Wikipédia

Beszterce (település)

város Romániában, Beszterce-Naszód megyében
Ez a szócikk nem tünteti fel a független forrásokat, amelyeket felhasználtak a készítése során. Emiatt nem tudjuk közvetlenül ellenőrizni, hogy a szócikkben szereplő állítások helytállóak-e. Segíts megbízható forrásokat találni az állításokhoz! Lásd még: A Wikipédia nem az első közlés helye.
Nem tévesztendő össze a következővel: Beszterec.
Ez a szócikk az erdélyi városról szól. Hasonló címmel lásd még: Beszterce (egyértelműsítő lap).

Beszterce (románul Bistrița, németül Bistritz, korábban Nösen) város Romániában, Erdélyben. Egykor Beszterce-Naszód vármegye, ma Beszterce-Naszód megye székhelye.

Beszterce (Bistrița, Bistritz)
Beszterce címere
Beszterce címere		 Beszterce zászlaja
Beszterce zászlaja
Közigazgatás
Ország Románia
Történelmi régióErdély
Fejlesztési régióÉszaknyugat-romániai fejlesztési régió
MegyeBeszterce-Naszód
Rangmunicípium
KözségközpontBistrița
Beosztott falvak
PolgármesterIoan Turc (PNL)
Irányítószám420008–420198
Körzethívószám0x63[1]
SIRUTA-kód32394
Népesség
Népesség68 108 fő (2021. dec. 1.) +/-
Magyar lakosság2898 (4%, 2021)[3]
Község népessége78 877 fő (2021. dec. 1.)[2]
Népsűrűség542,22 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság356 m
Terület145,47 km²
IdőzónaEET, UTC+2
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 47° 08′, k. h. 24° 29′Koordináták: é. sz. 47° 08′, k. h. 24° 29′
Beszterce weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Beszterce témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Fekvése szerkesztés

Kolozsvártól 110 km-re északkeletre, a Beszterce folyó partján fekszik.

Nevének eredete szerkesztés

Nevét a rajta átfolyó folyóról kapta, és ez a szláv bîstro szótőből ered, jelentése gyors. Ebből a szótőből ered a Bistrica név, ami gyorsfolyású folyócskát jelent az -ica kicsinyítőképző miatt.[4]

Története szerkesztés

Pleisztocén kori emberi és állati leletekről nem tudunk eddig, de a közeli Nagy-Budakon a homokkőben falevelek és más növények lenyomatai őrződtek meg. A kora neolitikumban a Körös kultúra emberei lakták, a késő neolitikum/kora rézkor idején talán az Iclod csoport emberei népesítették be területét. A késő rézkor/kora bronzkor idején a Coțofeni kultúra emberei laktak itt, akiket a középső- és késő bronzkori Wietenberg-kultúra emberei, majd a késő bronzkori Noua kultúra emberei követtek. 2014 késő őszén Beszterce eredeti helyén, az észak felé található erdős dombon, a Vásár dombján egy fémdetektoros arany-ezüst ötvözetből-elektrumból-készített, a Wietenberg-kultúrához tartozó csészét lelt, ez Erdély legkorábbi fémcsészéje és egyúttal a Wietenberg-kultúra művészien díszített és egyetlen ebből az ötvözetből készített csészéje. Az égetéses és csontvázas temetőjükben egy a Napot jelképező spirálisokkal díszített, égetett emberi csontokat és hamut tartalmazó urna töredékeit lelték meg. A Noua kultúrát a kora vaskori Gáva kultúra emberei követték, majd kelták, dákok és rómaiak települése lett. Valószínűleg a dákok verték a város határában pár éve lelt, a római köztársaság ezüstpénzeit ügyetlen módon utánzó ezüstpénzeket. A római adminisztráció és katonaság 271-275 közt a római Daciaból történt kivonulása után a germán nyelvű gótok, őket követően pedig a szintén germán nyelvű gepidák telepedtek meg Beszterce területén, ez utóbbiak temetőjéből szép drágafém és bronz ékszerek kerültek elő. E gepidák valószínűleg lassan beolvadtak az Erdélybe betelepülő szlávokba, akik Beszterce területén is megtelepedtek. A szlávokat őseink követték a terület lakóiként, Besenyőbe, amelyik ma Besztece egyik negyede, az 1068-as kerlési avagy cserhalmi csata után török nyelvű besenyőket telepített a magyar király. 1141 és 1162 között szász bányászok települtek ide és Nösen néven alapítottak várost. Először 1241-ben említik a várost-ekkor és 1284-ben a török nyelvű tatárok felégették a várost.

