Braunschweig
Braunschweig (alnémet nyelven Brunswiek) nagyváros Észak-Németországban, Alsó-Szászország keleti felében. Kb. 245 000 lakosával Hannover után a második legnagyobb város Alsó-Szászországban. 1918-ig a Braunschweig–Lüneburgi Hercegség székhelye volt. A legközelebbi nagyvárosok: északkeleti irányban 26 km-re Wolfsburg, 56 km-re nyugatra Hannover, illetve 80 km-re keletre Magdeburg.
| Braunschweig | |||
 | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Németország | ||
| Tartomány | Alsó-Szászország | ||
| Járás | Alsó-Szászország (1946–) | ||
| Rang | járási jogú város | ||
| Alapítás éve | 861 | ||
| Polgármester | Thorsten Kornblum (2021–, Németország Szociáldemokrata Pártja) | ||
| Irányítószám | 38100–38126 | ||
| Körzethívószám |
| ||
| Rendszám | BS | ||
| Testvérvárosok | |||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 251 804 fő (2022. dec. 31.)[1] | ||
| Népsűrűség | 1 306,72 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Tszf. magasság | 60 m | ||
| Terület | 192,7 km² | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
 | |||
 é. sz. 52° 16′ 09″, k. h. 10° 31′ 16″Koordináták: é. sz. 52° 16′ 09″, k. h. 10° 31′ 16″ | |||
 Braunschweig
Pozíció Alsó-Szászország térképén
| |||
 | |||
| Elhelyezkedése Alsó-Szászország térképén | |||
| Braunschweig weboldala | |||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Braunschweig témájú médiaállományokat. | |||
| Sablon • Wikidata • Segítség | |||
Története szerkesztés
A város eredete és fejlődésének korai szakasza nehezen leírhatók, mivel nem egy településről van szó, hanem ötről: Altewiek, Altstadt, Hagen, Neustadt és Sack, amelyeket egymástól függetlenül alapítottak, majd az idők folyamán egy várossá olvadtak össze.
A hagyomány szerint, amelynek első írásos említése 1290-ből származik (Braunschweigische Reimchronik), az első, akkor még Dankwarderode nevű, várat ezen a helyen alapította a liudolfingi nemzetségből származó Bruno herceg. A név (tulajdonképpen Barna), a herceg nevéből és a települést jelentő ógermán wich (latin vicus) elemből tevődik össze (861: Brunonis vicus; 1134: Bruneswich).[2] A „Braunschweig“ név első dokumentált említése ebben a formában 1573-ból ered.
Kedvező földrajzi fekvése miatt a település gyorsan fejlődött. Akkoriban az Oker folyó még hajózható volt, így a város a tengeri kereskedelembe is be tudott kapcsolódni, azon kívül, hogy fontos szárazföldi utak csomópontjában is feküdt.
Oroszlán Henrik herceg (1129/30–1195. augusztus 6.) idejében a város hatalmassá nőtt, mivel ez volt uralkodói székhelye. Henrik kibővíttette Dankwarderode várát, és a régi templom helyén dómot építtetett. A Szent Balázsnak, Keresztelő Szent Jánosnak és Becket Tamásnak szentelt templom röviddel Henrik halála előtt készült el. Oroszlán Henrik 1166-ban címerállatát, az oroszlánt bronzba öntette, amelyet a vár főterén állítottak fel. Ma is ez a város jelképe.
A 13. századtól kezdve Braunschweig a Hanza-városok szövetségébe tartozott.
A herceg halála után a Braunschweig–Lüneburgi Hercegség megszűnt és a Braunschweig-Wolfenbütteli hercegség részévé vált. A 14. században a város függetlenné vált és a hercegség székhelye Wolfenbüttelbe került. A késői középkorban Braunschweig az egyik legnyugtalanabb város volt Gent és Párizs mellett, újra és újra polgárháborúk dúlták fel.
.jpg)
1671-ben ismét hercegi fennhatóság alá került, majd 1753-ban visszakerült ide a hercegi székhely is. Ebben a korszakban épült fel a kastély.
1806-ban Karl Wilhelm Ferdinand braunschweigi herceg, porosz tábornok, halálos sebet kapott a jénai csatában. Az ezt követő tilsiti békében a város francia kézre került és 1807–1813 között a Napóleon által alapított Vesztfáliai királyság Oker megyéjének része volt.
A bécsi kongresszus után 1814-ben ismét megalakult a braunschweigi hercegség; 1871-ben a hercegség önként csatlakozott a német birodalomhoz. Miután Wilhelm, az utolsó braunschweigi herceg, 1884-ben gyermektelenül hunyt el, Braunschweig a porosz királyság igazgatása alá került.
A második világháborúban több légitámadás érte (a legsúlyosabb 1944. október 15-én), amelyek következtében a középkori hangulatú óváros 90%-a lerombolódott.
1946-ban megkezdődött és 1963-ban befejeződött a háborús károk helyreállítása. A törmelék mennyiségét 3 670 500 m³-re becsülték.
