Caserta

	Caserta
	A casertai királyi palota
; Caserta címere	; Caserta zászlaja
	Közigazgatás
Ország	Olaszország
Régió	Campania
Megye	Caserta (CE)
Frazionék	Aldifreda, Briano, Casertavecchia, Casola, Casolla, Centurano, Ercole, Falciano, Garzano, Mezzano, Piedimonte di Casolla, Pozzovetere, Puccianiello, Sala di Caserta, San Benedetto, San Clemente, San Leucio, Santa Barbara, Staturano, Tredici, Tuoro, Vaccheria
Védőszent	Szent Sebestyén
Irányítószám	81020
Körzethívószám	0823
Forgalmi rendszám	CE
Testvérvárosok	Lista Pitești; Aley;
	Népesség
Teljes népesség	72 805 fő (2023. jan. 1.)
Népsűrűség	1415 fő/km²
	Földrajzi adatok
Tszf. magasság	66 m
Terület	53 km²
Időzóna	CET (UTC+01:00)
	Elhelyezkedése
	é. sz. 41° 04′ 00″, k. h. 14° 19′ 60″Koordináták: é. sz. 41° 04′ 00″, k. h. 14° 19′ 60″
	Elhelyezkedése Caserta térképén
	Caserta weboldala
	A Wikimédia Commons tartalmaz Caserta témájú médiaállományokat.
	Sablon • Wikidata • Segítség

Caserta város (közigazgatásilag comune), Olaszország Campania régiója azonos nevű megyéjének központja, a Casertai egyházmegye püspöki székhelye. Fontos mezőgazdasági, kereskedelmi és ipari központ. A város nevezetessége a Bourbon királyi palota és a San Leucio komplexum, amelyek a világörökség részét képezik.

Fekvése szerkesztés

A megye délkeleti részén fekszik. Határai: Capua, Casagiove, Castel Morrone, Limatola, Maddaloni, Recale, Sant’Agata de’ Goti, San Felice a Cancello, San Marco Evangelista, San Nicola la Strada, San Prisco és Valle di Maddaloni. A Campaniai-síkság szélén fekszik a Nápolyi-Appenninek lábánál. fekszik.

Történelem szerkesztés

A város eredetéről nincsenek pontos adatok. Valószínűleg az etruszkok alapítottak először települést ezen a vidéken az i. e. 9 században Galatia néven.

A mai Casertát Pandulf, capuai herceg alapította egy, a longobárdok idején épült vártorony körül, amely a mai Casertavecchia kerületben feküdt, és a későbbiekben egybeépítették a casertai hercegek palotájával, amely napjainkban a megye közigazgatási hivatalainak ad otthont. A várost 863-ban alapítója, Pandulf elpusztította. A lakosság fokozatosan költözött át a 14. században Casertavecchiából (egykori püspöki székhely is) a mai város területére.

A város és környéke a középkor során az Acquaviva nemesi család birtoka volt, de hatalmas adósságaik miatt kénytelenek voltak eladni a nápolyi királyi családnak, amely Casertát választotta megépítendő új palotája helyszínéül, mivel sokkal biztonságosabb vidéknek bizonyult, mint a Nápolyi-öböl partja, ahol előző palotájuk állt. A palota megépítésének kezdetével indult meg a város gazdasági és népességi fejlődése is.

Népessége szerkesztés

A népesség számának alakulása:

Főbb látnivalói szerkesztés

Caserta legfőbb látványossága az UNESCO világörökség részét képező királyi palota (olasz nyelven Reggia di Caserta). A versailles-ihoz hasonló palotát a 18. században építette a holland származású építész Luigi Vanvitelli a nápolyi Bourbon királyok számára
Palazzo Vecchio (Régi Palota), a 16. században épült, majd Luigi Vanvitelli felújíttatta átmeneti lakhelyéül a királyi családnak.
Casertavecchia, a város ősi központja, egykori püspöki székhely a 18. századi katedrálissal
San Leucio komplexum , a királyi selyemszövő műhelyek központja, amely szintén a világörökség része.
Vaccheria negyed, a királyi istállókkal

A városhoz tartozó kisebb települések (frazioni) látnivalói:

Falciano, egykori püspöki székhely, 16. századi palotával.
Piedmonte di Casolla, ősi bencés apátsággal, mely egy Dianának szentelt római szentély helyén épült.