Wikipédia

Burgundiai-ház

a Capeting-dinasztia oldalága, Burgundia hercegei

A Burgundiai-ház (vagy Burgundi-ház) kifejezés két királyi dinasztiát is jelöl. Az egyik dinasztiából, amely az Ivreai-Burgundiai ház nevet is viseli, Kasztília és León, valamint – az oldalágak révén –, Kasztílián és Leónon kívül, Aragónia, Valencia, Szicília és Nápoly királyai és királynői, Barcelona grófjai kerültek ki. A másik dinasztiából pedig, amelyet viszont csak Burgundiai-ház néven neveznek, szintén oldalágakkal együtt, Portugália királyai és királynői származtak.

A két Burgundia szerkesztés

A két, különböző Burgundiai-házból származó első királyok trónra kerülésekor két Burgundia is létezett: A Burgundiai Grófság és a Burgundiai Hercegség.

A Burgundiai Grófság szerkesztés

A Burgundiai Grófság (később Palotagrófság, illetve Burgund Szabadgrófság, francia elnevezése szerint Franche-Comté), a Szent Római Birodalomtól, azaz, a Német-Római Császárságtól függő területi egység volt, Dole székhellyel, mielőtt a XVII. század második felében véglegesen a Francia Királyság része lett, amelyhez – ténylegesen – már egyes, korábbi időszakokban is kapcsolódott.

A grófság első uralkodói dinasztiája az Ivreai-ház, amelynek a tagjai 1184-ig uralkodtak a grófságban. E dinasztiából származó első grófnak, Ottó-Vilmosnak (? -1026) az apja, Adalbert (?-971), társuralkodóként Itália királya, és – II. Adalbert néven – Ivrea őrgrófja volt; innen kapta a grófi dinasztia a nevét. Adalbert egyébként anyai ágon a Karoling–házbeli frank uralkodónak, I. (Nagy) Károly (742–814) császárnak a leszármazottja volt.

I. (Nagy) Vilmos (?-1087) gróf fia (és Ottó-Vilmos gróf dédunokája), Burgundiai Rajmund (?-1107) gróf (II. Kallixtusz római pápa testvére), Kasztíliába ment, hogy a mórok ellen harcolhasson. Feleségül vette a Navarrai-házból származó Urraca (1080?1082?-1126) kasztíliai és leóni királynőt, VI. Vitéz Alfonz király leányát; a király Rajmundot Galícia grófjává tette. Rajmund gróf és Urraca királynő fia, VII. Császár Alfonz lett az első, Ivreai-Burgundiai házból[1] származó kasztíliai és leóni király.

Az Ivreai-ház oldalágának, a Chalon-i háznak a tagjai 1248-tól 1330-ig uralkodtak a grófságban.

A Burgundiai Hercegség szerkesztés

A Burgundiai Hercegség, Dijon székhellyel, a Francia Királyság része, a burgundiai herceg pedig a francia király hűbérese volt.

A hercegséget 1031-től 1361-ig a francia királyokat adó Capeting-ház oldalága, az első, avagy idősebb hercegi ház uralta; ebből a házból I. Róbert (1011-1076) volt az első burgundiai herceg; II. Róbert (972-1031) francia király fia. A herceg elsőszülött fia, Henrik, még az apja életében (1070 körül) meghalt. Henrik legkisebbik fia Henrik gróf (1069-1112) volt. Henrik testvére, I. Eudes („Odo”) hercegnek (1058 körül-1102) Burgundiai Rajmund gróf volt a sógora. Henrik gróf, Rajmund gróffal együtt, Kasztíliába ment, hogy ő is a mórok ellen harcolhasson. Feleségül vette Kasztíliai Teréziát (1080-1130), VI. Alfonz kasztíliai és leóni király házasságon kívül született leányát (Urraca királynő féltestvérét), a király pedig Henriket Portugália grófjává tette. Henrik gróf és Terézia fia, Alfonz gróf lett Portugália első királya.

