Bubnjarci
Bubnjarci falu Horvátországban, a Károlyváros megyében. Közigazgatásilag Žakanjéhoz tartozik.
| Bubnjarci | |
 | |
| A kastély 1880 körül. | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Horvátország |
| Megye | Károlyváros |
| Község | Žakanje |
| Jogállás | falu |
| Polgármester | Nikola Sopčić |
| Irányítószám | 47282 |
| Körzethívószám | (+385) 047 |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 197 fő (2021. aug. 31.)[1] |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 155 m |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 45° 38′ 39″, k. h. 15° 21′ 32″Koordináták: é. sz. 45° 38′ 39″, k. h. 15° 21′ 32″ | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Bubnjarci témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Fekvése szerkesztés
Károlyvárostól 23 km-re északnyugatra, községközpontjától 4 km-re északra a Kulpa bal partján a szlovén határ mellett fekszik.
Története szerkesztés
A település neve dobost jelent, a 15. – 16. században ugyanis lakói a török elleni harcokban az ozalyi és ribniki bandériumok dobosaiként szolgáltak. A települést kastélyával együtt 1465-ben "Bobnarczy possessio ad castrum Rybnik" néven említik először,[2] abban az időben az ország egyik legfontosabb kastélya volt. Építésének idejéről nincs történeti adat. Ma már nem áll, de egy 1860-ban készített térképen még jól látszik. A település előbb a lipniki, majd a ribniki uradalomhoz tartozott, mely 1418-ban 25 falut foglalt magában összesen 4784 lakossal. Mivel azonban a ribniki templom túl messze volt az itteniek a Kulpán túli Metlikára jártak istentiszteletre.
A 16. században Bubnjarci ura egy gazdag nemesember Franjo Herendić, míg a szomszédos ribniki birtoké a luteránus vallás lelkes terjesztője Petar Lukić volt volt. Ők ketten jó barátok voltak. A kastély utolsó tulajdonosa Filip Šufflaj volt, leszármazottainak sírja ma is látható a helyi temetőben. A település 1783-ban az első katonai felmérés térképén „Dorf Bubnaricz” néven szerepel. Bubnjarcit az 1913-ban megépített, majd 1914-ben Károlyvárosig meghosszabbított Ljubljana – Novo Mesto vasútvonal kapcsolta be a vasúti forgalomba. Ekkor épült a Kulpán átívelő vasúti híd is. A településnek 1857-ben 339, 1910-ben 264 lakosa volt. A trianoni békeszerződésig Zágráb vármegye Károlyvárosi járásához tartozott. 2011-ben 210-en lakták.
Lakosság szerkesztés
| Lakosság változása[3][4] | |||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| 1857 | 1869 | 1880 | 1890 | 1900 | 1910 | 1921 | 1931 | 1948 | 1953 | 1961 | 1971 | 1981 | 1991 | 2001 | 2011 |
| 339 | 331 | 354 | 364 | 292 | 264 | 315 | 315 | 301 | 338 | 335 | 321 | 286 | 267 | 234 | 210 |
Nevezetességei szerkesztés
- A Szent Kereszt tiszteletére szentelt temploma[5] 1688-ban már állt, bár eredetileg nem volt harangtornya. A žakanjei plébánia alapítása előtt a lipniki plébániához tartozott. Mai barokk formáját 1753-ban kapta, amikor átépítették. A kápolnát a 17. században a Zrínyi és a Frangepán családok által épített mediterrán típusú kápolnaként írják le, fa előcsarnokkal, harangdúccal és famennyezettel. A kápolna mai megjelenését a 18. és 19. századi felújítások során nyerte el. Egyhajós épület téglalap alaprajzú hajóval, keskenyebb sokszögű szentéllyel, a szentélytől északra levő sokszögletű sekrestyével és a főhomlokzat előtti harangtoronnyal. A hajót dongaboltozat, a diadalívvel elválasztott szentélyt pedig a csillagos ég motívumával díszített keresztboltozattal boltozzák. A főhomlokzatot a korábbi harangdúc helyett harangtorony uralja, a földszinten bejárati előcsarnok, felül pedig barokk toronysisak zárja. Az oldalhomlokzatok egyszerűen formázottak, egy-egy téglalap alakú ablakkal tagolva. A harangtorony sarkait, az oldalhomlokzatokat, a szentélyt és a sekrestyét fehér vakolatcsíkok emelik ki. Két oltára 1830-ban készült.
- Vasúti határátkelőhely, híd a Kulpa folyón.
Források szerkesztés
Jegyzetek szerkesztés
- ↑ Popis stanovništva, kućanstava i stanova 2021. – stanovništvo prema starosti i spolu po naseljima. Horvát Statisztikai Hivatal, 2022. szeptember 22.
- ↑ Georg Heller: Comitatus Zagrabiensis. Die historisches Ortsnamen von Ungarn München, 1980 (németül)
- ↑ - Republika Hrvatska - Državni zavod za statistiku: Naselja i stanovništvo Republike Hrvatske 1857.-2001.
- ↑ http://www.dzs.hr/Hrv_Eng/publication/2011/SI-1441.pdf
- ↑ Örökségvédelmi jegyzékszáma: P-6025.