Beszterce Károly Róbert alatt fejlődött leginkább. 1330-tól szabad királyi város. 1452-ben 25 helységgel együtt leválasztották Doboka vármegyéről, és önálló grófság lett. 1453-ban a városban Hunyadi János várat épített-ez ma a volt Magnolia cukrászda és a hozzá kapcsolodó posta, meg egyéb épületek-üzletek helyén volt. 1458-ban Szilágyi Mihály az ellene fellázadt várost felégette. 1464-ben Mátyás megszüntette a Besztercei grófságot. Ekkor a humanista műveltség egyik központja volt, itt nyomtatták ki Bonfini több munkáját is. 1465-ben a várat a város lebontotta, és a várost erősítette meg falakkal és 10 bástyával. A lebontott vár helyén vagy tőle pár tíz méterrel északra az 1990-es években egy lakos kertjéből 12, III. Zsigmond lengyel király által veretett ezüstpénz került elő, ezek két magángyűjteményben és a besztercei múzeumban találhatók, közöletlenek. 1530-ban Péter moldvai vajda eredménytelenül ostromolta Beszterce városát.

1596-ban a városnak már gimnáziuma volt. 1602-ben Basta seregei vették be, 1603-ban Székely Mózes ostromolta. 1661-ben elfoglalta a török, de a század végén felszabadult. 1705-ben Rákóczi vezére Pekry Lőrinc dúlta fel. 1717-ben a tatárok rabolták ki.

1848. december 31-én Bem serege kiszorította a városból a császári sereget. 1849. február 21-én itt verte szét Urban ezredes seregét. Június 25-én az oroszok rohammal bevették, de 26-án Bem visszafoglalta. Falait 1856-ban kezdték bontani, ma már csak a Bognár-torony és falmaradványok állnak.

1910-ben 13 236 lakosából 5835 német (44%), 4470 román (33,77%), 2824 magyar (21,33%) volt. 2002-ben 81 259 lakosából 73 613 román (90,59%), 5204 magyar (6,40%), 1958 cigány (2,40%) és 484 egyéb (0,59%) volt.

Látnivalók szerkesztés

 
Az evangélikus templom
  • Főterén áll az 1563-ban épített impozáns gótikus szász evangélikus templom, 76 m-es tornya a legmagasabb templomtorony volt Erdélyben. A templomot a századok során barokk és reneszánsz elemekkel egészítették ki. Kőből faragott szószéke 16. századi. 16.-17. századi keleti szőnyegeit szász kereskedők adományozták.
    2008. június 11-én, 17 órakor, gyújtogatás eredményeként meggyulladt a templom tornya és fedélszékének egy része. Az elharapózó tüzet csak három óra leforgása után sikerült megfékezni a tűzoltóknak. A város központjában álló épület 150 év után másodszor vált a tűz prédájává, a károk megközelítették az egymillió eurót.[5] A gyújtogatást három, 13 és 15 év közti cigány gyerek követte el, akik eredetileg rezet és ólmot lopni törtek be a templomba.[6]
 
