Bostoni sortűz
A bostoni sortűz (Boston Massacre, 1770. március 5.) az amerikai függetlenségi háború egyik előzménye. Az az esemény, aminek során a Bostonba a nem sokkal korábban megérkezett brit katonák a dühöngő tömegbe lőttek, öt embert megölve, és még többet megsebesítve.
Előzmények szerkesztés
1765-ben érvénybe lépett a bélyegtörvény. Ez minden dokumentumra, legyen az hivatalos levél vagy egy egyszerű szórólap, adót vetett ki, melynek a bevételeiből a brit haderő az Észak-Amerikában tartózkodó csapatainak a költségét akarta kiegyenlíteni. 1765 októberében az ún. Bélyegtörvény Kongresszus hivatalos tiltakozólevelet küldött Nagy-Britanniába a törvény ellen, bár hivatalosan elismerte azt.
1767-től a parlament kiadta a Townshend-törvényeket, melyekkel minden, amerikai területre behozott árura adót vetett ki. John Hancockot csempészettel vádolták, és a bostoni helyőrség 1768. június 10-én lefoglalta a hajóját, a Libertyt. Utcai tüntetések törtek ki; ezt a vámtisztek jelentették Londonnak.
A sortűz szerkesztés
Március ötödikén estefelé a brit Hugh White közlegény a King Streeten, a vámház előtt állt őrt. Egy fiatal parókakészítő-tanonc lépett oda hozzá, és John Goldfinch kapitány felől érdeklődött, mivel szerintük nem fizette ki a számláját a boltban. Goldfinch valójában még az ezt megelőző napon kifizette a számlát, ezért figyelmen kívül hagyta a fiatal fiú mondandóját. White közlegény, védve a felettesét, megjegyezte, hogy beszélhetne udvariasabban is vele. Vitába keveredtek, s a végén a katona a puskájával oldalba vágta a fiút, akinek a barátai is bekapcsolódtak a vitába. A kiabálás nagy tömeget vonzott a King Streetre, s egyre több feldühödött bostoni polgár gyűlt köréjük. A harangokat is megkongatták, így a bostoniak közül sokan azt hitték, hogy kigyulladt valami. Ekkorra már több mint ötvenen vették körbe az őrt. White eközben erősítésért küldött, és meg is érkezett Thomas Preston kapitány az őrjáratával: William Wemms, Hugh Montgomery, John Carroll, William McCauley, William Warren és Matthew Kilroyb közlegényekkel. Preston saját elmondása alapján a katonák visszább szorították az addigra több száz fősre nőtt tömeget, de az emberek nem hagyták annyiban a dolgot, és „Tűz!” felkiáltással hógolyókkal és kisebb tárgyakkal kezdték dobálni a brit katonákat. Egy helyi kocsmáros, Richard Palmes a kezében egy ütővel odalépett Prestonhoz, és megkérdezte, hogy a katonák puskái töltve vannak-e. A kapitány biztosította a kocsmárost, hogy mindegyik fegyver töltve van, de a katonák addig nem tüzelnek, amíg nem kapnak parancsot arra. (Preston kapitány amúgy is nehezen adhatott volna ki tűzparancsot, mivel a katonái előtt állt.) Ekkor egy eldobott tárgy fejbetalálta Montgomery közlegényt, aki a földre rogyott, és a muskétáját is elejtette. Feltápászkodván, káromkodva azt kiáltotta, hogy „Tűz!”, habár ilyen parancsot nem kapott senkitől. Palmes, a kocsmáros ekkor az ütőjével hatalmasat vágott a közlegény karjára, és majdnem sikerült Preston kapitányt is fejbecsapnia, de neki szintén csak a kezét találta el. Hirtelen csend állt be a téren, majd eldördültek az első lövések: a katonák a tömeg közé lőttek, habár a kapitány nem adott ilyen parancsot. Tizenegy ember sérült meg, ebből három amerikai, Samuel Grey kötélkészítő mester, egy szökött rabszolga, Crispus Attuck és egy tengerész, James Caldwell azonnal meghalt. A megdöbbent amerikaiak elhagyták a teret, és a közelben lévő utcákon gyülekeztek. Preston kapitány erősítésért küldött, és a 29. gyalogsági ezred katonái azonnal körbevették a vámház bejáratát. Időközben Boston kormányzója is megjelent, aki megígérte, hogy a felelősöket bíróság elé fogja állítani, amennyiben a tömeg feloszlik.
Következmény szerkesztés
A hazafi Samuel Adams ezt kihasználva tovább feszítette a húrt a britek és a kolóniák közti kapcsolatban. Az ellenállás valamelyest legyengült, amikor 1770-ben a brit parlament az adók nagy részét megszüntette. Csak a teán maradt, amit a hazafiak még mindig elleneztek, mondván, hogy kizárólag a saját képviselőjük szabhat ki adókat rájuk. A gyarmatok azonban nem kaptak lehetőséget a nagy-britanniai törvényhozásban való részvételre.
