Wikipédia

Bogsch László

(1906–1986) geológus, paleontológus

Bogsch László (Vajdahunyad, 1906. szeptember 28. – Budapest, 1986. február 19.) geológus, paleontológus.

Bogsch László
Született1906. szeptember 28.[1][2]
Vajdahunyad
Elhunyt1986. február 19. (79 évesen)[1]
Budapest
Állampolgárságamagyar
Foglalkozása
Sablon • Wikidata • Segítség

Életrajza szerkesztés

Bogsch László 1906. szeptember 28-án született Erdélyben, a Hunyad megyei Vajdahunyadon. A budapesti tudományegyetemen 1929-ben szerzett természetrajz–kémia szakos tanári és bölcsészdoktori oklevelet, majd 1939-ben magántanári képesítést. 1928-1929 között a szegedi Ferenc József Tudományegyetem tanársegéde, majd 1929-től 1938-ig a budapesti Pázmány Péter Tudományegyetem, illetve az ELTE TTK Földtani Intézet tanársegéde; közben 1936–1937 között Bécsben és Berlinben volt ösztöndíjas vendégkutató; az ELTE egyetemi adjunktusa 1938–tól 1946-ig és 1939–1946 között magántanára, 1946–1955-ig intézeti tanára, 1955–1958 között egyetemi docense, majd 1958. november 17–től 1973. június 30-ig egyetemi tanára és 1955–1973 között tanszékvezetője.

Budapesten, 1986. február 19-én érte a halál. Sírja a Farkasréti temetőben található.

Munkássága szerkesztés

Harmadkori miocén és oligocén rétegtannal foglalkozott, a miocén malakológia és sztratigráfia nemzetközileg is kiemelkedő tudósa volt. Feldolgozta a budapesti tudományegyetem őslénytani Intézetének történetét, gyűjtötte a tudományterület kimagasló hazai személyiségeinek életrajzait. 1926-ban kezdeményezője volt az önálló Magyar Barlangkutató Társulat megalakításának és ugyancsak 1926-ban az első, Magyarországon megtartott Nemzetközi Barlangtani Konferencia szervezésének. Az 1945 után újrainduló magyarországi barlangkutatás vezetője lett. Több tudomány-népszerűsítő könyvet fordított és szerkesztett.

1963–1966 között tagja volt a Magyar Tudományos Akadémia Földtani Bizottságának és elnöke a Magyarhoni Földtani Társulat őslénytani Szakosztályának, 1981–1985 között a Tudománytörténeti Szakosztály elnökhelyettese. 1974–1986 között pedig Magyar Karszt- és Barlangkutató Társulat tiszteletbeli elnöke.

