Wikipédia

Budapest XXIII. kerülete

budapesti kerület

Budapest XXIII. kerülete – Soroksár (németül: Markt) a magyar főváros legfiatalabb kerülete; 1994-ben vált le Budapest XX. kerületéről. Területe megegyezik az 1950-ben Nagy-Budapesthez csatolt Soroksár nagyközségével.

Budapest XXIII. kerülete
A Hősök tere, háttérben a Nagyboldogasszony-templom
A Hősök tere, háttérben a Nagyboldogasszony-templom
Budapest XXIII. kerülete címere
Budapest XXIII. kerülete címere		 Budapest XXIII. kerülete zászlaja
Budapest XXIII. kerülete zászlaja
Egyéb elnevezés: Soroksár
Közigazgatás
TelepülésBudapest
VárosrészekMillenniumtelep
Soroksár
Soroksár-Újtelep
[1]
Alapítás ideje1994
Irányítószám1237-1239
Testvérvárosok
Lista
PolgármesterBese Ferenc (névlegesen független)[2] (ténylegesen a Fidesz által támogatott)[3]
Országgyűlési képviselőSzabó Szabolcs (MSZP–Együtt–DK–PM–MLP)
Népesség
Teljes népesség22 300 fő (2023. jan. 1.)[4]
Rangsorban23.
Népsűrűség580 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület40,77 km²
Elhelyezkedése
Budapest XXIII. kerülete (Budapest XXIII. kerülete)
Budapest XXIII. kerülete
Budapest XXIII. kerülete
Pozíció Budapest XXIII. kerülete térképén
é. sz. 47° 23′ 47″, k. h. 19° 07′ 52″Koordináták: é. sz. 47° 23′ 47″, k. h. 19° 07′ 52″
Budapest XXIII. kerülete weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Budapest XXIII. kerülete témájú médiaállományokat.

Fekvése szerkesztés

Északon a XX. kerület, nyugatról a Soroksári-Duna-ág, azon túl a XXI. kerület és Szigetszentmiklós, délről a főváros közigazgatási határa (Dunaharaszti, Alsónémedi és Gyál), keletről a XVIII. kerület határolja.

Soroksár a Pesti-síkságon fekszik, a településtől nyugatra folyik a Ráckevei-Duna (a helyiek elnevezése alapján Soroksári-Duna). A Duna-ágba ömlik a szabályozott és szennyezett Gyáli-patak.

Története szerkesztés

 
Soroksár egy régi térképen
 Bővebben: Soroksár (történelmi település)

Soroksár nevét illetve magát a területet először Anonymus említi Surucsar néven. Soroksár település a oszmán uralom alatt elpusztult, 1661-től a felsővattai Wathay család birtoka. Wathay I. Pál Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye helyettes alispánja, majd fia Wattay János a vármegye első kuruc alispánja birtokában volt a puszta. 1724-ben kezdett német lakosokkal benépesülni, 1731-től Grassalkovich Antal Habsburg tisztviselő sajátos módszerekkel szerezte meg. (A betelepülés kezdetben lassan ment, mert Grassalkovich birtokjogát sokan megtámadták.) Ezen időben még a területet Soroksár-Pusztának hívták. Grassalkovich kiszárította a mocsarakat, így a mocsarak és lápok helyén kiváló termőföldek keletkeztek. A Molnár-szigeten lévő rozstermelés is nagyon fontos volt a terület gazdaságában. A 18. század közepe táján lett faluvá, Mária Terézia alatt vásárjogot kapott és mezővárossá lett. A település első postamestere, nemes Sartóry Lipót (1760-1809), aki Csikóson, Sári mellett született nemes Sartóri Lipót (1733-1789), uradalmi ispán Újhartyánban a gróf Keglevich családnál, és Schmir Katalin fiaként. A 19. század végén Soroksár nagyközség volt Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye Ráckevei járásában, az elzárt soroksári Duna-ág mellett, 1891-ben 1366 házzal és 12 143 lakossal (közte 4410 magyar, 7120 német, 160 szlovák). Budapesthez közeli helyzetét kihasználva a fővárossal élénk gazdasági forgalmat alakított ki. Soroksárhoz tartozott Erzsébetfalva és Kossuthfalva, valamint a gubacsi puszta.