Lakosság szerkesztés
- 1403: 17 500
- 1551: 16 192
- 1671: 15 570
- 1773: 23 385
- 1812: 29 950
- 1849: 39 011
- 1900: 128 226
- 1919: 139 539
- 1939: 196 068
- 1945: 162 855
- 1970: 223 700
- 2005: 245 895
A város jelképei szerkesztés
A város címere ezüst pajzson balra forduló vörös oroszlán. A heraldikai ábrázolás tekintetében az 1438. évi ábrázolás az irányadó. A város jelképe a braunschweigi oroszlán. A város színei: vörös és fehér.
Testvérvárosok szerkesztés
.svg){kind=small}
Gazdaság és infrastruktúra szerkesztés
A második világháborúig Braunschweig konzervipari és gépipari központ volt. A háború után a súlypont az autóipar irányába tolódott el. Itt volt ugyanis a Büssing Automobilwerke székhelye, amely 1972-ben beolvadt a MAN AG cégbe. Gépjárműveiknek, amelyeket a 20 km-re fekvő Salzgitterben gyártanak, ma is a stilizált braunschweigi oroszlán díszíti a hűtőrácsát.
Braunschweig a német hangszerkészítés egyik központja is. Itt van többek között a Wilhelm Schimmel Pianofortefabrik GmbH, a legnagyobb német zongoragyártó székhelye is.
A város hagyományosan cukoripari központ is; jelenleg itt van a több cukoripari cég egyesüléséből létrejött Nordzucker AG (a második legnagyobb német cukorgyártó) központja. A braunschweigi Műszaki Egyetem a cukoripari kutatásra évtizedek óta külön intézetet tart fenn.
A város másik jelentős munkaadója a Siemens. Elsősorban a cég vasút és metró automatizálási feladatok számára létesített kutató központot, ahol számos magyar mérnök is dolgozik. Itt tervezik és ellenőrzik többek között a nürnbergi metró automata vezérlését és irányítórendszerét.
Közúti közlekedés szerkesztés
A várost érinti az A2-es, az A39-es és az A395-ös autópálya.
Vasúti közlekedés szerkesztés
Múzeumok szerkesztés
- Braunschweigisches Landesmuseum
- Vasútmúzeum
- Friedrich Gerstäcker múzeum
- Koncentrációs tábor emlékhely Schillstraße
- Gramofon-múzeum
- Haus Salve Hospes
- Herzog Anton Ulrich Múzeum (Középkori gyűjtemény).
- Raabe-emlékház
- Landtechnik-Museum Braunschweig
- Állami Természetrajzi Múzeum
- Várostörténeti múzeum
- Fényképmúzeum
- Riddagshausen kolostor, Cisztercita múzeum
Műemlékek szerkesztés
- Dóm
- Régi városháza
- Kastély
- Dankwarderode vár
- Gewandhaus
- Régi pályaudvar
- Színház
- Alte Waage a második világháborúban teljesen elpusztult, 1991–94 között részletes pontossággal a régi helyére visszaépítve
- Braunschweigi oroszlán – a vár főterén álló szobor 1166-ból, a város jelképe
- Lessing-emlékmű
- Oroszlán Henrik szökőkút
- Gauss-emlékmű
- Eulenspiegel-szökőkút
Híres személyek szerkesztés
Díszpolgárok szerkesztés
- Carl Friedrich Gauss matematikus
- Otto von Bismarck kancellár
- Adolf Hitler, 1946-ban a címet visszavonták
- Hermann Göring, 1946-ban a címet visszavonták
- Baldur von Schirach, 1946-ban a címet visszavonták
Itt születtek szerkesztés
- Richard Dedekind (1831. október 6. - 1916. február 12.), matematikus
- Carl Friedrich Gauss (1777. április 30. - 1855. február 23.), matematikus, csillagász, fizikus
- Charles Petri (magyarosan Petri Károly) (1826. július 27. – 1887. november 11.) német származású amerikai szabadságharcos (1861-1865)
- Ricarda Huch (1864. július 18. - 1947. november 17.), írónő
- Norbert Schultze (1911. január 26. - 2002. október 14.) zeneszerző (többek között a „Lili Marleen” szerzője)
Itt éltek szerkesztés
- Till Eulenspiegel
- Hoffmann von Fallersleben, költő, a német himnusz szerzője
Jegyzetek szerkesztés
- ↑ Alle politisch selbständigen Gemeinden mit ausgewählten Merkmalen am 31.12.2022 (német nyelven). Szövetségi Statisztikai Hivatal, 2023. szeptember 21. (Hozzáférés: 2023. október 7.)
- ↑ Kiss Lajos 127. o.
Források szerkesztés
- ↑ Kiss Lajos: Kiss Lajos: Földrajzi nevek etimológiai szótára. Budapest: Akadémiai. 1980. ISBN 963 05 2277 2
További információk szerkesztés
Fordítás szerkesztés
- Ez a szócikk részben vagy egészben a Braunschweig című német Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
