Clark Ádám (hajó)
A Clark Ádám úszódaru főképp hidak építésénél használt önjáró úszódaru, amelyet 1980-ban épített a Ganz-MÁVAG Magyar Hajó- és Darugyár Angyalföldi Gyáregysége[3]. Az Árpád híd építéséhez tervezték. Teherbírása 2006 óta 200 tonna.[4] Gyártásakor elsősorban kikötők, gátak építésére, legfőképpen pedig nagy méretű hídszerkezetek szerelésére szánták. Mentéshez is használják, többek között vasércszállító hajót is emelt már ki. 2019 júniusában a Budapesten elsüllyedt Hableány felszínre hozásához rendelték ki.[2] Bár 2011-ben[5] és egyes források még 2019-ben is Közép-Európa legnagyobb úszódarujaként tartották számon,[2] de például a lengyel flottában a Maja (már 2010 előtt[6]) és a Conrad Consul (2016 decembere óta) is nagyobb emelőkapacitású.[7]
| Clark Ádám | |
 | |
| A Clark Ádám Újpesten 2019. június 6-án, a Hableány kiemelésére várakozva | |
| Hajótípus | úszódaru |
| Névadó | Clark Ádám |
| Tulajdonos | Hídépítő Speciál Kft. |
| Pályafutása | |
| Építő | Ganz-MÁVAG Magyar Hajó- és Darugyár Angyalföldi Gyáregysége |
| Ára | 100 millió Ft (1980) |
| Építés kezdete | 1980 |
| Vízre bocsátás | 1980. október 21. |
| Szolgálatba állítás | 1981 |
| Általános jellemzők | |
| Vízkiszorítás | 1323 t[1] |
| Hossz | 50,95 m[1] |
| Szélesség | 20,34 m[1] |
| Merülés | 1,86 m[1] |
| Üzemanyagtartály | 60 000[2] l |
| Sebesség | 16 km/h[2] |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Clark Ádám témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Jellemzői szerkesztés
A hídépítésre tervezett úszódarut két 520[8] lóerős dízelmotor hajtja, üzemanyagtartálya 60 000 literes, ami 200 óra menetidőre elegendő. A két Scania DS 14 motort gumibakokra szerelték, emiatt csendesnek mondhatóak. A két motorhoz két kormány tartozik, de általában csak az egyiket használja a kapitány, a másodikra megálláshoz, illetve zátonyon való fennakadásnál van szükség. Maximális sebessége 16–17 km/h.[8] Műszaki felülvizsgálatát Ausztriában végzik szárazdokkban, tízévente.
A terhek emeléséhez szükséges ellensúlyt a hajótest végében lévő ballaszttartályok megtöltésével lehet biztosítani. A széleken két 60 köbméteres, középen egy 80 köbméteres víztartály van. A ballasztvíz bemozgását megakadályozandó emeléshez teljesen fel kell tölteni a kijelölt tartályt.[8]
Története szerkesztés
A kivitelező az Árpád híd szélesítéséhez és kapacitásbővítéséhez rendelt 120 tonna emelőkapacitású úszódarut már 1978-ban kiindulási feltételként írta elő beruházási programjában. A Hídépítő Vállalat 1979 márciusában meg is rendelte a Magyar Hajó és Darugyártól.[9] Kifejlesztője Szabó Endre gépészmérnök, tervezője pedig Mikó György hajóépítő szakmérnök – aki 1982-ben formatervezési nívódíjat is kapott ezért – volt.[10] Elkészítését az 1980-ra rendelkezésre álló gyártó üzemek, illetőleg előszerelő telepek emelőkapacitása tette lehetővé.[11]
A hajó építését az tette szükségessé, hogy az akkor rendelkezésre álló két 100-100 tonnás úszódaru, a József Attila és az Ady Endre, alkalmatlan volt az Árpád hídi munkákhoz, felújításuk összesen 50 millió forintba került volna. A Clark Ádámot a Fővárosi Tanács rendelte meg és fizette ki, majd a végfelhasználó Hídépítő Vállalatnak adományozta, mert a cégnek nem állt rendelkezésre a szükséges fejlesztési alap. A hajó közel 100 millió forintos költségből készült el.[12] A hajótestet 1980. október 21-én bocsátották vízre.[13]
