Bokor Elemér

Bokor Elemér (Sátoraljaújhely, 1887. január 19. – Budapest, 1928. szeptember 1.) zoológus, barlangkutató.

Bokor Elemér
Született	1887. január 19. Sátoraljaújhely
Elhunyt	1928. szeptember 1. (41 évesen) Budapest
Állampolgársága	magyar
Nemzetisége	magyar
Foglalkozása	entomológus biológus szpeleológus tanár
Iskolái	Magyar Királyi Pázmány Péter Tudományegyetem (–1924)
A Wikimédia Commons tartalmaz Bokor Elemér témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Életrajz

Iskolai tanulmányait szülőhelyén végezte el, majd az első világháború alatt katona lett, főhadnagyként 1914-ben hadifogságba esett.

Hazatérése után beiratkozott a budapesti tudományegyetem bölcsészeti karára, 1924-ben szerzett doktori címet. 1925-től tanárként dolgozott a budapesti fő-reálgimnáziumban, oktatási területe a természetrajz és kémia volt.

Már egyetemi évei alatt a barlangkutatással foglalkozott, valamint tanulmányozta a bogarak életét. 1919-ben Ispánmező környékén fedezte fel és írta le a környékre jellemző barlangi bogárfajt, a Duvalius gömöriensist. 1921-ben 102 barlang ízeltlábú faunáját dolgozta fel.

Doktori disszertációja is az Abaligeti-barlanggal és annak állatvilágával foglalkozott, amit először 1922-ben mért fel részletesen. Ezt 1925-ben publikálta először. Ez volt az első részletes leírás a barlangról és annak élővilágáráról. A Kecske-lyukban találta meg 1924-ben, majd 1926-ban írta le a Gebhardt Antalról (vele is fedezte fel) elnevezett Duvalius gebhardti nevezetű vak bogárfajt, egy vakfutrinkát. A Kecske-lyukat 1925-ben fel is térképezte.

Tudományos írásai a Rovartani Lapokban és az Entomologische Blätterben jelentek meg.

Az 1925-ben általa készített Kecske-lyuk térkép

Alelnöke volt a Barlangkutató Társaságnak, elnöke a Rovartani Társaságnak. A Német–Osztrák Barlangkutató Szövetség ezüst plakettel tüntette ki munkásságáért.

Életét a barlangkutatásnak és a föld alatt élő ízeltlábúak kutatásának szentelte, számos új faj leírása neki köszönhető. Bokor Elemér eredményes munkásságának határt szabott az a sajnálatos esemény, hogy fiatalon, 41 éves korában elhunyt.

Jelentősebb írásai

• Új vak bogarak Magyarország faunájából. Ann. Hist. Nat. Mus. Nat. Hung. (A Magyar Természettudományi Múzeum évkönyve), XI. 1913. p. 436-451.
• Három új vak bogár Magyarország faunájából. Ann. Hist. Nat. Mus. Nat. Hung. (A Magyar Természettudományi Múzeum évkönyve), XI. 1913. p. 584-591.
• A vak Trechusok szeméről. Rovartani Lapok, XXI., 1914.
• A magyarhoni barlangok ízeltlábúi. Barlangkutatás, (9. köt.) 1921, 1-4. füz. 1-22. old.
• Az Abaligeti-barlang. Földrajzi Közlemények, LIII., 1925.
• Új Duvalites Magyarországból. Ann. Hist. Nat. Mus. Nat. Hung. (A Magyar Természettudományi Múzeum évkönyve), 1926. XXIV. l. p. 40-48.

Emlékezete

Nevét a Mecsekben a Bokor pihenő őrzi.

Források

• Magyar életrajzi lexikon
• Magyar utazók lexikona. Szerk. Balázs Dénes. Budapest: Panoráma. 1993. 63. o. ISBN 963-243-344-0
• Neidenbach Ákos – Pusztay Sándor: Magyar hegyisport és turista enciklopédia. Bp. Kornétás Kiadó, 2005. 62. old. ISBN 963-9353-39-6
• Székely Kinga: Évfordulók. 100 éve történt. Karszt és Barlang, 1987. I–II. félév. 72. old.