Borjog

A borjog az agrárjog jogterületén belül helyezkedik el, mint a borkészítési célú szőlőtermesztésre, borkészítésre, borászati termékek jelölésére és értékesítésére vonatkozó jogszabályok összessége.

A borjog fejlődése Magyarországon szerkesztés

Az első világháború előtt szerkesztés

Ez a szakasz egyelőre üres vagy erősen hiányos. Segíts te is a kibővítésében!

2004 szerkesztés

A borjog joganyaga 2004-től a szőlőtermesztésről és a borgazdálkodásról szóló 2004. évi XVIII. törvényen alapult.
Ez a joganyag rendelkezett a következőkről:

szőlőtermelési potenciál, beleértve a új telepítési és újratelepítési jogokat;
a szőlőnyilvántartás létrehozása;
borokra vonatkozó piaci szabályok, borászati eljárásokra és gyakorlatokra vonatkozó szabályok, beleértve az importált szőlőmustból történő borkészítést és a borok termékjellemzőit,
a bormegnevezések védelmére vonatkozó szabályok,
a bortermékek közösségen belüli szabad mozgására,
a borok behozatalára és kivitelére, valamint
a borágazatban végzett ellenőrzésekre vonatkozó szabályok.

2020 szerkesztés

A 2004. évi törvényt helyezte hatályon kívül az Országgyűlés által 2021 decemberében megszavazott 2020. évi CLXIII. törvény ^[1] A törvény 2021. augusztus 1-jén lépett hatályba.

A szabályozás érinti a szőlőtermesztést, többek között a telepítést és újratelepítést, amely kataszterhez kötötten csak hegybíró engedélyével lehetséges. Bevezetik majd a szakmai jövedéki nyilvántartást, 2022 augusztusától háromféle szakmai jövedéki nyilvántartást, kisüzemit, általánost és online regisztert kell majd vezetni, valamint egyszerűbb lesz a borászati termékek forgalomba hozatala is. A törvény kiterjed a borászati termékek előállítására, kiszerelésére és tárolására is, a földrajzi árujelzőkre is.

S törvény külön kitér a tokaji borvidékre vonatkozó különleges szabályokra. Ittl a hegyvidéki és síkfekvésű szőlők vonatkozásában eltérő szabályokat alkothat a hegyközségi szervezet. A törvény a tokaji borkülönlegességekre vonatkozó követelményeket is meghatározza, és előírja, hogy közfogyasztás céljára kizárólag meghatározott üvegpalackban szabad terméket forgalomba hozni.

Az ePincekönyv szerkesztés

Jelentős változás lesz 2022. január 29-én az ePincekönyv rendszer bevezetése, amely egy HEGYIR adatbázison alapuló rendszer. Az ePincekönyv kezelésére és működtetésére a Hegyközségek Nemzeti Tanácsa (HNT) jogosult.
Az ePincekönyv integrálja a HEGYIR, e-Pincekönyv és NÉBIH rendszereket.
Az ePincekönyvbe 2022-től kell majd a szüreti bejegyzést megtenni, A rendszer nyilvántartja az adatszolgáltató FELIR azonosítóját, valamint az agrártámogatásokhoz szükséges ügyfélazonosítót.
A törvény rendelkezései kiterjednek az ellenőrzések végzésére és a jogkövetkezményekre is, belelértve a hegybírók közigazgatási és ellenőrzési szerepét is.
A törvény rendeleti végrehajtására a hatálybalépés után átmeneti év áll rendelkezésre