A második világháborút követően Soroksár német lakosságának javát – összesen 3898 embert – kitelepítették.[5] A kitelepítetteket marhavagonokon szállították főleg Német Demokratikus Köztársaságba és az akkori Szovjetunió egyes területeire, s azt mondták a kitelepítetteknek, hogy egy „kis munkára” viszik őket (málenkij robot). Ez az akkori nagyhatalmak döntésén alapult.

1950. január 1-jétől Soroksár a főváros része lett a XX. kerület kisebbik alkotóelemeként Pestszenterzsébet mellett.

A Haraszti út - Templom utcai elágazásnál (GOH csomópont) a HÉV vágányai felett átívelő Grassalkovich úti felüljáró 1974-1976 között épült.[6] [7] A 150-es vasútvonal felett átívelő Ócsai úti felüljáró korábban, 1972-1974 között épült.[8] [9] [10] [11] A Helsinki út folytatásaként a Grassalkovich út kiszélesítése irányonként két forgalmi sávval 1979-re készült el.[12]

1992. szeptember 27-én helyi lokálpatrióták kezdeményezésére népszavazást tartottak, ahol döntés született az önálló Soroksárról. Az így létrejött XXIII. kerület 1994. december 11-én választotta meg első képviselő-testületét.

A Molnár-sziget szerkesztés

 Bővebben: Molnár-sziget

A Molnár-sziget (németül: Müllerinsel) a Soroksári avagy Ráckevei-Kis-Duna-ág egyik szigete, amely Soroksárhoz tartozik, és melyet keletről Soroksár többi része, nyugatról Csepel, és a Csepel-sziget határolnak. A történelem során Soroksárhoz illetve egy kis ideig Pesterzsébethez tartozó sziget erősen hozzájárult Soroksár és az akkori Soroksár-Puszta gazdasági fejlődéséhez.

A Molnár-sziget arról az 50 vízimalomról kapta nevét, amelyek a Dunán álltak, és a szigeten termesztett soroksári rozst lisztté őrölték. A sziget alacsony fekvése illetve a Duna szabályozatlansága miatt egy évben legalább egyszer a Molnár-sziget a megáradt folyó vize alá került. A soroksáriak csónakon szállították a soroksári, ún. sváb rozskenyeret fővárosba.

Politika szerkesztés

Polgármesterek szerkesztés

  • 1994-1998: Geiger Ferenc (MSZP-SZDSZ)[13]
  • 1998-2002: Geiger Ferenc (Soroksári Civil Szervezetek és Személyek Egyesülete)[14]
  • 2002-2006: Geiger Ferenc (Soroksári Civil Szervezetek és Személyek Egyesülete)[15]
  • 2006-2010: Geiger Ferenc (Soroksári Civil Szervezetek és Személyek Egyesülete)[16]
  • 2010-2014: Geiger Ferenc (Soroksári Civil Szervezetek és Személyek Egyesülete)[17]
  • 2014-2019: Geiger Ferenc (Soroksári Civil Szervezetek és Személyek Egyesülete)[18]
  • 2019-től: Bese Ferenc (független)[2]

A 2019-es önkormányzati választás eredménye szerkesztés

  • A polgármester-választás eredménye[19]
Jelölt neve Jelölő szerv. Szavazatok száma Szavazatok aránya
Bese Ferenc Független 4291 48,68%
Bereczki Miklós Momentum – MSZP – Párbeszéd – LMP – Jobbik 4077 46,25%
Bernáth Zoltán Független 447 5,07%
Összesen 8815 100%
  • A képviselőtestület-választás eredménye[20]
Párt Mandátumok Képviselő-testület
  Momentum – DK – MSZP – Párbeszéd – LMP – Jobbik 5                  
  Fidesz–KDNP 3                  
Civil Szervezetek és Személyek 2                  
Független 1 P                
IVE-NNKS 1                  

Országgyűlési képviselők szerkesztés

 Ez a szakasz egyelőre üres vagy erősen hiányos. Segíts te is a kibővítésében!

