Brseč

falu Horvátországban

Brseč (olaszul: Bersezio) falu Horvátországban, Tengermellék-Hegyvidék megyében. Közigazgatásilag Mošćenička Dragához tartozik.

Brseč
Brseč látképe
Brseč látképe
Közigazgatás
Ország Horvátország
MegyeTengermellék-Hegyvidék
KözségMošćenička Draga
Jogállásfalu
PolgármesterRatko Salamon
Irányítószám51418
Körzethívószám(+385) 051
Népesség
Teljes népesség124 fő (2021. aug. 31.)[1]
Földrajzi adatok
Tszf. magasság157 m
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 45° 10′ 42″, k. h. 14° 14′ 04″Koordináták: é. sz. 45° 10′ 42″, k. h. 14° 14′ 04″
A Wikimédia Commons tartalmaz Brseč témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

Fekvése szerkesztés

Fiume központjától 24 km-re, községközpontjától 7 km-re délnyugatra a Tengermelléken, az Isztriai-félsziget keleti részén, az Učka-hegység legdélibb csúcsa a 835 méter magas Sisol alatt, a meredek tengerpart felett mintegy 150 méterrel fekszik.

Története szerkesztés

Brseč területe római uralom előtt az illírek egyik törzsének libur népnek hazája volt, majd a rómaiak után a keleti gótok és a bizánciak uralma következett. A szlávok a 7. században érkeztek ide. Száz évvel később a frankok foglalták el az Isztriát, de Liburnia legnagyobb része a fiatal horvát állam fennhatósága alatt maradt. 1116-ban az isztriai területek egészen Fiuméig az aquileai pátriárka és vazallusai a duinói grófok igazgatása alá kerültek. Erődfalai, védőtornyai, harangtornya még a kora középkorban épültek. Ekkor alakult ki a település ősi magja egyszerű házaival, egyedülálló épületeivel, a tetők és kémények festői játékával. Az egykori védőfalak maradványai a mai lakóházakba vannak beépítve. A település máig megőrizte középkori utcahálózatát és szűk átjáróit. Plébániatemploma a 14. században épült. 1399-ben a duinói grófok kihalása után a Walsee grófi család birtokába jutott, majd a 15. század második felében a pazini grófok birtokába került a grófság egyik tengeri kijárata volt. Ezután Brseč egészen 1918-ig a Habsburgok uralma alá tartozott.

1857-ben 135, 1910-ben 264 lakosa volt. Az első világháború után az Olasz Királyság szerezte meg ezt a területet, majd az olaszok háborúból kilépése után 1943-ban német megszállás alá került. 1945 után a területet Jugoszláviához csatolták, majd ennek széthullása után a független Horvátország része lett. 2011-ben a falunak 126 lakosa volt. Lakói mezőgazdaságból, szőlőtermesztésből, állattartásból és halászatból élnek.

Lakosság szerkesztés

Lakosság változása[2][3]
1857 1869 1880 1890 1900 1910 1921 1931 1948 1953 1961 1971 1981 1991 2001 2011
135 128 199 366 257 264 504 432 191 201 205 189 147 121 131 126
 
Brseč festői tengerpartja

Nevezetességei szerkesztés

  • Szent György tiszteletére szentelt plébániatemploma a település magjának északi részén található. A templom a 14. században épült egyhajós épület két oldalkápolnával, melyek 1647-ben épültek. Falfestményei a 15. században készültek, Albert mesternek tulajdonítják őket. A déli falban maradt meg Szent Borbála faliképe mártíromságának jelképével kerékkel a kezében. A templom aranyozott oltárai a 18. században készültek. A sekrestye bejáratán az 1654-es évszám és Grgur Maurović plébános neve olvasható.
  • A település több épülete, mint a "Manšunerija", az átépített "Kaštel", a Kučić-ház, a plébánia és Eugen Kumičić író szülőháza is a 17. században épült.
  • A falakon kívül több kápolna is található, melyek Szent Mártonnak, Szent Ilonának, Szent Miklósnak, a Szentháromságnak és Szent Margitnak vannak szentelve. A legismertebb azonban a központtól 500 méterre északkelete álló Szent Mária Magdolna kápolna, mely a 15. században épült és a múlt században újították meg. Kapuja felett kis harangtorony áll.
  • A Toš a brseči olajprésmalom,[4] mely bemutatja a hagyományos olajbogyó feldolgozás gyakorlatát a településen és tágabb környezetében. Láthatjuk az olívaolaj készítés technológiáját, amely a római ókor óta nem változott jelentősen. Maga a prés mechanikája egy épületben található, amelynek íves, rusztikusan kivitelezett portáljára az 1638-as évszámot faragták. A Toš az olajbogyó zúzására szolgáló, többnyire kőből készült szerkezetből és a zúzott olajbogyóból az olaj kipréselésének, többnyire fából készített, vas alkatrészekkel rendelkező eszközéből áll. A kísérő berendezés tartalmazza a munkafolyamathoz szükséges tűzhelyet, valamint az olajbogyó és az olaj mérésére szolgáló fa mérőeszközöket, továbbá az olaj tárolására szolgáló kőedényt.

Híres emberek szerkesztés

Itt született Jenio Sikolski néven 1850. január 11-én Eugen Kumičić horvát író, politikus. Szülőháza ma is áll, védett kulturális emlékhely.[5]

Jegyzetek szerkesztés

Források szerkesztés

A Wikimédia Commons tartalmaz Brseč témájú médiaállományokat.