1773-ban kiadták a teatörvényt. Ez a közvetlen előzménye volt a bostoni teadélutánnak, ami pedig a függetlenségi háborúhoz vezetett.
Források szerkesztés
- A Fair Account of the Late Unhappy Disturbance at Boston. London: B. White (1770). OCLC 535966548 Original printing of the governor's account.
- A Short Narrative of the Horrid Massacre. London: W. Bingley (1770). OCLC 510892519 Original printing of the colonists' account.
- Adams, John, Butterfield, L. H. (ed). Diary and Autobiography of John Adams, vol. 2. Cambridge, MA: The Belknap Press of Harvard University Press (1962). OCLC 19993300
- Allison, Robert. The Boston Massacre. Beverly, MA: Applewood Books (2006). ISBN 978-1-933212-10-4. OCLC 66392877
- Archer, Richard. As if an Enemy's Country: the British Occupation of Boston and the Origins of Revolution. Oxford, New York: Oxford University Press (2010). ISBN 978-0-19-538247-1. OCLC 313664751
- Bailyn, Bernard. The Ordeal of Thomas Hutchinson. Cambridge, MA: Harvard University Press (1974). ISBN 978-0-674-64160-0. OCLC 6825524
- Cumming, William P., Rankin, Hugh F. The Fate of a Nation: The American Revolution Through Contemporary Eyes. New York: Phaidon Press (1975). ISBN 978-0-7148-1644-9. OCLC 1510269
- Paul Revere's Ride. New York: Oxford University Press (1994). ISBN 978-0-19-508847-2. OCLC 263430392
- Knollenberg, Bernhard. Growth of the American Revolution, 1766–1775. New York: Free Press (1975). ISBN 978-0-02-917110-3. OCLC 1416300
- Middlekauff, Robert. The Glorious Cause: The American Revolution, 1763–1789. New York and Oxford: Oxford University Press (2007). ISBN 978-0-19-516247-9. OCLC 496757346
- Miller, John. Origins of the American Revolution. Stanford, CA: Stanford University Press (1959). ISBN 9780804705936. OCLC 180556929
- Nell, William Cooper, Wesley, Dorothy Porter; Uzelac, Constance Porter. William Cooper Nell, Nineteenth-Century African American Abolitionist, Historian, Integrationist: Selected Writings from 1832–1874. Baltimore, MD: Black Classic Press (2002). ISBN 978-1-57478-019-2. OCLC 50673509
- O'Connor, Thomas H. The Hub: Boston Past and Present. Boston: Northeastern University Press (2001). ISBN 978-1-55553-474-5. OCLC 248309644
- Ross, Betsy McCaughey, Elizabeth P. McCaughey. From Loyalist to Founding Father: the Political Odyssey of William Samuel Johnson. New York: Columbia University Press (1980). ISBN 978-0-231-04506-3. OCLC 479827879
- A True Republican: The Life of Paul Revere. Amherst, MA: University of Massachusetts Press (1998). ISBN 978-1-55849-139-7. OCLC 171052850
- Walett, Francis (1950. szeptember 1.). „James Bowdoin, Patriot Propagandist”. The New England Quarterly (Volume 23, No. 3).
- Wheeler, William Bruce, Becker, Susan Becker; Glover, Lorri. Discovering the American Past: A Look at the Evidence: To 1877. Belmont, CA: Cengage Learning (2011). ISBN 978-0-495-79984-9. OCLC 664324291
- Woods, Thomas. Exploring American History: From Colonial Times to 1877. New York: Associated University Press (2008). ISBN 978-0-7614-7746-4. OCLC 302384920
- (2009) „Rival Truths, Political Accommodation, and the Boston 'Massacre'”. Massachusetts Historical Review (Volume 11), pp. 57–95. o.
- York, Neil Longley. The Boston Massacre: a History with Documents. New York: Taylor & Francis (2010). ISBN 978-0-415-87348-2. OCLC 695944958
- (2003. április 1.) „Revolution in Boston? Eight Propositions for Public History on the Freedom Trail”. The Public Historian (Volume 25, No. 2), pp. 17–41. o.
- Zinn, Howard. A People's History of the United States. New York: HarperCollins (1999). ISBN 978-0-06-019448-2. OCLC 42420960
- Zobel, Hiller B. The Boston Massacre. New York: W.W. Norton & Company (1970). ISBN 978-0-393-31483-0. OCLC 243696768
Irodalom szerkesztés
- Reid, John Phillip (1974). „A Lawyer Acquitted: John Adams and the Boston Massacre”. American Journal of Legal History (Volume 18, No. 3), pp. 189–207. o. ISSN 0002-9319.
- Ritter, Kurt W (1977). „Confrontation as Moral Drama: the Boston Massacre in Rhetorical Perspective”. Southern Speech Communication Journal (Volume 42, No. 1), pp. 114–136. o. ISSN 0361-8269.
További információk szerkesztés
