Cidkija júdai király

Júda királya

Cidkija, vagy Cidqijáhu, eredetileg Mattanjá,[1] magyar fordításokban Sedékiás vagy Zedekiás (héberül: צִדְקִיָּהוּ / Ṣiḏqiyyā́hû ['az Úrnak igazsága'[2]], görögül: Ζεδεκίας [Zedekías], latinul: Sedecias), (Kr. e. 618 k. – Kr. e. 586 után) Júda utolsó királya Kr. e. 597-től Kr. e. 586-ig, uralkodása Jeruzsálem babiloni elpusztításával és a zsidók fogságba hurcolásával ért véget.[1]

Cidkija
Cidkija arcképe a Promptuarii Iconum Insigniorumból
Cidkija arcképe a Promptuarii Iconum Insigniorumból

Júda királya
Uralkodási ideje
Kr. e. 597 Kr. e. 586
ElődjeJójákin
Utódjanem volt
Életrajzi adatok
UralkodóházDávid háza
SzületettKr. e. 618 körül
Jeruzsálem
ElhunytKr. e. 586 után
Babilon
ÉdesapjaJósiás
ÉdesanyjaHamutál
Testvére(i)
GyermekeiMulek
A Wikimédia Commons tartalmaz Cidkija témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

Élete szerkesztés

Cidkija Jósiás király harmadik fiaként született. Unokaöccse, Jójákin trónfosztása után került a trónra. Uralkodása kilencedik évében, amikor egyiptomi támogatás reményében nyíltan is fellázadt Babilon ellen,[1] a babiloni hadsereg ostrom alá vette Jeruzsálemet.[1]

17. És Babilónia királya Mattaniát [...] tette [...] királlyá, és nevét Sédékiásra változtatta.
18. Huszonegy esztendős volt Sédékiás, mikor uralkodni kezdett, és tizenegy esztendeig uralkodott Jeruzsálemben; az ő anyjának neve Hamutál, a Libnából való Jeremiás leánya.
19. És gonoszul cselekedék az Úr szemei előtt mind a szerint, a mint Jóákim[3] cselekedett volt;”

– 2Kir, 24:17–20[4]

Az ostrom ideje alatt Jeremiás próféta folytonosan azt hirdette, hogy türelemmel be kell hódolni a babiloni uralomnak, mert ez Isten akarata. A királyi hivatalnokok és a zsidó előkelők azonban ellene voltak, árulással vádolták és bebörtönözték.[1]

Az ostrom hatodik hónapjában a babilóniaiak áttörték a városfalat, Cidkija és kísérete éjszaka a Jordán felé menekült, de hamar elfogták, és a szíriai Riblába, II. Nabú-kudurri-uszur színe elé vitték őket. Cidkija fiait szeme láttára megölték, magát mint vazallust megvakították, és láncra verve Babilonba vitték. Ott raboskodott haláláig.[1]

5. De a Káldeusok hada űzőbe vette a királyt, és utólérték őt Jerikhó mezején, és egész serege szétszóródott mellőle.
6. És elfogták a királyt, és elvitték őt Babilonia királyához Riblába, a hol ítéletet tartottak fölötte.
7. És Sédékiás fiait saját szeme láttára vágták le; Sédékiás szemeit pedig megvakították, és lánczokba verve vitték el őt Babilóniába.”

– 2Kir, 25:5–7[5]

Jeruzsálemet lerombolták, a Templomot kirabolták és felgyújtották, a lakosságot pedig – a legszegényebbek kivételével – Babilonba hurcolták. Júda – Izraelhez hasonlóan – babiloni tartomány lett.[1]

Jegyzetek szerkesztés

  1. a b c d e f g Uralkodók és dinasztiák (kivonat az Encyclopædia Britannicából), Magyar Világ Kiadó, 2001, szerkesztette: A. Fodor Ágnes – Gergely István – Nádori Attila – Sótyné Mercs Erzsébet – Széky János, ISBN 963-9075-12-4, 118. oldal
  2. Hol van megírva?Segédkönyv ismertebb bibliai helyek megtalálásához; bibliai egyezményes szövegtár; vezérfonál a bibliai tanítások megértéséhez, többek közreműnködésével készítette Dohányos János. Nyomtatás előtt ujonnan átvizsgálta Cs. A., Budapest, 1916., Kiadja. A. M. O. B. Könyvnyomdája, VII., Hársfa-utca 33; Reprint kiadás: Egyetemi nyomda, Budapest, 1991, ISBN 963-400-454-7, 187. oldal
  3. Juda királya Kr. e. 609 és Kr. e. 598 között, Cidkija bátyja.
  4. Szent Bibliaazaz Istennek Ó és Új Testamentomában foglaltatott egész Szent Írás, magyar nyelvre fordította Károli Gáspár, Magyar Bibliatársulat, Budapest, 2001, ISBN 963-300-857-3, 416. oldal
  5. Szent Biblia, 417. oldal

Lásd még szerkesztés

  • Rózsa Huba: Az Ószövetség keletkezése II. Szent István Társulat, Budapest, 2002.


Előző uralkodó:
Jójákin
Júda királya
Kr. e. 597Kr. e. 586
Következő uralkodó:
nem volt