Kasztília és León, Aragónia, Valencia, Szicília és Nápoly királyai és királynői, Barcelona grófjai az Ivreai-Burgundiai házból és a ház oldalágaiból szerkesztés

Kasztília és León királyai és királynője az Ivreai-Burgundiai házból szerkesztés

  • VII. Császár Alfonz (1105-1157), Burgundiai Rajmund és Urraca fia, uralkodott: 1126-tól 1157-ig (Kasztília és León),
  • III. Óhajtott Sancho (1134-1158), az előzőnek a fia, uralkodott: 1157-től 1158-ig (csak Kasztíliában),
  • II. Ferdinánd (1137-1188), az előzőnek az öccse, uralkodott: 1157-től 1188-ig (csak Leónban),
  • VIII. Nemes Alfonz (1155-1214), III. Sancho fia, uralkodott: 1157-től 1214-ig (csak Kasztíliában),
  • IX. Alfonz (1171-1230), II. Ferdinánd fia, uralkodott: 1188-tól 1230-ig (csak Leónban),
  • I. Ifjú Henrik (1204-1217) (balesetben meghalt), VIII. Alfonz fia, uralkodott: 1214-től 1217-ig (csak Kasztíliában),
  • Berengária (1180-1246), az előzőnek a nővére, uralkodott: 1217-ben (csak Kasztíliában),
  • III. Szent Ferdinánd (1201?-1252), IX. Alfonz és Berengária fia, uralkodott: 1217-től 1252-ig Kasztíliában, 1230-tól 1252-ig Leónban,
  • X. Bölcs Alfonz (1221-1284), az előzőnek a fia, uralkodott: 1252-től 1284-ig (Kasztília és León),
  • IV. Merész Sancho (1258-1295), az előzőnek a fia, uralkodott:1284-től 1295-ig (Kasztília és León),
  • IV. Ferdinánd (1285-1312), az előzőnek a fia, uralkodott 1295-től 1312-ig (Kasztília és León),
  • XI. Bosszúálló Alfonz (1311-1350), az előzőnek a fia, uralkodott: 1312-től 1350-ig (Kasztília és León),
  • I. Kegyetlen Péter (1334-1369), az előzőnek a fia, uralkodott: 1350-től 1369-ig (Kasztília és León).[2]

Kasztília és León királyai és királynői a Trastámara-házból szerkesztés

  • II. Trastámarai Henrik (1334-1379), Henrik, Trastámara grófja, XI. Alfonz házasságon kívül született fia, uralkodott: 1369-től 1379-ig (Kasztília és León), vele a Trastámara-ház, az Ivreai-Burgundiai ház oldalága került Kasztília és León trónjára,
  • I. János (1358-1390) (lovasbalesetben halt meg), az előzőnek a fia, uralkodott: 1379-től 1390-ig (Kasztília és León),
  • III. Szenvedő Henrik (1379-1406), az előzőnek a fia, uralkodott: 1390-től 1406-ig (Kasztília és León),
  • II. János (1405-1454), az előzőnek a fia, uralkodott: 1406-tól 1454-ig (Kasztília és León),
  • IV. Nemzésképtelen Henrik (1425-1474), az előzőnek a fia, uralkodott: 1454-től 1474-ig (Kasztília és León)
  • Johanna "La Beltraneja" (1462-1530), Kasztília jog szerinti királynője, IV. Henrik lánya
  • I. Katolikus Izabella (1451-1504), II. János leánya, IV. Henrik féltestvér húga, uralkodott: 1474-től 1504-ig (Kasztília és León),
  • I. Johanna (1479-1555), II. Ferdinánd (1452-1516) aragóniai király (Trastámara-ház aragóniai ága; V. Ferdinánd néven kasztíliai és leóni király, 1474-től 1504-ig) és felesége, I. Izabella kasztíliai és leóni királynő leánya, „Őrült Johanna”, uralkodott (csak névlegesen): 1504-től 1516-ig (Kasztília és León), továbbá (szintén csak névlegesen) 1516-tól 1555-ig (mint Spanyolország királynője,[3] illetve egyidejűleg I. Johanna néven mint Szicília királynője, és III. Johanna néven mint Nápoly királynője).

Aragónia, Valencia, Szicília és Nápoly királyai, Barcelona grófjai a Trastámara-házból szerkesztés

  • I. Antequerai Ferdinánd (1380-1416), I. János kasztíliai és leóni király fia (III. Henrik kasztíliai és leóni király öccse), uralkodott: 1412-től 1416-ig (Aragónia, Valencia és Barcelona; egyidejűleg I. Ferdinánd néven Szicília királya),
  • V. Nagylelkű Alfonz (1394-1458), az előzőnek a fia, uralkodott: 1416-tól 1458-ig (Aragónia, Valencia (III. Alfonz néven), Barcelona (IV. Alfonz néven); egyidejűleg I. Alfonz néven Szicília királya), továbbá – 1442-től 1458-ig – I. Alfonz néven Nápoly királya,
  • II. Öreg János (1398-1479), az előzőnek az öccse, uralkodott 1458-tól 1479-ig (Aragónia, Valencia, Barcelona); 1458-tól 1479-ig I. János néven Szicília királya, továbbá – 1425-től 1479-ig – II. János néven Navarra királya,
  • II. Katolikus Ferdinánd (1452-1516), az előzőnek a fia, uralkodott: 1479-től 1516-ig (Aragónia, Valencia, Barcelona); 1474-től 1504-ig V. Ferdinánd néven Kasztília és León királya (1506-tól 1516-ig ezek régense), 1479-től 1516-ig II. Ferdinánd néven Szicília királya, 1503-tól 1516-ig III. Ferdinánd néven Nápoly királya.

