Cincinnati
Cincinnati ( [ ˌsɪnsᵻˈnæti ] ) az Amerikai Egyesült Államok 65. legnépesebb városa Ohio államban, az Ohio-folyó partján fekszik, lakosainak száma 309 317 . A város agglomerációjának 2 232 907 lakosa van, ezzel az USA 30. legnagyobbika.
| Cincinnati | |||
 | |||
| Cincinnati városa és az Ohio-folyó | |||
| |||
| Becenév: The Queen City, Cincy, The Tri-State Mottó: Juncta Juvant (latin) Egységben az erő | |||
| Közigazgatási adatok | |||
| Ország |  Amerikai Egyesült Államok | ||
| Állam | Ohio | ||
| Megye | Hamilton megye | ||
| Rang | megyeszékhely | ||
| Alapítás éve | 1802 | ||
| Névadó | Society of the Cincinnati (nonprofit szervezet, patriotic society és lovagrend) | ||
| polgármester | Mark L. Mallory | ||
| Körzethívószám | 513 | ||
| Testvérvárosai | |||
| Népesség | |||
| Népesség | 309 317 fő (2020. ápr. 1.)[1] | ||
| Népsűrűség | 1650,2 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Tengerszint feletti magasság | 147 m | ||
| Terület | 206,1 km² | ||
| - ebből vízi | 4,1 km² | ||
| Időzóna | EST (UTC-5) | ||
| Azonosítók | |||
| GNIS | |||
| GeoNames | 4508722 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 | |||
 é. sz. 39° 06′ 00″, ny. h. 84° 30′ 45″Koordináták: é. sz. 39° 06′ 00″, ny. h. 84° 30′ 45″ | |||
 | |||
| Cincinnati honlapja | |||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Cincinnati témájú médiaállományokat. | |||
| Sablon • Wikidata • Segítség | |||
Történelme szerkesztés
Cincinnatit 1788-ban John Cleves Symmes és Robert Patterson ezredes alapították. A település végleges nevét 1790-ben kapta Arthur St. Clairtől, aki az Északi Területek kormányzója volt. A várost az után a Cincinnati Társaság után nevezte el, amelynek maga is tagja volt. A társaság George Washingtont az újkor Cincinnatusának tartotta. Cincinnatus a patríciusi előjogok védelmezője volt, aki római diktátorként többször szolgálta Rómát, de miután sikeresen megvédte a várost az aequoktól, hivataláról önként lemondott és visszatért a birtokára gazdálkodni, hatalmával nem élt vissza. 1802-re faluvá fejlődött, aminek első bírája David Ziegler lett, aki a németországi Heidelbergből érkezett Amerikába. 1819-re várossá fejlődött a település. A Miami and Erie csatorna megépítése, amely az Erie-tavat kötötte össze az Ohio-folyóval, és a gőzhajózás fejlődése, lehetővé tette Cincinnatinak, hogy 1850-re 115 000 lakosa legyen. A Miami—Erie csatornát 1825-ben kezdték el építeni, és 1840-re érték el Toledót. Henry Wadsworth Longfellow írta a városról, hogy a „Nyugat Királynője". Ezekben az időkben a lakosok városukat a Királynő városának hívták.
A város gazdaságát meghatározta az Ohio-folyó mentén lévő déli államokkal való rabszolga-kereskedelem, miközben egyre több fekete telepedett le az államban. Ez később két részre osztotta a várost, azokra akik támogatták rabszolgaságot, és azokra akik ellenezték. 1829-ben és 1836-ban lázadások törtek ki, ugyanis egyre több délről szökött rabszolga telepedett le a városban. A rabszolgaságpárti fehérek összecsaptak a rabszolgákkal, és azokkal a fehérekkel, akik kiálltak a feketék mellett. A lázadások után sok fekete költözött el onnan. 1836-ra elérte a vasút Cincinnatit, ami nagy lökést adott további fejlődésének. 1853-ban megalapították a városban az első hivatásos tűzoltóságot az Amerikai Egyesült Államokban, ahol a tűzoltók már rendszeresen kaptak fizetést.[2] 1859-ben Cincinnatiben villamossíneket fektettek le, ami megkönnyítette a városlakók közlekedését. Az amerikai polgárháború alatt a város kulcsszerepet töltött be az északi csapatok ellátásában, szolgált többek között olyan intézmények főhadiszállásaként is, amelyek Ohio állam megvédéséért feleltek, vagy amikből a Kentucky és Tennessee felé irányuló támadó csapatokat irányították. A város lakóinak jelentős része a déliekkel szimpatizált, ugyanis kereskedelmében még mindig jelentős szerepet játszott a rabszolga-kereskedelem. 1863-ban a konföderációs csapatok statáriumot hirdettek a városban, mert annak lakói veszélyeztették az északi csapatokat. 1879-ben a Procter & Gamble Cincinnati egyik fő szappangyártója lett, de egy tűzvészben leégett a gyár, és utána Mill Creekbe költöztek. 1883 szentestéjén két rabló kirabolta és brutálisan meggyilkolta a főnökét. A gyilkosokat elfogták, és 1884-ben 20 évre ítélték őket. De a nép csak a halálbüntetést tartotta volna megfelelő ítéletnek. Az ítélethirdetés utáni napokban lázadások törtek ki, s ezekben a városlakók súlyosan bántalmazták az esküdteket, és a bíróság épületét is megtámadták. A zavargásokban 45 ember halt, és 125 sebesült meg. A nagy gazdasági világválság a várost sem kerülte el, de a hasonló méretű városokhoz képest előnyben volt, hisz a vízi kereskedelmet kevésbé érintette a válság, mint a vasúti közlekedést. A város életében tragikus szerepet játszott az 1937-es árvíz, melynek levonulta után kezdték kiépíteni a várost védő gátrendszert.
