Budapesti Értéktőzsde

A Budapesti Értéktőzsde (BÉT), angolul: Budapest Stock Exchange (BSE) a második legnagyobb tőzsde Közép- és Kelet-Európában piaci kapitalizáció és likviditás alapján, a nyilvánosan kibocsátott magyar értékpapírok hivatalos kereskedési helye. Székhelye a Krisztina körúton, Budapesten található, a Magyar Nemzeti Bank budai központjában, az I. kerületben. Korábban, 1864-től kezdve, az Osztrák–Magyar Monarchia idején a Szabadság téri Tőzsdepalotában székelt az intézmény és a nyilvános kikiáltásos kereskedés is itt folyt. A tőzsde jelenleg a tőzsdén jegyzett vállalatok, magyar magánbefektetők és a Magyar Nemzeti Bank tulajdonában van. A Budapesti Értéktőzsde tagja a Tőzsdék Világszövetségének, illetve az Európai Értéktőzsdék Szövetségének is.

Budapesti Értéktőzsde
A Budapesti Értéktőzsde székháza
Típus	Tőzsde
Alapítva	1864. január 18.
Székhely	Krisztina körút 55., Budapest, Magyarország
Vezetők	Végh Richárd Vezérigazgató
Tulajdonos	MNB (81,35%) KBC Securities (5,20%) kisbefektetők (13,45%)
Forma	nyilvánosan működő részvénytársaság (2023. jún. 21. előtt Zrt.)
Termékek	kibocsátói szolgáltatások, kereskedési szolgáltatások, piaci információk, befektetési termékek fejlesztése
Leányvállalatai	KELER Központi Értéktár Zrt.
A tőzsdén jegyzett részvénykibocsátók száma: 62 (2023. szeptember) A tőzsdén jegyzett részvények értéke: 12 170 milliárd forint (2023. szeptember) A tőzsde napi átlagos részvényforgalma: 12,5 milliárd forint (2023. szeptember) Tőzsdeindexek: BUX, BUMIX, CETOP
Budapesti Értéktőzsde Pozíció Budapest belső részének térképén
é. sz. 47° 30′ 10″, k. h. 19° 03′ 07″47.502777777778, 19.051944444444
A Budapesti Értéktőzsde weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Budapesti Értéktőzsde témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

A Budapesti Értéktőzsdén zajlik a magyar értékpapírpiaci kereskedés teljes volumene és a Közép- és Kelet-Európai forgalom egy jelentős része is. A tőzsde 2007-ben határozott a nyílt kikiáltásos kereskedés megszüntetéséről, azóta kizárólag elektronikus platformon keresztül lehet kereskedni, amely jelenleg a Xetra rendszert jelenti. A Xetra rendszerben jegyzett részvények árfolyama jelenti a referenciaárat a magyar tőkepiac számára, illetve a legismertebb magyar tőzsdeindex, a BUX kalkulációja is ez alapján történik. A Xetra 60 százalékos piaci részesedéssel rendelkezik a teljes európai piacon, több mint 230 kereskedőház rendelkezik közvetlen tagsággal 18 európai országból ezen a kereskedési platformon, továbbá Hongkongból és az Egyesült Arab Emírségekből is csatlakoznak hozzá befektetési szolgáltatók. A BÉT platformján munkanapokon 9:00-17:00 óráig tart a tőzsdei kereskedés, amit egy záróaukciós szakasz követ 17:00-17:05 között, majd utókereskedési szakasz következik 17:05 és 17:20 között. A BÉT-en van lehetőség a piac nyitása előtt is árat jegyezni 08:15 és 08:30 között, amit a nyitóaukciós szakasz követ 08:30-tól egészen az éles tőzsdei kereskedés 09:00 nyitásáig.