Wikihírek
A magyar Wikihírekben további információk találhatóak Kiégett Erdély legmagasabb templomtornya témában.
  • A 15. századi lábasházak-más néven Búzasor-gótikus árkádsorai alatt folyt a középkorban a kereskedelem, a város a Moldvába vezető Borgói-hágó közelsége miatt jelentős kereskedelmet folytatott. Az evangélikus parókia homlokzatán látható Szent Miklós püspök, a templom védőszentjének szobra. A parókia udvarán lévő, egyre inkább leromló épületek gótikus stílusban épültek, festmények is voltak itt, amelyek a savasság hatása miatt leperegtek. A parókia bejáratától mintegy 20 m-re nyugatra Tatár Árpád régész 2012. augusztus 6-án egy reneszánsz ajtó- vagy ablakkeret felső részét találta meg, amit egyszerűen kivettek valahonnan és kitettek a járdára. A Búzasor keleti végénél nyíló és észak felé tartó kis utca bal oldalán, az utolsó ház küszöbének bal oldalán egy középkori templom oszlopának kerek talapzata került elő 2015 tavaszán a vezetékfektetési munkálatok alkalmával. Ott maradt kb. 20 cm-re beépítve a ház alapjába és leaszfaltozva.
  • A gótikus stílusú domonkos kolostor még álló épületrésze ma öregotthon. Más részeit és templomát évszázadokkal ezelőtt lebontották. Az apácák által lakott épületek egy része még áll, más részeket lebontottak a régebbi időkben. Tatár Árpád régész az épület keleti, befalazott bejárata előtt egy faragott követ talált 2015 áprilisa elején, a vezetékfektetési munkálatok alkalmával, ezt valamikor lépcsőnek tették ide. Gótikus és reneszánsz kövek a város régi központjának számos házába megtalálhatók beépítve, főleg a szűk átjáróutcák befalazott és most már pár év óta levakolt bejárataiban, ablakaiban. Több kapualj a barokk időkből származó kapubejárattal rendelkezik.
  • A kultúrotthon restaurálásakor, az előtte álló téren egy bástya romjait találták meg, körvonalait a felszínen kövekből rakták ki.
  • Az ezüstműves háza reneszánsz stílusban épült és a Búzasor utcáján található, ettől keletre.
  • Kőműves János háza a sétálóutcán látható, a város főterén és az 1400-as évek gótikus stílusában épült, később átalakították.
  • A Magyar utcán található Oroszlános ház egy szász hentesmester lakása volt, ma múzeum-, kiállítótér-, turisztikai információs központ- és emléktárgyak vásárlóhelyeként ismert.
  • Beszterce Mátyás kori címere, amin Dalmácia, Csehország és a Corvinok címere láthatók, a régi postával szemben levő saroképület emeletének tornácán található, másodlagosan beépítve.
  • A római-katolikus templom az 1700-as években épült, tőle pár háznyira keletre, az egyik ház homlokzatán Szűzanya és Jézus szobor látható.
  • A város régi központjában hat épületen figyelhető meg magyar és német nyelvű vastábla, amelyeken az Adriai-tenger szintjéhez mérten irta egykor a magassági szintet. Mára sajnos csak kettőn maradt meg a magasság jelzése, a többiről letörték.
  • A ferences templom 1270 körüli, gótikus stílusu, 15. századi falfestményei vannak. A templom később a görögkatolikusoké, majd az ortodoxoké lett.
  • A városi múzeumban színvonalas történeti, etnográfiai, geológiai és biológiai kiállítás látható.

Híres emberek szerkesztés

Sport szerkesztés

Beszterce labdarúgócsapata az 1922-ben alapított ACF Gloria Bistrița, amely jelenleg a Liga V-ben játszik.

Testvérvárosok szerkesztés

1997-ben kezdeményezett testvérvárosi kapcsolat. Az egyezmény 1997. május 27-én lett aláírva.

A kapcsolat 1996-ban vette kezdetét az ECOS – OVERTURE program keretén belül, amiben Beszterce partnerei voltak: Montreuil – Franciaország, Cottbus – Németország és Zielona Góra – Lengyelország. Az egyezmény 2001-ben lett aláírva.

Az együttműködési kapcsolat 1998 októberében kezdődött. Az egyezmény 2003-ban lett aláírva.

A baráti és együttműködési kapcsolat kezdete Herzogenrath lakóival és képviselőivel az 1990-es év elejére datálható. Az egyezmény 2005. július 16-án lett aláírva.

A baráti és együttműködési kapcsolat kezdete L’Aquila lakóival és képviselőivel a 2001-es év elejére datálható. Az egyezmény 2006. július 15-én lett aláírva.

Képek a városból szerkesztés

  •  
    A felújított evangélikus templom
  •  
    Az evangélikus templom bejárata
  •  
    Emléktábla az evangélikus templom tornyában I. Ferenc császár 1817-es látogatása alkalmából
  •  
    Magyarok utcája

Látképek az evangélikus templom tornyából szerkesztés

Jegyzetek szerkesztés

  1. ↑ "x" a telefonszolgáltatót jelöli: 2–Telekom, 3–RDS
  2. ↑ 2021-es romániai népszámlálás
  3. ↑ 2021-es romániai népszámlálás (román nyelven). Nemzeti Statisztikai Intézet, 2023. (Hozzáférés: 2024. január 21.)
  4. ↑ Kiss Lajos: Földrajzi nevek etimológiai szótára. Budapest: Akadémiai. 1983. 108. o. ISBN 963 05 3346 4  
  5. ↑ http://itthon.transindex.ro/?hir=18278 transindex.ro
  6. ↑ Három roma kiskorú gyújtotta fel a besztercei templom tornyát. [2011. július 19-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2008. június 20.)

További információk szerkesztés

Magyarlápos (60 km) Naszód (18 km) Oláhszentgyörgy (29 km)
Bethlen (25 km)

 
   Beszterce   
 

Maroshévíz (71 km)
Nagysármás (49 km) Marosvásárhely (67 km) Szászrégen (43 km)
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Beszterce_(település)&oldid=27066963”