Népesség szerkesztés

Lakosságszám[21][22]
Év Népesség Átl. vált.(%)  
1870 4 726 —    
1880 5 379 1,29%
1890 6 757 2,28%
1900 8 603 2,42%
1910 11 406 2,82%
1920 12 543 0,95%
1930 14 387 1,37%
1941 18 897 2,48%
1949 19 488 0,38%
1960 23 789 1,81%
1970 26 657 1,14%
1980 23 341 −1,33%
1990 19 185 −1,96%
2001 20 697 0,69%
2011 21 155 0,22%
2022 22 633 0,61%

A XXIII. kerület lakónépessége 2022. október 1-jén 22 633 fő volt, ami Budapest össznépességének 1,3%-át tette ki. A 2011-es népszámlálás óta 1478 fővel nőtt a kerület lakosság száma. Ebben az évben az egy km²-re jutó lakók száma, átlagosan 555 ember volt. A XXIII. kerület népesség korösszetétele igen kedvezőtlen. 2022-ben a kerület lakónépességének a 14%-a 14 évnél fiatalabb, míg a 65 éven felülieké 19% volt. 2021-ben a férfiaknál 69,9, a nőknél 78,9 év volt a születéskor várható átlagos élettartam. A legmagasabb befejezett iskolai végzettség szerint az érettségi végzettséggel rendelkezők élnek a legtöbben a kerületben 7763 fő, utánuk következő nagy csoport a diplomával rendelkezők 4615 fővel. 2022-ben a 6 évnél idősebb népesség 87,3%-nál volt internet elérési lehetősége. A népszámlálás adatai alapján a kerület lakónépességének 11,6%-a, mintegy 2616 személy vallotta magát valamely kisebbséghez tartozónak. A kisebbségek közül német, cigány és ukrán nemzetiségűnek vallották magukat a legtöbben.

A 19. század utolsó harmadától a XXIII. kerület lakosságszáma egyenletesen növekedett, egészen 1949-ig. Az 1950-es évektől 1970-ig dinamikusan nőtt a kerület népessége. A legtöbben 1970-ben éltek a kerületben 26 657 fő. A 70-es évektől, egészen 1990-ig csökkent a kerület népesség száma, azonban a 90-es években fordulat következett be és lassú növekedésnek indult be, ami napjainkig is tart. Jelenleg ma kevesebben laknak a XXIII. kerületben, mint 1960-ban.

A 2022-es népszámlálási adatok szerint a magukat vallási közösséghez tartozónak valló XXIII. kerületiek túlnyomó többsége római katolikusnak tartja magát. Emellett jelentős egyház a kerületben, még a református.

Közlekedés szerkesztés

A kerület viszonylag csendes, kertvárosias, mert a nagy forgalmat lebonyolító utak jelentős része a kerület peremén fut végig (a nyugati oldalon a Grassalkovich út - Ócsai út - Haraszti út tengely, a keletin az M5-ös autópálya bevezető szakasza, délen az M0 körgyűrű). A leggyorsabb megközelítési mód a Ráckevei HÉV (H6), valamint a Budapest–Kunszentmiklós-Tass–Kelebia-vasútvonal. Mindkét vasútnak a városközpont közelében (Hősök tere) vannak a megállói.

Ezeken kívül megközelíthető az alábbi BKK autóbuszokkal: 66, 66B, 66E, 135, 166 valamint a Volánbusz délpesti agglomerációba tartó helyközi járataival.

Sportélete szerkesztés

Soroksár hivatalos [forrás?] sportegyesülete a Soroksár SC. A csapat magyar kupát nyert 1934-ben. A labdarúgó szakosztály az NB II. Merkantil Ligában szerepel.

