Casa Mureșenilor
A Casa Mureșenilor (Mureșanu család háza) Brassó főterének egyik épülete, melyben jelenleg múzeum működik. A romániai műemlékek jegyzékében a BV-II-m-A-11582 sorszámon szerepel.[1] Nem összetévesztendő a Mureșanu-házzal (Casa Mureșanu), mely a Vár utca 38. szám alatt van.
| Casa Mureșenilor | |
 | |
| A múzeum adatai | |
| Elhelyezkedés | Brassó  |
| Cím | Piața Sfatului 25. |
| Alapítva | 1968 |
| Elhelyezkedése | |
 Casa Mureșenilor
Pozíció Brassó belváros térképén
| |
 é. sz. 45° 38′ 33″, k. h. 25° 35′ 18″Koordináták: é. sz. 45° 38′ 33″, k. h. 25° 35′ 18″ | |
 | |
| A Casa Mureșenilor weboldala | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Casa Mureșenilor témájú médiaállományokat. | |
Az épület története és leírása szerkesztés
A telken legelőször a 16. században emeltek házat. A ma létező kétszintes, neoklasszikus épületet a 19. században húzták föl, és Dumitru Nicolau román kereskedőé volt. 1860-ban Iacob Mureșianu tulajdonába került, aki házasságot kötött Nicolau lányával. Iacob Mureșianu lapszerkesztő, politikus, a Római Katholikus Főgimnázium tanára, majd később igazgatója volt. Az épület több, mint fél évszázadon keresztül adott helyet az 1838-ban megalapított Gazeta de Transilvania újság szerkesztőségének.[2]
Iacob Mureșianu 1887-es végrendeletében azt kívánta, hogy az épületben létesítsenek egy emlékházat. Javaslatának megfelelően a leszármazottak 1965-ben a román államnak adományozták a házat, és 1968. május 27-én, az 1848-as havasalföldi forradalom 120 éves évfordulóján megnyílt benne a Casa Mureșenilor, a Brassó Megyei Múzeum részlegeként. 1997-ben önálló intézménnyé vált.[2] 2013-ban a belső udvar falára egy több, mint 50 négyzetméter felületű falfestményt készítettek, mely bemutatja a brassói viseleteket a 13. századtól a 20. századig.[3]
2016-ban a múzeumnak 10 500 látogatója volt.[4]
A múzeum szerkesztés
A múzeum emléket állít a Mureșanu családnak, a 19. századi román kulturális és politikai élet egyik meghatározó szereplőjének, melynek nevesebb tagjai:[5]
- id. Iacob Mureșianu (1812–1887) lapszerkesztő, tanár, politikus, a Román Akadémia tiszteletbeli tagja[6]
- Andrei Mureșanu (1816–1863) forradalmár, a román himnusz szerzője, Iacob unokatestvére
- Aurel Mureșianu (1847–1909) lapszerkesztő, politikus, Iacob fia
- ifj. Iacob Mureșianu (1857–1917) zeneszerző, Iacob fia
Az épület három szobájában megtekinthetőek a Mureșanu család 19. századi képei, könyvei, szobrai, ereklyéi. Egy negyedik szoba tartalmazza az archívumot, mely több, mint 25 000 okmányból áll; ez Románia legnagyobb és legjelentősebb családi archívuma. A múzeum többi helyiségében időszaki kiállításokat tartanak.[2]
A Casa Mureșenilor részlegeként 2006-ban megnyílt a Ștefan Baciu emlékház.[5]
Jegyzetek szerkesztés
- ↑ Lista monumentelor istorice: Județul Brașov. Ministerul Culturii, 2015. (Hozzáférés: 2017. január 28.)
- ↑ a b c Aldea 442–443. o.
- ↑ „Frescă uriașă, pictată pe peretele Muzeului Casa Mureșenilor”, Digi24, 2013. november 5. (Hozzáférés: 2020. december 7.)
- ↑ „Managerii muzeelor brașovene resping orice idee de comasare”, Monitorul Expres, 2017. február 6. (Hozzáférés: 2020. december 7.)
- ↑ a b Casa Mureșenilor. Muzeul Casa Mureșenilor Brașov. (Hozzáférés: 2020. december 7.)
- ↑ Membrii Academiei Române. Academia Română. (Hozzáférés: 2020. december 7.)
Források szerkesztés
- ↑ Aldea: Aldea, Vasile. Crâmpeie din Brașovul de ieri și azi (román nyelven). Vidombák: Haco International (2016). ISBN 9789737706416
.svg){kind=small}