nemzetiségi csoportot a német (97,1%) mellett a csehek alkották 1,1%-kal.

A népesség változása:

2016	1 606
2018	1 604

Látnivalók

• az 1839-ben épült viadukt Ausztria legrégebbi vasúti építménye
• az Otto Berger helytörténeti múzeum
• a Szt. Egyed-plébániatemplom
• a katzelsdorfi Szt. Bertalan plébániatemplom
• a katzelsdorfi rózsafüzérpark

Források

• A település honlapja
• 31604 – Bernhardsthal Statistik Austria

Fordítás

• Ez a szócikk részben vagy egészben a Bernhardsthal című német Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.