Bokod (Magyarország)
Bokod község Komárom-Esztergom vármegyében, az Oroszlányi járásban.
| Bokod | |||
![Bokodi tó, a Lebegő falu[1]](/wiki/F%C3%A1jl:BokodFotoThalerTamas3.jpg) | |||
| Bokodi tó, a Lebegő falu[1] | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Magyarország | ||
| Régió | Közép-Dunántúl | ||
| Vármegye | Komárom-Esztergom | ||
| Járás | Oroszlányi | ||
| Jogállás | község | ||
| Polgármester | Csonka László (független)[2] | ||
| Irányítószám | 2855 | ||
| Körzethívószám | 34 | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 2082 fő (2023. jan. 1.)[3] | ||
| Népsűrűség | 67,96 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Terület | 29,93 km² | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 | |||
 é. sz. 47° 29′ 33″, k. h. 18° 14′ 53″Koordináták: é. sz. 47° 29′ 33″, k. h. 18° 14′ 53″ | |||
 Bokod
Pozíció Komárom-Esztergom vármegye térképén
| |||
| Bokod weboldala | |||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Bokod témájú médiaállományokat. | |||
| Sablon • Wikidata • Segítség | |||
Földrajz szerkesztés
A település a Vértes lábaitól északnyugati irányban fekszik, Oroszlánytól mintegy 6 kilométerre. Központján észak-déli irányban a Mór-Kocs közti 8127-es út halad keresztül, keleti irányból, Oroszlány felől a 8143-as út vezet idáig. Környe felől a 8154-es úton érhető el, és fontos belső útja még a 81 134-es út is.
Autóbusszal megközelíthető az 1254-es, 1256-os, 1257-es, 1628-as, 1702-es, 1784-es, 1842-es, 1843-as, 1844-es, 1845-ös, 1846-os, 1854-es, 8444-es, 8560-as, 8562-es, 8570-es és 8457-es járatokkal.[4]
Történelem szerkesztés
Valamikor itt is római telep volt, a honfoglalás idején szlávok lakták a vidéket. 1146-ból származik első írásos említése, később Károly Róbert nyilván innen származó jegyzőjének, Bokodi Györgynek a nevében került elő a község neve 1326-ban. Nagy Lajos királynak kedvelt vadászterülete volt a környék: közel állott ide szívesen látogatott Gerecér nevű vadászkastélya, a későbbi Gerencsérvár. Ebben a várban szállt meg 1440-ben egy éjszakára az Albert király halála után megözvegyült Erzsébet királyné a csecsemő V. Lászlóval. A kíséretében volt Kottanner Ilona a Visegrádról ellopott koronával. Innen indultak tovább a székesfehérvári koronázásra. Egyházközségünk történetében megbízható nyomok 1624-ig vezethetők vissza.
A reformáció hatására a lakosság többségét kitevő evangélikusok alkottak már ekkor gyülekezetet Bokodon. Az ezt követő félévszázadot meghaladó viszonylagos nyugalom után a falu elpusztult, több évre pusztává lett a török háborúk következtében. A veszély elmúltával visszaszállingozó régi lakossággal újratelepülők is jöttek Hont és Nyitra vármegyéből tótok és kisebb részben németek is, akik idővel elmagyarosodtak. Az 1689. június 3-án datálódott „faluszálló levél” amit Széchényi György esztergomi érsek adott ki, védelmet adott a lakosságnak létfeltételeinek megteremtéséhez, vallásgyakorlásához is.
A lakosság pótlására további telepítések történtek; 1718-ban németek Moson vármegyéből és Bajorország-Vorallbergből, 1751-ben Pozsony vármegyéből tótok települtek a faluba. Vallásukat tekintve vélhetően többségében evangélikusok voltak, bár az 1718-tól Eszterházy birtokba került faluban nehezebbé vált a protestánsok vallásgyakorlása. Eszterházy József 1746-ban átmenetileg az evangélikus templomot is elfoglalta.[5] A gyülekezeti hitélet nem szakadt meg. A lelkész és a tanító folyamatosan jelenlévő szolgálattevő az egyházközségben. Balogh Ádám püspöktől 1758-ban három nyelven értő lelkészt kértek a bokodiak.
