Wikipédia

Bodajk

magyarországi város Fejér vármegyében
Ez a szócikk vagy szakasz lektorálásra, tartalmi javításokra szorul. A felmerült kifogásokat a szócikk vitalapja részletezi (vagy extrém esetben a szócikk szövegében elhelyezett, kikommentelt szövegrészek). Ha nincs indoklás a vitalapon (vagy szerkesztési módban a szövegközben), bátran távolítsd el a sablont!
Csak akkor tedd a lap tetejére ezt a sablont, ha az egész cikk megszövegezése hibás. Ha nem, az adott szakaszba tedd, így segítve a lektorok munkáját!

Bodajk város Fejér vármegyében, a Móri járásban. 2898 hektáros kiterjedésével a megye legkisebb közigazgatási területű városa, 2018-as adat szerint a lakónépesség és a lakások száma tekintetében is a legkisebb volt; a vármegye 12 nagyközsége is kivétel nélkül nagyobb területen helyezkedik el.[6]

Bodajk
Bodajk címere
Bodajk címere		 Bodajk zászlaja
Bodajk zászlaja
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióKözép-Dunántúl
VármegyeFejér
JárásMóri
Jogállásváros
PolgármesterWurczinger Lóránt (Fidesz-KDNP)[1]
Irányítószám8053
Körzethívószám22
Testvértelepülései
Lista
Rödermark, Plesna
Népesség
Teljes népesség3836 fő (2023. jan. 1.)[2]
Népsűrűség138,54 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság170[3] m
Terület28,98 km²
Földrajzi nagytájDunántúli-középhegység[4][5]
Földrajzi középtájVértes–Velencei-hegyvidék[4][5]
Földrajzi kistájMóri-árok[4][5]
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 47° 19′ 27″, k. h. 18° 13′ 54″Koordináták: é. sz. 47° 19′ 27″, k. h. 18° 13′ 54″
Bodajk (Fejér vármegye)
Bodajk
Bodajk
Pozíció Fejér vármegye térképén
Bodajk weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Bodajk témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Fekvése szerkesztés

 
A község Mór környéke térképén

A Dunántúli-középhegység második fő vonulata, a Bakony aljában, a hegység keleti vége közelében, a Móri-árok peremén fekszik.

Főutcája a 8209-es út, amelybe itt torkollik be délkelet felől a 8204-es út. Külterületének északi részén, bő három kilométernyi hosszban (a 26. és a 30. kilométerei között) elhalad a Zirc és Mór között húzódó 8216-os út is.

A települést a hazai vasútvonalak közül a MÁV 5-ös számú Székesfehérvár–Komárom-vasútvonal érinti, amelynek két megállási pontja van itt, Bodajk vasútállomás és Csókakő megállóhely. Előbbi a belterület délkeleti szélén helyezkedik el, közúti elérését a 8204-es útból kiágazó 82 302-es számú mellékút biztosítja. Utóbbi a központtól északra található, a 8209-es út vasúti keresztezésénél.

Nevének eredete szerkesztés

Bodajk nevét a tőle északkeletre fekvő tájnyelvem Bodognak (hivatalosan Vértesnek) nevezett hegység nevéből származtatják, s többek között Bodoght, Bodak, Bodaik névváltozatok után a 19. században már a mai alakot használták.

Története szerkesztés

 
A kálvária

Már évszázadokkal a honfoglalás előtt az avaroknak, majd a rómaiaknak is állandó településük volt ezen a területen. A történeti szempontból meglehetősen megbízhatatlan Anonymus a Bodok hegy lábánál vezeti el a honfoglaló magyarok útját. Ha ez nem is felel meg a valóságnak, az kétségtelen, hogy ez a környék már abban az időben a fejedelmi törzs birtokában volt.

Bodajk középkori történetéről nem sokat tudunk – bár szép legendákat őriz a nép az Árpád-korból – de az bizonyos, hogy a lakosai számára küzdelmesen teltek a századok, hiszen a közelében lévő csókakői vár urai, a Rozgonyiak erősen sanyargatták őket. 1543-ban Fehérvár elestével Bodajk is török kézre került és nagyrészt elpusztult, de a kedvező adottságainak köszönhetően hamarosan újra benépesült. A török elűzése után, 1691-ben a Hochburg család kapta a csókakői-móri uradalom részeként birtokul a falut.

