Brugmansia × candida

növényfaj

A Brugmansia × candida a burgonyavirágúak (Solanales) rendjébe tartozó burgonyafélék (Solanaceae) családjában az angyaltrombita (Brugmansia) nemzetség egyik hibrid faja.

Brugmansia × candida
Fiatal példány (Maui, Olinda)
Fiatal példány (Maui, Olinda)
Virága
Virága
Rendszertani besorolás
Ország: Növények (Plantae)
Törzs: Zárvatermők (Magnoliophyta)
Csoport: Valódi kétszikűek (Eudicots)
Csoport: Core eudicots
Csoport: Superasteridae
Csoport: Asteridae
Csoport: Euasterids I
Rend: Burgonyavirágúak (Solanales)
Család: Burgonyafélék (Solanaceae)
Nemzetség: Angyaltrombita (Brugmansia)
Faj: Brugmansia × candida
Hivatkozások
Wikifajok
Wikifajok

A Wikifajok tartalmaz Brugmansia × candida témájú rendszertani információt.

Commons
Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Brugmansia × candida témájú médiaállományokat és Brugmansia × candida témájú kategóriát.

Származása, elterjedése szerkesztés

Ősei Dél-Amerikából származnak; a nemzetség több faját már a 17. században sokfelé ültették látványos virágzata miatt. Az alapfajokat a világ számos trópusi, illetve mediterrán éghajlatú részére betelepítették, azokból hibrideket hoztak létre. A Brugmansia × candida meglehetősen gyakori a világ különböző trópusi, illetve szubtrópusi éghajlatú területein, egyebek közt a Hawaii-szigeteken is. Madeirán a sziget déli partvidékén meglehetősen gyakori, egyebek között a Quinta Vigia kertjében és a Palheiro Gardens botanikus kertben).

Megjelenése, felépítése szerkesztés

Mintegy 4 méter magasra növő, kisebb fa, aminek fő látványosságai a mintegy 20 cm hosszú, tömegesen nyíló, trombita alakú, illatos virágok. A trombita szája felé haladva a sárga, illetve fehér sziromleveleken sötétebb pöttyök tűnnek fel. Fiatal levelei szőrösek, a szélük pedig fűrészes — idővel a szőrök lekopnak, a levél széle kisimul.

Minden része mérgez alkaloidákat tartalmaz; ezekből a B. candidában az egyéb angyaltrombita fajokban megszokottnál is több van.

Életmódja szerkesztés

Trópusi növény lévén fagyérzékeny, ezért a Kárpát-medencében a szabadban nem telel át. Víz- és tápanyagigényes; a tápanyag utánpótlásáról rendszeresen gondoskodni kell. A közvetlen napfényt általában jól tűri, de félárnyékban tovább virágzik. Trópusi és szubtrópusi éghajlaton virágai egész évben nyílnak.

Felhasználása szerkesztés

Kertészeti célokra, dísznövénynek nemesítették ki. Hajtásdugványról könnyen szaporítható.

Források szerkesztés