A BÉT története

1864–1914: Tőzsde születik

A magyar tőzsde 1864. január 18-án kezdte meg működését Pesten, a Pesti Lloyd Társulat Duna-parti székházában. A tőzsdét előkészítő bizottságot Kochmeister Frigyes vezette, akit a tőzsde első elnökévé (1864-1900) is választottak. Az intézmény először értékpapírtőzsdeként jött létre, de négy évvel később magába olvasztotta a gabonakereskedelem központját, a Gabonacsarnokot, felvette a Budapesti Áru- és Értéktőzsde (BÁÉT) nevet és ezen a néven 80 éven át Európa egyik vezető tőzsdéjeként működött. A tőzsde indulásakor, 1864-ben 17 részvényt, egy záloglevelet, 11 külföldi pénznemet és 9 váltót jegyeztek. Néhány álmos év után az igazi fellendülés 1872-ben jött el. Ebben az évben 15 ipari és 550 pénzintézeti részvénytársaság alapszabályát hagyta jóvá a kereskedelmi miniszter, majd papírjaikat bevezették a tőzsdére.

A pesti tőzsde 1873-ban elköltözött, 1905-ig új székhelyét a Wurm (ma: Szende Pál) és Mária Terézia (ma: Apáczai Csere János) utca sarkán található épületbe tette át, majd ezt követően a Szabadság téri Tőzsdepalotába vándorolt (1905-1948, egykori MTV-székház, ma egy kanadai befektetőtársaság tulajdona).

Az első igazi tőzsdekrach 1873 májusában rázta meg a pesti tőzsdét. A tőzsdeválság után másfél évtizednek kellett eltelnie, mire a hazai befektetők újra hajlandóak voltak részvényeket vásárolni.

A kilencvenes évek elején ismét látványos periódus következett, ami egyrészt a millenniumi éveket jellemző általános beruházási lázzal, másrészt a nemzetközi tőzsdei trendekkel függött össze. A magyar tőzsde nemzetközi jelentőségét mutatja, hogy 1889-től a budapesti jegyzéseket Bécsben, Frankfurtban, Londonban és Párizsban is közölték. A kilencvenes évektől a magyar államkötvények rendszeres szereplői voltak a londoni, párizsi, amszterdami és berlini börzéknek. A kapcsolattartás fő eszköze ezekben az években már az új találmány: a telefon volt.

A századfordulón 310, az első világháború kezdetekor már csaknem 500-féle értékpapírral kereskedtek a tőzsdén, az éves forgalom 1913-ban elérte az egymillió darabot, a Budapesti Giro- és Pénztáregylet forgalma pedig 2,7 milliárd koronára rúgott. Eközben a gabonaforgalom is dinamikusan bővült: az 1875-ös évi 400 ezer tonna után a századfordulón már egymillió, a világháború előtt csaknem másfél millió tonna gabona fordult meg a tőzsdén. A BÁÉT ezzel Európa vezető gabonatőzsdéjének számított.

1914–1948: Világháborútól világháborúig

Az első világháború Európa számos országához hasonlóan Magyarországon is a tőzsde bezárását hozta 1914. július 27-én, ám ez a kereskedésnek nem vethetett gátat. Az alkuszok a háború alatt is folytatták az üzletelést, a részvényárak pedig 1914-től masszív emelkedést mutattak. 1918-ban már 7,2 millió papír cserélt gazdát.

A világháborút követően kialakuló vágtató inflációs környezet rendkívüli magasságokba emelte a tőzsdei forgalmat, amelynek csak az új pénznem, a pengő 1925-ös bevezetése vetett véget. Az 1929. októberi New York-i tőzsdekrach előtt egy rövid periódustól eltekintve a magyar tőzsde pangott. 1931. július 14-én a BÁÉT-et ismét bezárták az előző nap elrendelt német bankzárlat és a kontinens bankjainak többségére kiterjedő pénzügyi összeomlás miatt. A hivatalos forgalom csak 1932 áprilisában indult meg, először a kötvények, majd a 18 legnagyobb forgalmú részvény kereskedésével. A fellendülés csak a válságból való kilábalás után, 1934-ben kezdődött meg, majd 1936-ban tetőzött.