Közélete szerkesztés
Polgármesterei szerkesztés
- 1990-1994: Valter Alajos (független)[6]
- 1994-1998: Valter Alajos (független)[7]
- 1998-2002: Valter Alajos (független)[8]
- 2002-2006: Valter Alajos (független)[9]
- 2006-2010: Valter Alajos (független)[10]
- 2010-2014: Szöllősi Miklós (független)[11]
- 2014-2019: Csonka László (független)[12]
- 2019-től: Csonka László (független)[2]
Gazdaság szerkesztés
A község mellett található a Vértesi Erőmű ZRt. Oroszlányi erőműve, mely 1961-től 2015 végéig működött. A község erőműhöz legközelebb eső részét még az 1960-as évek elején épített hat utcából álló négylakásos, földszintes, kiskertes lakótelep zárja, ahol az 1990-es évekig, főként az erőműben dolgozók, külön kolóniában éltek.
Az erőmű hűtőtavát az 1960-as évek elején létesítették. A tavat az Által-ér táplálja. Az erőmű által termelt hulladékhőnek köszönhetően télen sem fagyott be a tó felszíne, így folyamatos horgászati lehetőséget nyújtott a horgászoknak; erre horgászturizmus is épült. Az erőmű bezárása azonban ezt várhatóan negatívan fogja érinteni.[13]
Közlekedés szerkesztés
Az M1-es, valamint az 1-es főútról Tatabánya felől Környén át, továbbá a 81-es főútról Mór-Pusztavám érintésével érhető el. Dadon keresztül Komárom, vagy Tata, valamint Császáron át Kisbér irányából is megközelíthető.
Népesség szerkesztés
A település népességének változása:
| Lakosok száma | 2046 | 2042 | 2064 | 2075 | 2117 | 2082 |
| 2013 | 2014 | 2015 | 2021 | 2022 | 2023 |
A 2011-es népszámlálás során a lakosok 86,9%-a magyarnak, 1,1% cigánynak, 2,2% németnek mondta magát (13% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 26,6%, református 11,3%, evangélikus 15,9%, görögkatolikus 0,2%, felekezeten kívüli 21,7% (23,1% nem nyilatkozott).[14]
Nevezetességei szerkesztés
- Bokodtól csaknem 8 km-re az erdőben megbújva található a régi bencés apátság , a Vértesszentkereszti apátság romja. Régi útileírások szerint Bokodhoz tartozik, azonban az Oroszlányi Szénbányákhoz tartozó üzemi úton könnyebben megközelíthető Oroszlány felől.
- A Bokodi-tó, az erőmű egykori hűtőtava. Festői látványt nyújtanak a tó partja körül épült horgászházak: a bokodi „lebegő falu”.
-
A bokodi „lebegő falu” -
A bokodi „lebegő falu” -
A bokodi „lebegő falu” -
A bokodi „lebegő falu” -
A bokodi „lebegő falu” -
Oroszlány, Bokod és köztük a tó
Személyek szerkesztés
- Itt született 1942. április 20-án Nemere Zoltán kétszeres olimpiai bajnok vívó.
- Itt született 1974. augusztus 6-án, és családjával azóta is itt él Czunyiné Bertalan Judit magyar politikus, családjogi szakjogász.
Jegyzetek szerkesztés
- ↑ Elzárták a híressé vált lebegő magyar falut a turista áradat elől m hir.ma
- ↑ a b Bokod települési választás eredményei. Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2020. március 4.)
- ↑ Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2023. október 30. (Hozzáférés: 2023. november 5.)
- ↑ Archivált másolat. [2016. augusztus 22-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2016. augusztus 23.)
- ↑ Balogh Ilona 1935: Magyar fatornyok. Budapest, 106; Református Egyházi Műemlékek Leltára
- ↑ Bokod települési választás eredményei. Nemzeti Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
- ↑ Bokod települési választás eredményei. Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2019. december 1.)
- ↑ Bokod települési választás eredményei. Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. március 4.)
- ↑ Bokod települési választás eredményei. Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. március 4.)
- ↑ Bokod települési választás eredményei. Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. március 4.)
- ↑ Bokod települési választás eredményei. Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. november 27.)
- ↑ Bokod települési választás eredményei. Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2015. május 25.)
- ↑ Balla Györgyi: „Sokba fog kerülni nekünk, ha egyszer vége lesz a rezsicsökkentésnek”. VS.hu, 2016. január 13. [2016. január 14-i dátummal az eredetiből archiválva].
- ↑ Bokod Helységnévtár