A kerület ad otthont a Soroksári Súlyemelő és Szabadidősport Egyesületnek (SoSE), amely 1995-ös megalakulása óta 87 országos bajnoki címet és számos Európa- és világbajnoki helyezést szerzett; a hazai súlyemelés egyik legeredményesebb egyesülete. A klub szervezésében kerül 1998-óta minden évben megrendezésre, a Soroksár Kupa Nemzetközi Súlyemelő verseny, amelyen rendszerint tucatnyi ország több mint 100 versenyzője vesz részt.

 
A Soroksári Sportcsarnok

Városrészek szerkesztés

Soroksár-Újtelep

Határai: Köves út az Alsó határúttól - Szentlőrinci út - Temető sor - Alsó határút a Köves útig. Az 1920-as években kialakult lakóterület Soroksár és Pesterzsébet határán.[23] A délkeleti részén 1990-1991 között épült fel a Szentlőrinci úti lakótelep. Az északabbra található, kisebb méretű Nyír utcai lakótelep a - nevével ellentétben a kerülethez tartozó - Pesterzsébeti temetőhöz esik közelebb.

Péterimajor
Milleniumtelep

Soroksár iskolái szerkesztés

  • Budapest XXIII. Kerületi Grassalkovich Antal Általános Iskola
  • Budapest XXIII. Kerületi Páneurópa Általános Iskola
  • Budapest XXIII. Kerületi Török Flóris Általános Iskola
  • Budapest XXIII. Kerületi Fekete István Általános Iskola
  • Budapest XXIII. Kerületi Mikszáth Kálmán Általános Iskola
  • Budapest XXIII. Kerületi Galambos János Zenei Alapfokú Művészeti Iskola
 
A műemlék Segítő Mária Kápolna

Kultúra, szórakozás szerkesztés

Kulturális intézmények:

Látnivalók szerkesztés

  • botanikus kert
  • Segítő Mária-kápolna - A városrész egyik legrégibb műemlék épülete, a 18. század végén copf stílusban épült.
  • Hősök tere, rajta a Nagyboldogasszony Plébániatemplom
  • Táncsics Mihály Művelődési Ház, Grassalkovich u. 122-124.
  • Fedák Sári Színház (egykori Otthon Filmszínház), Hősök tere 21.

Testvérvárosai szerkesztés

Képgaléria szerkesztés

  •  
    Nagyboldogasszony Plébániatemplom
  •  
    Fedák Sári Színház 2018 - Soroksár, Hősök tere 21.
  •  
    Első világháborús emlékmű - Hősök tere
  •  
    Gyáli patak, Grassalkovich utca
  •  
    Orvosi rendelő - Hősök tere
  •  
    Vasútállomás - Jelző utca (a Hősök tere végénél)
  •  
    Táncsics Mihály Művelődési Ház
  •  
    A Molnár-sziget légifotója
  •  
    Az önkormányzat épülete madár távlatból
  •  
    A Hősök tere légifotón
  •  
  •  
  •  
    A Soroksári Református Egyházközség temploma a Hősök terén (Hősök tere 11.)