Magyarország második világháborús hadba lépése a tőzsdén soha nem látott mértékű hosszt indított el, különösen a nehézipari, hadiipari papírok kurzusa emelkedett több száz százalékkal. 1942-ben a kormány megszigorította a BÁÉT alapszabályát, megtiltotta a részvények magánforgalmát, bejelentési kötelezettséget írt elő a részvényportfóliókra és maximálta a napi árfolyam-elmozdulást. A tőzsde azonban egészen Budapest ostromának kezdetéig, 1944. december közepéig működhetett.

A II. világháborút követő hiperinfláció idején élénk magánforgalom, valóságos valuta- és aranytőzsdei kereskedés zajlott, részben a romos tőzsdeépületben, részben pedig a környező kávéházakban. A tőzsdét hivatalosan 1946 augusztusában, a forint augusztus 1-jei bevezetésekor nyitották meg ismét. Mivel a korábban kibocsátott, koronában és pengőben jegyzett kötvényekre senki sem teljesített kifizetéseket, a részvénytársaságok pedig a háborús veszteségek miatt nem fizettek osztalékot, az árfolyamok rendületlenül estek. Végül két hónappal a magyar ipar nagyobbik részét érintő államosítás után, 1948. május 25-én a kormány hivatalosan is feloszlatta a Budapesti Áru- és Értéktőzsdét, annak a Szabadság téri épületben megtestesülő vagyonát pedig állami tulajdonba vette.

1990-től napjainkig: Újjászületés

A Budapesti Értéktőzsde történetének első hivatalos mérföldköve az 1989 októberében hozott kormánydöntés, amely zöld jelzést adott az értékpapírtörvény elkészítésének. A törvényjavaslat 1990 januárjában került a parlament elé és március 1-jével lépett érvénybe. A hatálybalépéssel egyidejűleg tűzték ki június 21-ére a Budapesti Értéktőzsde alakuló közgyűlését, amely eredményeként még aznap, 1990. június 21-én újra megnyitotta kapuit a Tőzsde. A 41 alapító taggal és egyetlen bevezetett részvénnyel, az IBUSZ-szal sui generis (önálló jogi személy) szervezetként létrejött Budapesti Értéktőzsde életében meghatározó szerepet játszott az alapítással egy időben kezdődött magyarországi privatizáció. Bár a nagyobb állami cégek értékesítése gyakran stratégiai befektetők bevonása révén történt, különösen a kilencvenes évek elején számos vezető magyar társaság (így például az IBUSZ, a Skála-Coop, a MOL, az OTP Bank, a Matáv (ma Magyar Telekom), a Domus, a Globus, és a Richter Gedeon Nyrt. magánosításában játszott a tőzsde jelentős szerepet.

Az évek során a BÉT működési feltételei, szervezete, funkciója is sokat változott. Az első kereskedési terem a Váci utcai Trade Centerben volt, ezt követően 1992-ben került át a Tőzsde az V. kerületi, Deák Ferenc utca 5. szám alatti patinás épületbe, ahol tizenöt évig zajlott a kereskedés. 2007 márciusában a BÉT 1990-es újraalapítása óta harmadik székhelyére költözött, az Andrássy úti, egykori Herczog-palotába. 2015 februárjától 2022 februárjáig a Budapesti Értéktőzsde a főváros pénzügyi központjában, a történelmi Tőzsdepalota szomszédságában elhelyezkedő Bank Centerben működtette a parkettet. A BÉT jelenleg a Magyar Nemzeti Bank Budai Központjában, a Krisztina körúton üzemel.

Az azonnali piacot tekintve a tőzsdetermi, nyílt kikiáltásos kereskedés – részleges elektronikus támogatással 1995-ig működött a BÉT-en. Ekkortól már az értékpapírok kereskedése mind a kereskedési teremben, mind távkereskedési rendszerben folyt egészen 1998 novemberéig, amikor az új, immáron teljes mértékben távkereskedési rendszer, a MultiMarket Trading System-et (MMTS) bevezették. 1999 szeptemberében indult el a határidős piac elektronikus távkereskedési platformja.