Nápoly királyai az Aragóniai-házból szerkesztés

  • I. Ferdinánd (1423-1494), uralkodott: 1458-tól 1494-ig, V. Alfonz aragóniai – I. Alfonz nápolyi – király házasságon kívül született, de törvényesített fia. A vele kezdődött dinasztiát, amely az Aragóniában uralkodó Trastámara-ház oldalága – az eredetére utalva – Aragóniai-háznak nevezik,
  • II. Alfonz (1448-1495), az előzőnek a fia, uralkodott: 1494-től 1495-ig,
  • II. Ferdinánd (1469-1496), az előzőnek a fia, uralkodott: 1495-től 1496-ig,
  • I. (IV.) Frigyes (1452-1504), I. Ferdinánd fia (II. Alfonz öccse és II. Ferdinánd nagybátyja), uralkodott: 1496-tól 1501-ig.[4]

Portugália királyai és királynői a Burgundiai-házból és a ház oldalágaiból szerkesztés

Portugália királyai és királynője a Burgundiai-házból szerkesztés

  • I. Hódító Alfonz (1109-1185), Burgundiai Henrik és Kasztíliai Terézia (Teréz) fia, uralkodott: 1112-től 1139-ig, mint Portugália grófja, 1139-től 1185-ig, mint Portugália – első – királya,
  • I. Népesítő Sancho (1154-1211), az előzőnek a fia, uralkodott: 1185-től 1211-ig,
  • II. Vastag Alfonz (1185-1223), az előzőnek a fia, uralkodott: 1211-től 1223-ig,
  • II. Kegyes Sancho (1207-1248), az előzőnek a fia, uralkodott: 1223-tól 1247-ig,
  • III. Bolognai Alfonz (1210-1279), az előzőnek az öccse, uralkodott: 1247-től 1279-ig,
  • I. Földművelő Dénes (1261-1325), az előzőnek a fia, uralkodott: 1279-től 1325-ig,
  • IV. Merész Alfonz (1291-1357), az előzőnek a fia, uralkodott: 1325-től 1357-ig,
  • I. Igazságosztó Péter (1320-1367), az előzőnek a fia, uralkodott: 1357-től 1367-ig,
  • I. Szép Ferdinánd (1345-1383), az előzőnek a fia, uralkodott: 1367-től 1383-ig,
  • I. Beatrix (1372-1409), az előzőnek a leánya, uralkodott: 1383-tól 1385-ig.

Portugália királyai az Avis-házból szerkesztés

  • I. Jó János (1357-1433), I. Péter király házasságon kívül született fia, az Avis (avagy Aviz) Lovagrend Nagymestere, uralkodott: 1385-től 1433-ig, vele az Avis-ház, a Burgundiai-ház oldalága került Portugália trónjára,
  • I. Ékesszóló Eduárd (1391-1438), az előzőnek a fia, uralkodott: 1433-tól 1438-ig,
  • V. Afrikai Alfonz (1432-1481), az előzőnek a fia, uralkodott: 1438-tól 1481-ig,
  • II. Tökéletes János (1455-1495), az előzőnek a fia, uralkodott: 1481-től 1495-ig,
  • I. Szerencsés Mánuel (1469-1521), I. Eduárd királynak az unokája, Ferdinándnak (1433-1470), Viseu hercegének a fia, uralkodott: 1495-től 1521-ig,
  • III. Kegyes János (1502-1557), az előzőnek a fia, uralkodott: 1521-től 1557-ig,
  • I. Óhajtott Sebestyén (1554-1578) (csatában elesett), III. János királynak az unokája, János infánsnak (1537-1554) a fia, uralkodott: 1557-től 1578-ig,
  • I. Kardinális Henrik (1512-1580), I. Mánuel király fia, uralkodott: 1578-tól 1580-ig.[5]

