Chimamanda Ngozi Adichie

nigériai írónő

Chimamanda Ngozi Adichie (Enugu, 1977. szeptember 15.–) nigériai írónő. A délkelet-nigériai Anambra Állam Aba nevű városából származik, az igbo törzsből.[1]

Chimamanda Ngozi Adichie
Adichie Fairfaxben 2013-ban
Adichie Fairfaxben 2013-ban
Élete
Született1977. szeptember 15. (46 éves)
Enugu, Nigéria
Nemzetiségnigériai
Pályafutása
Jellemző műfaj(ok)
Első művePurple Hibiscus
Fontosabb műveiPurple Hibiscus
Half of a Yellow Sun
Dear Ijeawele, or A Feminist Manifesto in Fifteen Suggestions
Kitüntetései
  • MacArthur Fellows Program (2008. szeptember)
  • Nők szépprózai díja (Half of a Yellow Sun, 2007)
  • Anisfield-Wolf Book Awards (Half of a Yellow Sun, 2007)
  • Heartland Prize (2013)
  • International Nonino Prize (2009)
  • OkayAfrica 100 Women (2017)
  • O. Henry-díj (2003)
  • BBC 100 Women (2021)
  • International Nonino Prize
  • PEN Pinter Prize
Hatottak ráEnid Blyton, Chinua Achebe, V. S. Naipaul
Chimamanda Ngozi Adichie weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Chimamanda Ngozi Adichie témájú médiaállományokat.
Chimamanda N. Adichie

Tanulmányai szerkesztés

Enuguban született, de Nsukkában nőtt fel, ahol a Nigériai Egyetem található. Apja statisztikaprofesszor volt az egyetemen, és anyja is itt dolgozott. Adichie másfél évig a Nigériai Egyetemen tanult orvostudományt és gyógyszerészetet, ez idő alatt az egyetem katolikus diákjainak újságját, a The Compasst szerkesztette. Tizenkilenc évesen az Egyesült Államokba költözött. Először a philadelphiai Drexel Universityn tanult kommunikációt és politológiát, majd a Kelet-Connecticuti Egyetemre ment, hogy közelebb lakjon nővéréhez, aki a Connecticut állambeli Coventryben praktizált orvosként. 2001-ben summa cum laude végzett. 2003-ban a baltimore-i Johns Hopkins Egyetemen kreatív írásból, 2008-ban a Yale-en afrikai tanulmányokból szerzett mesterfokozatú diplomát. 2005–2006-ban a Princetoni Egyetemen, 2011-2012-ben a Harvardon tanított. Ideje egy részét Nigériában tölti, ahol kreatív írást tanít.

Munkássága szerkesztés

1997-ben jelentette meg (Amanda N. Adichie néven) Decisions („Döntések”) című verseskötetét, majd 1998-ban For Love of Biafra („Biafra szerelméért”) című drámáját. 2002-ben You in America című novelláját jelölték Caine-díjra.[2][3] 2003-ban That Harmattan Morning című novellája holtversenyben első lett a BBC novellaíró versenyén, The American Embassy című írásáért pedig O. Henry-díjat nyert. Half of a Yellow Sun című novellájáért elnyerte a 2002/2003-as David T. Wong-díjat.[4]

2003-ban jelent meg Purple Hibiscus („Lila hibiszkusz”) című első regénye, mely 2005-ben elnyerte a Nemzetközösségi Írók Díját legjobb első regény kategóriában, ezenkívül 2004-ben Orange-díjra jelölték. Második regénye, a Half of a Yellow Sun („Aranyló fél napkorong”; a kérészéletű Biafrai Köztársaság zászlaja után) 2006-ban jelent meg. A regény a biafrai háború előtt és közben játszódik, és 2007-ben Orange-díjas lett.[5] Bár a háború idején még nem élt, családtagjai és ismerősei elbeszélése révén nagy hatással volt rá ez a korszak. Harmadik kötete, a The Thing Around Your Neck című novellagyűjtemény 2009 áprilisában jelent meg. 2010-ben szerepelt a The New Yorker 20 Under 40 („Húsz negyven év alatti író”) kiadványában.[6] Ceiling („Mennyezet”) című novellája bekerült a Legjobb amerikai novellák 2011-es kiadásába.

Művei szerkesztés

  • 2003: Purple Hibiscus
  • 2006: Half of a Yellow Sun (magyarul megjelent Az aranyló fél napkorong címmel, 2013)
  • 2009: The Thing Around Your Neck
  • 2013: Americanah
  • 2013: Checking Out
  • 2014: We Should All Be Feminists
  • 2015: Apollo
  • 2016: The Arrangements: A Work of Fiction
  • 2017: Dear Ijeawele, or A Feminist Manifesto in Fifteen Suggestions
  • 2020: Zikora

Magyarul szerkesztés

  • Az aranyló fél napkorong; ford. Kiss Árpád; Sawasawa, Budapest, 2013
  • Americanah; ford. Kiss Árpád; Sawasawa, Budapest, 2016

Diszkográfia szerkesztés

  • "Flawless" (Beyoncé, Chimamanda Ngozi Adichieval)

Jegyzetek szerkesztés

  1. Nixon, Rob: A Biafran Story. The New York Times Company, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2009. január 25.) „Adichie may not have lived through the civil war, but her imagination seems to have been profoundly molded by it: some of her own Igbo family survived Biafra; others did not.”
  2. The Caine Prize for African Writing.. [2013. augusztus 12-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2013. augusztus 30.)
  3. Chimamanda Ngozi Adichie page at abbatown.net. [2013. február 21-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2013. február 21.)
  4. "Awards & Nominations", Chimamanda Ngozi Adichie nemhivatalos weboldala
  5. UK Daily Telegraph "Nigerian author wins top literary prize" 7 June 2007. [2021. február 16-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2021. július 13.)
  6. The New Yorker, 2010. június 14.

További információk szerkesztés

A Wikimédia Commons tartalmaz Chimamanda Ngozi Adichie témájú médiaállományokat.