1970-ben és 1975-ben befejezték a Riverfront Stadium és a Riverfront Coliseum építését. A Riverfront Stadium szolgál otthonául a Cincinnati Bengals amerikai focicsapatnak és a Cincinnati Reds baseball csapatnak.
A város különböző díjakat nyert el:
- 1993 A Legelviselhetőbb város-díja.
- 2004 Partnerek egy élhető közösségért-díj.
- 2004 Az American Style Magazine szerint az ötödik az Amerikai Egyesült Államokban a művészetek terén.
- 2004 Az Esquire magazin szerint bent van a 10 legpezsgőbb város között.
- 2007 A Forbes magazin szerint a 18. legjobb város a fiatal tehetségeknek.
- 2008 A 10. legjárhatóbb város az Egyesült Államokban.
- 2011 A Forbes magazin szerint az ötödik legélhetőbb város
- 2011 Az Amazon.com szerint a hetedik legromantikusabb város az Egyesült Államokban.
Földrajza szerkesztés
A város területe 206 km², amiből 202 km² szárazföld, és 4 km² víz. A Bluegrass régióban fekszik, az erdős prérihez hasonló a növényzete és az állatvilága. Éghajlata a meleg mérsékelt nedves erdő éghajlati övbe tartozik. A nyarak melegek és nedvesek, minden nyári hónapban jelentős mennyiségű eső esik. A telek enyhék és csapadékosak. A legmelegebb hónap a július (30-32 °C), míg a leghidegebb hónap a január(1,3 °C). Az évi átlagos csapadék mennyiség 1080 mm.
| Hónap | Jan. | Feb. | Már. | Ápr. | Máj. | Jún. | Júl. | Aug. | Szep. | Okt. | Nov. | Dec. | Év |
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| Rekord max. hőmérséklet (°C) | 25,0 | 24,4 | 31,1 | 32,2 | 35,0 | 38,9 | 42,8 | 39,4 | 38,9 | 32,8 | 27,2 | 23,9 | 42,8 |
| Átlagos max. hőmérséklet (°C) | 3,3 | 6,2 | 12,2 | 18,2 | 23,6 | 28,0 | 30,2 | 29,3 | 25,6 | 19,1 | 12,0 | 5,9 | 17,9 |
| Átlagos min. hőmérséklet (°C) | −5,9 | −3,9 | 1,0 | 5,9 | 11,6 | 16,4 | 18,9 | 17,9 | 13,8 | 7,2 | 2,1 | −3,1 | 6,9 |
| Rekord min. hőmérséklet (°C) | −31,7 | −27,2 | −23,9 | −9,4 | −2,8 | 3,9 | 8,3 | 6,1 | −0,6 | −8,9 | −17,8 | −28,9 | −31,7 |
| Átl. csapadékmennyiség (mm) | 74 | 70 | 99 | 101 | 117 | 112 | 95 | 96 | 72 | 75 | 88 | 83 | 1082 |
| Havi napsütéses órák száma | 121 | 130 | 171 | 210 | 251 | 276 | 276 | 260 | 234 | 189 | 120 | 99 | 2337 |
Demográfia szerkesztés
A 2010-es népszámlálás szerint 296 943 lakosa volt, amivel a 62-edik legnépesebb város az Amerikai Egyesült Államokban. A város lakossága az alapítástól folyamatosan növekedett, az 1950-es évekig. Onnan viszont folyamatosan csökken. Az utóbbi fél évszázadban több mint 40%-kal csökkent a lakosság lélekszáma.
|
|
|
|
|
Etnikai összetételét 53,6%-ban fehérek, 41,9%-ban feketék, 0,1%-ban indiánok és eszkimók, 1,5%-ban ázsiaiak és csendes-óceániak és 0,7%-ban egyéb rasszok alkotják. 2,2%-uk keverék, egyik rasszhoz sem sorolhatók. Lakosainak többsége német, ír, angol és olasz bevándorlók leszármazottja. Cincinnatiben és agglomerációjában 2009-ben a város 0,98%-a azaz 3 383 lakos volt AIDS-es.[4]
Sport szerkesztés
A városnak van egy profi (amerikai) football csapata a Cincinnati Bengals, amely 1981-ben, 1988-ban és 2022-ben bejutott az NFL döntőjébe, de azt egyszer sem sikerült megnyernie. A Bengalsnak hétszer sikerült nyernie a csoportjában. A város másik profi klubja a Cincinnati Reds baseball csapat ötszörös bajnok a ligában.
Testvérvárosok szerkesztés
Jegyzetek szerkesztés
- ↑ 2020. évi népszámlálás az Egyesült Államokban. (Hozzáférés: 2022. január 1.)
- ↑ cincinnati-oh.gov. (Hozzáférés: 2011. április 14.)
- ↑ census.gov. (Hozzáférés: 2011. április 16.)
- ↑ avert.org. (Hozzáférés: 2011. április 16.)