A BÉT származékos piaca 1995 óta áll a befektetők rendelkezésére, ahol határidős és opciós kontraktusok kereskedésére van lehetőség. BUX kontraktussal a határidős piac indulásától, 1995. március 31. óta lehet kereskedni. A BÉT 1998 júliusában – a világon elsők között – vezette be az egyedi részvényeken alapuló kontraktusait, az opciós piac, a szabványosított termékek újabb köre jelent meg 2000 februárjában és 2004. szeptember 6-án megindult a második index alapú termék, a BUMIX kontraktus kereskedése is.

A versenyképesség megőrzése és erősítése érdekében 2002 áprilisában az új tőzsdetanács a tizenkét év önálló jogi személyi lét után a gazdasági társasági forma mellett döntött. Két és fél hónappal később, 2002. július elsejével megalakult a Budapesti Értéktőzsde Részvénytársaság (2006 áprilisától: Zártkörűen Működő Részvénytársaság). A tőzsdetanács, a tőzsdetitkárság helyébe az igazgatóság, részvénytársaság ügyvezetősége lépett.

A tőzsde életében a 2004-es év meghatározó eseményeket hozott. Jelentős átrendeződés zajlott a BÉT tulajdonosi szerkezetében, aminek nyomán tőkeerős osztrák bankok, valamint a Wiener Börse és az Österreichische Kontrollbank AG vásárolta meg a tőzsde többségi részesedését.

A Budapesti Értéktőzsde és a Budapesti Árutőzsde tevékenységének integrációja révén, 2005. november 2. óta árupiaci kereskedelem is folyik a BÉT-en. A Budapesti Árutőzsde 1989-ben indult útjára, amikor is egy minimális alaptőkével rendelkező gazdasági társaság (az Árutőzsde Kft.) a határidős ipar intézményes hátterének megteremtésére vállalkozott Magyarországon. 1994-ben a Parlament elfogadta az árutőzsdéről és az árutőzsdei ügyletekről szóló törvényt. 1995 végére a BÁT a világ legjelentősebb 35 tőzsdéje közé került. Jelentős változásokat hozott a 2002-ben elfogadott egységes tőkepiaci törvény, amely előírásainak megfelelően a Budapesti Árutőzsde 2003. május 20-án részvénytársasággá alakult. A tulajdonosi kör jelentős átalakulását követően, több hónapos előkészítő munka után 2005. november 2-án a BÁT piacait sikeresen integrálta a Budapesti Értéktőzsde Zrt., majd 2006-ban – 17 évvel a megalakulását követően – a BÁT végelszámolással megszűnt.

A Budapesti Értéktőzsde 2010-től volt tagja a CEESEG AG Holdingnak, amelynek további tagjai voltak a bécsi, ljubljanai és prágai tőzsde.

Az MNB 2015. november 20-án adásvételi szerződést kötött az értéktőzsdében addig 68,8 százalékos tulajdonnal bíró osztrák CEESEG AG Holdinggal és az Österreichische Kontrollbank AG-vel. A tranzakcióval az MNB a Budapesti Értéktőzsde minősített többségi tulajdonosává vált.

A Budapesti Értéktőzsde 2017-ben új piacot indított BÉT Xtend néven közepes méretű vállalkozások számára. Ezt megtámogatólag jött létre a Nemzeti Tőzsdefejlesztési Alap, amely 2018 óta magánbefektetőkkel karöltve nyújt közösen tőkét olyan vállalkozásoknak, melyek vállalják a BÉT Xtend piacon való tőzsdei részvénykibocsátást.

2019-ben a Magyar Nemzeti Bank által meghirdetett Növekedési Kötvényprogramhoz kapcsolódóan elindult a BÉT másodpiaci szegmense, a BÉT Xbond, amely alternatív kereskedési platformot kínál a kötvénykibocsátást tervező vállalatok számára.

A Budapesti Értéktőzsde a már korábban megkezdett, hazai tőkepiac-fejlesztési törekvéseit a 2021-ben közzétett, a 2021-2025 közötti időszakra vonatkozó stratégiájában ismertette. Eszerint a BÉT célja továbbra is az, hogy a tőkepiacok Magyarországon betöltött szerepét növelje, valamint a fenntarthatósági szempontok figyelembevételével támogassa a vállalatok növekedését és versenyképességét, biztosítva ezzel a magyar háztartások gyarapodását.

