Cartagena (Kolumbia)
Cartagena de Indias (röviden Cartagena) Kolumbia ötödik legnagyobb városa, az ország északi részén, a Karib-tenger partján. Bolívar megye székhelye.[1]
|
A településen világörökségi helyszín található |
| Cartagena | |||
 | |||
| Cartagena | |||
| |||
| Becenév: La Ciudad Heroica („A hősies város”), La Ciudad Amurallada („A körbefalazott város”), La Capital Romántica de América („Amerika romantikus fővárosa”). | |||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Kolumbia | ||
| Megye | Bolívar | ||
| Alapítás éve | 1533. | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 914 552 fő (2020) | ||
| Agglomeráció | 1 240 000 fő | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Terület | 572 km² | ||
| Időzóna | COT (UTC-5) | ||
| Elhelyezkedése | |||
 | |||
 é. sz. 10° 25′ 25″, ny. h. 75° 31′ 31″Koordináták: é. sz. 10° 25′ 25″, ny. h. 75° 31′ 31″ | |||
 Cartagena
Pozíció Bolívar megye térképén
| |||
| Cartagena honlapja | |||
Kikötőváros, gazdasági és kulturális központ. Iparában kiemelkedik a petrolkémiai ipar.
Az óvárosa szerkesztés
Cartagena fallal övezett óvárosát és erődjét az UNESCO 1984-ben a kulturális világörökség részévé nyilvánította. Cartagena rendelkezik a legkiterjedtebb erődítménnyel Dél-Amerikában.[2] Egyik jellegzetes műemléke az óratorony.
Az óváros három városrészre osztható:
- San Pedro (San Sebastian és Santa Catalina), a székesegyházzal és andalúziai stílusú palotákkal;
- San Diego, ahol a kereskedők és a középosztály éltek;
- Gecsemané negyed
Története szerkesztés
A Cartagena környéki indián települések i. e. 4000-ig vezethetők vissza. 1533-ban a spanyol Pedro de Heredia alapította a mai város elődjét, ami a spanyolországi Cartagena után kapta a nevét, de hogy megkülönböztessék a két várost, ez a település a Cartagena de Poniente, azaz Nyugati Cartagena nevet kapta. A főként a francia és angol támadás elleni védelemként a 16. századtól kezdve kiépült erődítmény ellenére 1697-ben Pointis bárója hatalmas pusztítást okozott a városban. Az inkvizíció első szerzetesei 1610-től kezdve érkeztek meg Cartagenába. Később több alkirály is rövidebb ideig itt tartózkodott, például Sebastián de Eslava is, aki 10 éven át kormányozta Új-Granada alkirályságát.
Miután 1811. november 11-én kikiáltották az ország függetlenségét, még hosszú időnek kellett eltelnie, míg sikerült a függetlenséget a gyakorlatban is megvalósítani. A háborúk során Cartagena is több összecsapás helyszíne volt, amelyek közül kiemelkedik az 1815-ös spanyol Pablo Morillo-féle ostrom, ahol a védők több mint 3 hónapon át hősiesen védekeztek.[3]
Panorámák szerkesztés
Filmművészet szerkesztés
- 1981-ben itt forgatták a Banános Joe című filmet.
- A 2007-es Zorro című telenovella egyik forgatási helyszíne.
Jegyzetek szerkesztés
- ↑ A település honlapja (spanyol nyelven). [2016. október 13-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2014. június 21.)
- ↑ Cartagena az UNESCO oldalán. (Hozzáférés: 2014. június 21.)
- ↑ Historia de Cartagena (spanyol nyelven). (Hozzáférés: 2014. június 21.)
További információk szerkesztés