Főbb művei szerkesztés

  • A csákvári Báracháza hipparionjai. (Földtani Közlöny, 1928; németül is)
  • Adatok a kiscelli agyag újlaki és pasaréti feltárásainak ismeretéhez. 1 táblával. Egy. doktori értek. (Budapest, 1929)
  • A nógrádszakáli tufás márga faunájának kora. (Mathematikai és Természettudományi Értesítő, 1935)
  • Tortonien fauna Nógrádszakálról. 2 táblával. (A Magyar Királyi Földtani Intézet Évkönyve, 1936)
  • Geológiai séta a Balaton környékén. (Búvár, 1938)
  • A Sámsonháza környéki miocén üledékek földtani és őslénytani viszonyai. – A Buják–Szirák közötti, valamint a Mátraszőlős környéki kövületlelőhelyek földtani viszonyai. (A Magyar Királyi Földtani Intézet évi jelentése, 1939)
  • Adatok az Ervilia pusilla és az Ervilia miopusilla fajok ismeretéhez. 1 táblával. (Mathematikai és Természettudományi Értesítő, 1939; németül: Neues Jahrbuch für Mineralogie, Geologie und Paläontologie, 1939)
  • A Föld harmadkora. (Budapest, 1939)
  • Halmaradványok a mezőségrétegekből. (Földtani Közlöny, 1941)
  • A művészetben alkalmazható erdélyi kőzetek. (Természettudományi Közlöny, 1943)
  • Homokos faciesű tortonai fauna a Mátraverebély melletti szentkúti kolostor környékéről. 5 táblával. (A Magyar Királyi Földtani Intézet Évkönyve, 1943)
  • Földünk története. (Kincsestár. A Magyar Szemle Társaság Kis Könyvtára. Budapest, 1943)
  • A Föld kialakulása és fejlődése. (Tudósok a dolgozóknak 5. 1–2. kiad. Budapest, 1948)
  • A Kárpát-medence fejlődéstörténete és földtani felépítésének vázlata. (Országos Földrengésvizsgáló Intézet Kiadványai. C. 6. Budapest, 1948)
  • Ismerd meg a világot! Összeállítás Hahn Gézával. (Tudósok a dolgozóknak 11. Budapest, 1949)
  • A magyar föld története. 1 térképmelléklettel. Ill. Pozmanné Kovács Magdolna. (Budapest, 1953)
  • Az egysejtűtől az emberig. (Útmutató a TIT előadói számára. Bp., 1954)
  • Őslénytani munkamódszereink hiányossága. (Földtani Közlöny, 1957)
  • Ősmaradványok gyűjtése. (Földrajzi zsebkönyv. Budapest, 1960)
  • Az oligocén–miocén elhatárolás bizonytalansága az egri fauna tükrében. (Földtani Közlöny, 1961)
  • Az élővilág kialakulása és fejlődéstörténete. (Világosság, 1961)
  • Új adatok a lábasfejűek élettörténetéhez. (Élővilág, 1962)
  • Az élővilág fejlődéstörténete. Kiszely Györggyel, Kretzoi Miklóssal. (A természet világa. Budapest, 1964)
  • Biosztratigráfiai kérdések szerepe a geológiában. (Budapest, 1966)
  • Általános őslénytan. Egyetemi tankönyv. (Budapest, 1968; 2. kiadás 1970)
  • Böckh Hugó élete és munkássága az őslénytan és a sztratigráfia területén. (Földtani Közlöny, 1976)
  • Vendel Miklós életének budapesti vonatkozásai. (A Nehézipari Műszaki Egyetem Közleményei. I. sorozat. Bányászat, 1978)
  • Visszaemlékezés. (Karszt és Barlang, 1980)
  • A budapesti tudományegyetem őslénytani Intézetének száz esztendős története. (Földtani Közlöny, 1982)
  • Szemelvények az őslénytan magyarországi történetéből a felszabadulásig. (Földtani Tudománytörténeti Évkönyv, 1982)
  • Hantken Miksa jelentősége a magyar bányászat, földtan és őslénytan fejlesztésében. (Bányászati és Kohászati Lapok. Bányászat, 1982)

Források szerkesztés

  1. ↑ a b http://mek.oszk.hu/00300/00355/html/ABC00523/01987.htm, Bogsch László, 2017. október 9.
  2. ↑ Catalog of the German National Library (német nyelven). (Hozzáférés: 2020. május 29.)
  • Kozák Péter: Bogsch László. Névpont (nevpont.hu). (magyarul) Kozák Péter (2013) (Hozzáférés: 2019. szeptember 21.)

További információk szerkesztés

  • Gulyás Pál: Magyar írók élete és munkái. Bp., Magyar Könyvtárosok és Levéltárosok Egyesülete, 1939-2002. 7. kötettől sajtó alá rend. Viczián János.
  • Magyar életrajzi lexikon. Főszerk. Kenyeres Ágnes. Bp., Akadémiai Kiadó, 1994.
  • Magyar tudóslexikon. Főszerk. Nagy Ferenc. Bp., Better-MTESZ-OMIKK, 1997.
  • Magyar utazók lexikona. Szerk. Balázs Dénes. Bp., Panoráma, 1993.
  • Révai Új Lexikona. Főszerk. Kollega Tarsoly István. Szekszárd, Babits, 1996-.
  • Új magyar életrajzi lexikon. Főszerk. Markó László. Bp., Magyar Könyvklub.
  • Új magyar lexikon. Bp., Akadémiai Kiadó, 1959-1962.
  • [Bogsch László halálhíre a „Napi krónika” rovatban]. (magyarul) Magyar Nemzet, XLIX. évf. 56. sz. (1986. március 7.) 10. o. ISSN 0133-185X „Az Eötvös Loránd Tudományegyetem és a család mély fájdalommal tudatja, hogy dr. Bogsch László ny. tszv. egyetemi tanár, a földtudományok kandidátusa, életének 80. évében, 1986. febr. 19-én váratlanul elhunyt. Hamvasztás utáni búcsúztatása március 27-én 10 órakor lesz a Farkasréti temetőben. Részvétlátogatások mellőzését kéri a gyászoló család.”
  • Fodor István: Dr. Bogsch László (1906–1986). (magyarul) Karszt és Barlang, 1986.1. sz. (1986) 56–57. o. ISSN 0324-6221 Hozzáférés: 2019. szeptember 21. (pdf)
  • Kecskeméti Tibor: Bogsch László (1906–1986). (magyarul) Földtani Közlöny, CXVII. évf. 4. sz. (1987) 313–319. o. arch ISSN 0015-542X Hozzáférés: 2019. szeptember 21. (pdf)
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Bogsch_László&oldid=25409894”