A Budapesti Értéktőzsde 2023. június 21-én, újraalapításának 33. évfordulóján a BÉT Standard kategóriájába lépett. A tőzsdei megjelenés célja a nyilvános működés előnyeinek népszerűsítése a hazai középvállalatok körében, a tulajdonosi célok és a Tőzsde nemzetközi törekvéseinek támogatása mellett.

A tőzsde elnökei

Hivatali idő kezdete	Hivatali idő vége	Név
1990. április	1995. február	Bokros Lajos
1995. február	1995. április	Czirják Sándor (ügyvezető elnök)
1995. április	1996. június	Száz János
1996. június	1998. június	Járai Zsigmond
1998. június	1998. szeptember	Lotfi Farbod (ügyvezető alelnök)
1998. szeptember	2002. április	Simor András
2002. április	2004. június	Jaksity György
2004. június	2008. június	Szalay-Berzeviczy Attila
2008. december	2011. szeptember	Patai Mihály
2011. november	2015. december	Michael Buhl
2015. december	2017. március	Nagy Márton
2017. március	2019. május	Végh Richárd
2019. májustól		Patai Mihály

A BÉT tőzsdeindexei

A tőkepiaci folyamatok jelzésére jött létre a Budapesti Értéktőzsde hivatalos részvényindexe, a BUX index, a BÉT közepes és kis kapitalizációjú részvényeinek indexe, a BUMIX, valamint a közép európai blue chip index, a CETOP.

A hazai részvényindexek (BUX, BUMIX) a BÉT-en jegyzett részvények árainak alakulását sűrítik egy-egy mutatószámba. A regionális blue-chip index (CETOP) a legnagyobb tőkeértékű és forgalmú közép-európai vállalatok részvényeinek teljesítményét tükrözi.

A tőzsde jelenlegi igazgatósága

2019. május 21-től:

dr. Patai Mihály	elnök
Végh Richárd	tag
dr. Bacsa György	tag
Bánfi Attila	tag
dr. Fömötör Barna	tag
Kuti Zsolt	tag
dr. Máté Géza	tag

Tőzsdei Tanácsadó Testület (TTT)

A 12 fős Tőzsdei Tanácsadó Testület (TTT) 2016-ban alakult, feladata a BÉT stratégiai és üzleti döntéseinek előkészítése, megalapozása és véleményezése.

A Testület tagjai
dr. Hardy Ilona, elnök	Aranykor Önkéntes Nyugdíjpénztár
dr. Bánfi Tamás	Budapesti Corvinus Egyetem
Cselovszki Róbert	Erste Befektetési Zrt.
Hegyi Ádám	K&H Bank Zrt.
Jaksity György	Concorde Értékpapír Zrt.
Járai Zsigmond	MOL Nyrt.
Nagy Kálmán	Concorde MB Partners
dr. Nemescsói András	DLA Piper Hungary
Orbán Gábor	Richter Gedeon Nyrt.
Szécsényi Bálint	Equilor Befektetési Zrt.
Vízkeleti Sándor	Befektetési Alapkezelők és Vagyonkezelők Magyarországi Szövetsége
Zsembery Levente	X-Ventures Zrt.

Források

• Korányi G. Tamás–Szeles Nóra: Tőzsde születik, 1864–1990. A Budapesti Értéktőzsde jubilumi kiadványa, BÉT, Budapest, 2005
• http://www.bet.hu

További információk

• Tőzsde Fórum
• Scheuer Gyula: A Budapesti Értéktőzsde – A magyarországi értékpapírpiac a két világháború között, Magyar Tőzsdealapítvány, Budapest, 1990, (Tőzsdeelméleti tanulmányok)
• Korányi G. Tamás–Fellegi Tamás: Tőzsdekönyv 2020 – A Budapesti Értéktőzsde három évtizedes története, 1990–2020, BÉT, Budapest, 2020