Portugália királyai és királynői a Bragança-házból szerkesztés

  • IV. Helyreállító János (1604-1656), II. János, Bragança hercege; I. János király házasságon kívül született fia, I. Alfonz (1377-1461), Bragança hercege hatodik – egyenes ágú és férfiágú – leszármazottjának, II. Teodóznak (1568-1630), Bragança hercegének a fia; uralkodott: 1640-től 1656-ig; vele a Bragança-ház, az Avis-ház oldalága került Portugália trónjára,
  • VI. Győztes Alfonz (1643-1683), az előzőnek a fia, uralkodott: 1656-tól 1657-ig,
  • II. Csendes Péter (1648-1706), az előzőnek az öccse, uralkodott: 1667-től 1683-ig régensként, 1683-tól 1706-ig királyként,
  • V. Nagylelkű János (1689-1750), az előzőnek a fia, uralkodott: 1706-tól 1750-ig,
  • Újító József (1714-1777), az előzőnek a fia, uralkodott: 1750-től 1777-ig,
  • III. Péter (1717-1786), az előzőnek az öccse, uralkodott: 1777-től 1786-ig,
  • I. Siránkozó Mária (1734-1816), I. Józsefnek a leánya, feleségül ment III. Péterhez, uralkodott: 1777-től 1816-ig,
  • VI. Irgalmas János (1767-1826), III. Péter király és I. Mária királynő fia, uralkodott: 1792-től 1816-ig régensként, 1816-tól 1826-ig királyként,
  • IV. Katona Péter (1798-1834), az előzőnek a fia, uralkodott: 1826-ban; 1822-től 1831-ig I. Péter néven Brazília császára,
  • II. Dicsőséges Mária (1819-1853), az előzőnek a leánya, uralkodott: 1826-tól 1828-ig, és 1834-től 1853-ig,
  • I. Bitorló Mihály (1802-1866), IV. Péternek az öccse, uralkodott: 1828-tól 1834-ig.

Jegyzetek szerkesztés

  1. ↑ A dél-európai forrásmunkák általában nem tesznek elnevezésbeli különbséget a spanyol, illetve a portugál területen uralkodott Burgundiai-házak között; azonban, célszerűségi szempontokra figyelemmel, a spanyol területeken uralkodott dinasztia - a burgundiai grófi dinasztia eredetére utalással - Ivreai-Burgundiai háznak is nevezhető.
  2. ↑ I. Pétert az utódja, II. Henrik, leszúrta.
  3. ↑ Általánosnak tekinthető az a felfogás, amely szerint 1516-tól egységes Spanyol Királyság létezett, nem Aragónia, illetve Kasztília és León önálló királyságai.
  4. ↑ A korábban egységes, Nápolyt is magába foglaló, Szicíliai Királyságból 1282-ben, a szicíliai vecsernyét követően – ténylegesen – két királyság alakult ki, amelyeket a történetírás Szicíliai Királyságnak és Nápolyi Királyságnak nevez. A Szicíliai Királyságban uralkodott, Frigyes nevű királyok (I. Frigyes (II. Frigyes néven német-római császár), II. Frigyes és III. (Együgyű) Frigyes), ezért - egyes szerzők szerint -, nem tekinthetőek nápolyi királyoknak (hiszen 1282 előtt még nem létezett a történetírásban Nápolyi Királyságnak nevezett állam). E szerzők szerint Frigyes nápolyi király (más szerzőkkel ellentétben) I. Frigyes - és nem IV. Frigyes - király volt. Lásd: http://www.genmarenostrum.com/pagine-lettere/letterat/trastamara.htm, és http://it.wikipedia.org/wiki/Sovrani_di_Napoli_e_Sicilia.
  5. ↑ Egyes források Antalt (1531-1595), Crato priorját, I. Mánuel királynak az unokáját, Lajosnak (1506-1555), Beja hercegének a házasságon kívül született fiát is Portugália 1580-ban uralkodott királyának tekintik.

Külső hivatkozások szerkesztés

Kapcsolódó szócikkek szerkesztés

Források szerkesztés

  • Diccionario de historia de España I-III, Madrid, 1968-1969.
  • John E. Morby: A világ királyai és királynői, az idők kezdetétől napjainkig; Maecenas Könyvkiadó, 1991.
  • Ludwig Vones: Geschichte der Iberischen Halbinsel im Mittelalter, 711-1480. Reiche – Kronen – Regionen. Sigmaringen. Thorbecke Verlag. 1993.
  • Crescencio Gallego Pellitero: Síntesis histórica de los reyes en España (Años 364-1994), Vigo, 1994.
  • Britannica Hungarica Világenciklopédia, Budapest, 1994-.
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Burgundiai-ház&oldid=26121652”