A cerusszit egy karbonátásvány, az ólom-karbonát rombos kristályrendszerű ásványa. Magas ólomtartalma miatt fontos ólomérc. UV fényben egyes példányai fluoreszkálnak. Szennyező anyagai ezüst, króm és cink lehet, ezek elszíneződést eredményeznek (kékes árnyalat). Megtalálható lemezes, prizmás kristályként is.

Cerusszit
Általános adatok
Kémiai névólom-karbonát
KépletPbCO3
Kristályrendszerrombos
Ásványrendszertani besorolás
OsztályKarbonát- és rokon ásványok
AlosztályPótanion nélküli vízmentes karbonátok
CsoportAragonitcsoport
Azonosítás
Megjelenésapró, nyúlt kristályok vagy rostos, vaskos, földes
Színfehér, barna, sárga
Porszínfehér, szürke
Fénygyémántfényű
Átlátszóságátlátszó, áttetsző
Keménység3,0-3,5
Hasadásrossz
Törésegyenetlen
Oldhatóságsalétromsavban pezsegve oldódik
Sűrűség6,4-6,6 g/cm³
Különleges tulajdonságGyakoriak az ikerkristályok
A Wikimédia Commons tartalmaz Cerusszit témájú médiaállományokat.

Az ásvány neve a latin cerussa szóból van, ami a római nők fehér színű, ólomtartalmú arcfestéke volt.[1]

Hidratált változata a hidrocerusszit (Pb3(CO3)2(OH)2).

Kémiai összetétele szerkesztés

Keletkezése szerkesztés

Legfontosabb keletkezése szulfidos ólomércek (pl. galenit) és cinkércek (pl. szfalerit) oxidációja útján. Másodlagosan smithsonit is lehet a keletkezés alapja.

Kísérő ásványok: galenit, anglesit, piromorfit, malachit, limonit, kalcit, kvarc.
Hasonló ásványok: scheelit, barit, cölesztin, anglesit.

Előfordulása szerkesztés

Románia területén az erdélyi Rézbányán (Baita). Németországban Siegerland, Baden-Württemberg tartományban, a Fekete-erdő vidékén Freiburgban. Csehország területén Příbram vidékén. Ausztriában Karintia területén. Anglia területén Durham vidékén. Görögországban Trákia és Kykladia vidékén. Olaszországban Szardínia szigetén, valamint Vicenza és Veneto vidékén. Oroszország szibériai területein és az Altaj hegységben. Jelentős előfordulások vannak Namíbia és Zaire területén és Ausztráliában. Az Amerikai Egyesült Államokban Illinois, Utah, Colorado és Kentucky szövetségi államok területén.

Magyarországi előfordulása szerkesztés

A Velencei-hegységben Pákozd közelében a Szűzvári-malom kvarcos és fluoritos teléreit cerusszit erek hálózzák be. Nadap községtől délre a Kőrakás-hegy tömzseiben a szulfidos ércek mállása során elterjedt a cerusszit. Szabadbattyán területén a Szár-hegy hidrotermás metaszomatikus ólom-ércesedésben a galenit erősen cerusszitosodott, itt jelentős bányászatát is végezték. Rudabánya területén a galenit több helyen is cerusszittá oxidálódott, ahol centiméteres kristályait is találták, az Andrásy-I. bányában limoniton fennőtt kristályok vannak, melyek gyakran ikresedve fordulnak elő. Gyöngyösoroszi Károly telérben a cerusszit apró kristályai fordulnak elő. Legyesbénye mellett nyitott bányában a limnokvarcitban található hintett formában cerusszit. Nagyvisnyó és Szilvásvárad között a szulfidos ércelőfordulás kiterjedt oxidációs öveiben ólom és cink ércesedéseiben található több helyen. Balatonfüred közelében lévő szulfidos ércesedésben találtak cerusszitot.

Képek szerkesztés

Jegyzetek szerkesztés

  1. Fülöp József: Rövid kémiai értelmező és etimológiai szótár. Celldömölk: Pauz–Westermann Könyvkiadó Kft. 1998. 32. o. ISBN 963 8334 96 7  

Források szerkesztés

  • Bognár László: Ásványhatározó. Gondolat Kiadó. 1987.
  • Koch Sándor: Magyarország ásványai. Akadémiai Kiadó, Budapest. 1985.
  • Simon and Schuster's Guide to Rocks and Minerals. Milano. 1978.
  • Walter Schumann: Minerals of the World. Sterling Publishing Co. Inc: New York. 1998.