A 13. század elején még meglehetősen szerény népességű település gyorsan gyarapodott. Amikor 1774-ben mezővárosi rangot kapott, több mint 1200-an laktak itt. A lakosság száma a 19. század végéig tovább emelkedett egészen 2300 főig. Az 1870-es években megszűnt a mezővárosi rang Magyarországon, ekkor Bodajk nagyközség lett, de 1886-ig a mezőváros megjelölést címként használhatta. A századfordulót követő váratlanul nagy arányú kivándorlás azonban erősen megcsappantotta a népességét. Napjainkban is jelentős település, amely kiváló idegenforgalmi lehetőségekkel büszkélkedhet.

2008-ban városi rangot kapott.

Közélete szerkesztés

Polgármesterei szerkesztés

  • 1990–1994: Zagyva Lajosné Rencz Katalin (független)[7]
  • 1994–1998: Zagyva Lajosné Rencz Katalin (független)[8]
  • 1998–2002: Zagyva Lajosné Rencz Katalin (független)[9]
  • 2002–2006: Oszlánszki Zsolt (független)[10]
  • 2006–2010: Oszlánszki Zsolt (független)[11]
  • 2010–2014: Almádi István (független)[12]
  • 2014–2019: Wurczinger Lóránt (Fidesz-KDNP)[13]
  • 2019-től: Wurczinger Lóránt (Fidesz-KDNP)[1]

Népesség szerkesztés

A település népességének változása:

A népesség alakulása 2013 és 2023 között
Lakosok száma
4110
4094
4066
3911
3920
3836
201320142015202120222023
Adatok: Wikidata

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 80,5%-a magyarnak, 0,4% cigánynak, 0,9% németnek, 0,2% románnak mondta magát (19,4% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 40,9%, református 10,9%, evangélikus 1,3%, görögkatolikus 0,2%, felekezeten kívüli 14% (31,9% nem nyilatkozott).[14]

Nevezetességei szerkesztés

 
A Miske-kastély

Bodajk legismertebb épülete a Miske-kastély (korábban tévesen Hochburg-, vagy Hochburg-Lamberg-kastély)[15] 1837 és 1839 között épült, klasszicista stílusban, Miske József megbízásából.

A másik fő nevezetesség, a bodajki kálvária 1736-ban készült. A három kereszt, Mária és Szent János evangélista szobra a kálváriadombon áll. A legenda szerint a domb belsejében barlang található, melynek nyílása a templon kertjébe vezet. Ebbe barlangba kincset halmoztak fel. A legenda alapját a domb keleti oldálán található kicsiny barlangnyílás adhatta.

Az itteni Szent-kútról az a legenda terjedt el, hogy vize hétévenként elapad, majd újraindul. Bodajk szent kútját vallásos tisztelet vette körül, vizének gyógyító erőt tulajdonítottak. A hagyományok szerint többször is elzarándokolt ide Szent István és Szent Imre is, de járt itt Szent Gellért és Szent László király is. A szentkút melletti barokk stílusú Nagytemplomot 1744-ben Segítő Szűz Mária tiszteletére szentelték fel. A Nagytemplom Mária-kegyhely, amelyet a zarándokok pünkösdtől október végéig látogatnak. A templom mellett található a kapucinus kolostor épülete, ma plébániaház, 1744 és 1747 között épült, barokk stílusban és 1860 körül romantikus stílusban építették át.

Ezeken kívül érdekes még Nepomuki Szent János 1803-ban, késő barokk stílusban készült szobra, valamint a községháza épülete, mely 1820-ban épült, klasszicista stílusban.

Szintén népszerű a Bodajki-tó, amit gyógyforrások táplálnak, akárcsak a szentkutat, így vize nagyszerűen alkalmas különböző reumatikus megbetegedések kezelésére. Sajnos a környéken folytatott bányászati tevékenység miatt a vízhozam töredékére csökkent, a tó elfolyásában lévő korábban lápos-rétes terület kiszáradt.

A fürdő országos ismertségre Szekrényessy József (1811–1877) neves fővárosi ügyvéd, Széchenyi István belső munkatársának tevékenysége révén jutott, aki az 1850-es években hosszú időre bérelte és fel is virágoztatta, keresett gyógyhellyé emelte. Fia, Szekrényessy Kálmán (1846–1923) első magyar úszó, első sportlap-alapító, első Balaton-átúszónk is több ízben megfordult apja bérleményében.[16][17][18]

A közelben van egy sípálya is a téli sportok szerelmeseinek.