Híres soroksáriak szerkesztés

 Lásd még: Kategória:Soroksáriak

Jegyzetek szerkesztés

  1. ↑ 94/2012. (XII. 27.) Főv. Kgy. rendelet
  2. ↑ a b Budapest XXIII. kerületének polgármester-választási eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2020. március 7.)
  3. ↑ https://24.hu/belfold/2020/10/14/soroksar-utcarol-lakasba-hajlektalansag/
  4. ↑ Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2023. október 30. (Hozzáférés: 2023. november 5.)
  5. ↑ Svábok kitelepítése
  6. ↑ MOH és BAH - új közlekedési csomópontok Budapesten, 1976 december - filmhiradokonline.hu
  7. ↑ Bojkor József - Közlekedési csomópont építése Soroksáron, MTI Zrt. Fotóarchívum, 1976 (archivum.mtva.hu)
  8. ↑ Centenáriumi építkezések autósoknak - mi épült 1973-ban?- Fővárosi blog, 2013.11.07.
  9. ↑ 1977. június 28. - Budapest Főváros Tanácsa tanácsülési jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.101.a.1) 199. oldal - Hungaricana online archívum
  10. ↑ „Gyorsabb, biztonságosabb közlekedés a megyében is”, Pest Megyei Hírlap, 1976. június 20., 5. oldal (magyar nyelvű) 
  11. ↑ „Dabas felől — csomóponthoz”, Pest Megyei Hírlap, 1976. december 24., 3. oldal (magyar nyelvű) 
  12. ↑ fentről.hu 1979-es légifoto - fentrol.hu
  13. ↑ Budapest XXIII. kerületének polgármester-választási eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2019. december 3.)
  14. ↑ Budapest XXIII. kerületének polgármester-választási eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. március 7.)
  15. ↑ Budapest XXIII. kerületének polgármester-választási eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. március 7.)
  16. ↑ Budapest XXIII. kerületének polgármester-választási eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. március 7.)
  17. ↑ Budapest XXIII. kerületének polgármester-választási eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2020. március 7.)
  18. ↑ Budapest XXIII. kerületének polgármester-választási eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2020. március 7.)
  19. ↑ https://www.valasztas.hu/telepules-adatlap_onk2019?p_p_id=onkeredmenyadatok_WAR_nvinvrportlet&p_p_lifecycle=0&p_p_state=normal&p_p_mode=view&_onkeredmenyadatok_WAR_nvinvrportlet_tabId=tab2&_onkeredmenyadatok_WAR_nvinvrportlet_teltip=1&p_r_p__prpVlId=294&p_r_p__prpVltId=687&p_r_p__prpTelepulesKod=023&p_r_p__prpMegyeKod=01&_onkeredmenyadatok_WAR_nvinvrportlet_jelolesTipus=1
  20. ↑ https://www.valasztas.hu/telepules-adatlap_onk2019?p_p_id=onkeredmenyadatok_WAR_nvinvrportlet&p_p_lifecycle=1&p_p_state=normal&p_p_mode=view&_onkeredmenyadatok_WAR_nvinvrportlet_tabId=tab1&p_r_p__prpVlId=294&p_r_p__prpVltId=687&p_r_p__prpTelepulesKod=023&p_r_p__prpMegyeKod=01#_onkeredmenyadatok_WAR_nvinvrportlet_tableTop
  21. ↑ XLS Magyar települések lakosságszámának alakulása
  22. ↑ https://nepszamlalas2022.ksh.hu/adatbazis/#/table/WBS003/N4IgFgpghgJiBcBtEAVAogGQPoGUBaWAggCKEogC6ANCAM4CWMECy6ASgKrYDiaA8gFZKNWhADGAF3oB7AHYtUASQCyaLAAU0bRX2LCQAM3oAbCRABOtBKADW9WXHghlUAA4gaEWRPP0IVpFYtLixeQQ9be0cQHAgJDxAANyhjAFd_BQAGACYAZkoAX2pWFTVNbV0IkDsHBBi4hOS0jKQQbJzswuLUTFwCEjIqmujY-Jom9IDkADk0VVw0AA0uigKCoA
  23. ↑ Budapest teljes utcanévlexikona. (Dinasztia Kiadó - Gemini Kiadó, Budapest, 1998) ISBN 963 657 176 7
  24. ↑ a b c Pintér Ádám: Soroksári Ifjúsági Koncepció Archiválva 2022. február 27-i dátummal a Wayback Machine-ben, soroksar.hu - 2016
  25. ↑ a b c d e Testvérvárosaink – Budapest Főváros XXIII. kerület Soroksár hivatalos honlapja. [2019. október 21-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2020. július 31.)

További információk szerkesztés

A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Budapest_XXIII._kerülete&oldid=26914362”