A Kálvária mögötti kopár domb, a Kesellő egyik felét kőbányászat miatt szinte teljesen elhordták. Jól látható, hogy a domb szinte teljese egészében mészkőből áll, alig pár centiméterese termőréteggel.

A településen áthalad az Országos Kéktúra.

Híres emberek szerkesztés

  • Kerskay Imre (?–?) író 1798–1799-ben itt volt nevelő.
  • Peske Géza (1859–1934) festőművész. Sírja a bodajki temetőben található. Nevét ma utca viseli a városban.
  • Spányi Béla (1852–1914) naturalista festőművész. Az 1880-as évektől kezdve rendszeresen járt Bodajkra festeni, kikapcsolódni. A Magyar Nemzeti Galéria őrzi többek között a Faluvége, vagy a Bodajki Kálvária című műveit.
  • Szekrényessy József (1811–1877) ügyvéd, író, titkár, Széchenyi István belső bizalmas munkatársa, ismert reformkori fővárosi kulturális szervező és mecénás
  • Fent János (1905-1992) festőművész, operaházi díszletfestő. Gyakran festett bodajki tájat, utcarészletet.

A település az irodalomban szerkesztés

  • Története szerint egy Bodajk nevű nagyközség az egyik fő helyszíne Berkesi András Barátok című regényének; a könyv a második világháború alatt még jelentős sváb többségűként, lakosságát illetően nagy arányban Hitlerhez húzóként mutatja be a települést. A regényben azonban számos olyan információ olvasható, amik egyértelművé teszik, hogy nem a Fejér megyei Bodajkról van szó, hanem egy fiktív dél-dunántúli faluról, közel a jugoszláv határhoz.

Képgaléria szerkesztés

  •  
    Bodajk - kálváriadomb
  •  
    Stációk (15036. számú műemlék)
  •  
    Bodajk
  •  
    Kilátás a Kálvária dombról, szemben a Segítő Szűz Mária-kegytemplom. A gyerekekkel Bangha Béla jezsuita hitszónok, a Központi Sajtóvállalat, a Magyar Kultúra folyóirat alapítója.
  •  
    Bodajk, Nepomuki Szent János-szobor
  •  
    Bodajk, Nepomuki Szent János-szobor
  •  
    Esti látkép a kivilágított templommal fotó:Rider Matthew
  •  
    Légi felvétel a kegyhelyről és Bodajkról fotó:Rider Matthew

Jegyzetek szerkesztés

  1. ↑ a b Bodajk települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2019. december 2.)
  2. ↑ Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2023. október 30. (Hozzáférés: 2023. november 5.)
  3. ↑ Bodajk, Hungary (angol nyelven) (html). Falling Rain Genomics, Inc. (Hozzáférés: 2012. július 4.)
  4. ↑ a b c Fejér megyei kistérségek összehangolt stratégiai programja (pdf) pp. 29–34. Sárvíz Térségfejlesztő Egyesület, 2001. [2013. május 15-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2012. július 11.)
  5. ↑ a b c Magyarország kistájainak katasztere. Szerkesztette Dövényi Zoltán. Második, átdolgozott és bővített kiadás. Budapest: MTA Földrajztudományi Kutatóintézet. 2010. ISBN 978-963-9545-29-8  
  6. ↑ [1]
  7. ↑ Bodajk települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Nemzeti Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
  8. ↑ Bodajk települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2019. december 1.)
  9. ↑ Bodajk települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. március 3.)
  10. ↑ Bodajk települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. március 3.)
  11. ↑ Bodajk települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. március 3.)
  12. ↑ Bodajk települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. június 13.)
  13. ↑ Bodajk települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2019. december 2.)
  14. ↑ Bodajk Helységnévtár
  15. ↑ Kastélyok.com: Hochburg–Lamberg-kastély
  16. ↑ Révai Nagy Lexikona 17. kötet (Bp., 1925)
  17. ↑ Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái XIII. kötet
  18. ↑ Én azért önnek, sem igent, sem nemet nem mondtam. Válogatás Slachta Etelka és Szekrényessy József leveleiből. Győr, 2008 ISBN 963 218 3169

További információk szerkesztés

A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Bodajk&oldid=26519760”