A Clark Ádám úszódaru az Árpád híd szélesítéséhez tervezett modell második példánya. A Magyar Hajó- és Darugyárban készülő, még befejezetlen első példányt 1980 februárjában (Latakia kikötőjének fejlesztésére[14]) szíriai megrendelésre készítették el, azzal a feltétellel, hogy fél éven belül átadásra kerül, így azt nyáron át is adták. Ennek úgy tettek eleget, hogy a félkész járműről eltávolították a Clark Ádám nevet, e miatt azonban az októberben vízre bocsátott darunak még rövidebb idő alatt kellett elkészülnie. Testvérhajóitól e példány abban különbözött, hogy gémje másfél óra alatt lefektethető az úszóműjére, így közlekedhet a hidak alatt – a szír megrendelésre gyártatott párjától ezt nem várták el, míg a szintén ekkor Brazíliába készítettnél az volt fontos, hogy gyors hajózású legyen. A gémet úgy tervezték, hogy teherbírása 120 tonna, ha az tíz méterre nyúlik ki, és 100 tonna 20 méteres állással. Emelési magassága 46,5 méter volt. A Dunán ekkor ez volt a legnagyobb úszódaru.[8][9][15][16][17]
Az Árpád híd bővítését követően számos magyarországi és külföldi híd építésénél alkalmazták, többek között a Pentele híd[18] vagy a Megyeri híd építésénél. Összecsukhatóságának ez utóbbinál, 2008-ban[19] és a Hableány mentési munkálataiban, 2019-ben[20] is nagy hasznát vette. Emellett használják például szárnyashajók beemelésére is.[8]
1995-ben a Ganz Danubius Vitla Kft. nyerte el úszódaru javítási tenderét,[21] és alakította át 150 tonna teherbírásúra. A felújított daru 1996 novemberében amellett, hogy 350 tonnányi szerkezetet szállított Komáromba, 150 tonnát csúcsmagasságra, azaz 44 méter magasságba emelt. 2006-ban, még a Megyeri híd építése előtt 200 tonna teherbírásúra építették át ugyanott.[1][9]
A daru válogatott közreműködései szerkesztés
- Árpád híd építése (1981–1983)
- Az Árpád hídról a Dunába zuhant tehergépkocsi kiemelése (1982. február 4.)[22]
- Két 82 méter hosszú, 1 méter átmérőjű cső lefektetése a Mosoni-Duna medrébe (1987. július 9.)[23]
- A VITUKI elsüllyedt Károlyi Zoltán nevű mérőhajójának kiemelése a Dunából Ásványráró térségében (1987. július 15.)[24]
- Az M0-s autóúton a Deák Ferenc híd építése (1988–1989)[25]
- A Lágymányosi híd (ma Rákóczi híd) építése (1993–1995)[26]
- Az elsüllyedt Vakulencsuk matróz ukrán pakuraszállító uszály kiemelése az Újpesti-öbölből (1998)[27]
- Egy új szállítóbárka vízre emelése Dunaújvárosban (1998)[28]
- A bajai Türr István híd felújítása (1998–1999)[29]
- Mária Valéria híd építése (2001)[30]
- A szekszárdi Szent László híd építése (2002)[31]
- Pentele híd építése (2005–2006)[32]
- Megyeri híd építése (2006–2008)[33]
- Újpesti vasúti híd felújítása (2008)[34]
- A léket kapott Csillag sétahajó kiemelése a Dunából a Vigadó térnél (2010)[35]
- A Margit híd felújítása során a Dunából előkerült uszálymaradványok és hídelem kiemelése (2011)[36]
- A Monostori híd építése (2017–2019)[37]
- Az elsüllyedt Hableány kiemelése (2019)
- A budapesti Összekötő vasúti híd bővítése (2020–2022)[38]
- Kalocsa–Paks Duna-híd építése (2022–)[39]
Jegyzetek szerkesztés
- ↑ a b c d e Clark Ádám. hajoregiszter.hu. (Hozzáférés: 2019. június 5.)
- ↑ a b c d Megérkezett a Clark Ádám úszódaru Budapestre. hirado.hu, 2019. június 5. (Hozzáférés: 2019. június 14.)
- ↑ MHD Angyalföldi Gyáregysége, 1962-1985 - hajoregiszter.hu
- ↑ References - Ganz Danubius Huti. (Hozzáférés: 2019. június 14.)
- ↑ Arnold Balázs: Eltették télire a kikötőt. Indóház Online, 2011. december 16. (Hozzáférés: 2019. június 14.)
- ↑ Duże zabawki dla dużych chłopców (lengyelül nyelven), 2010. január 15. (Hozzáférés: 2019. június 14.)
- ↑ PBS: Nowy polski dźwig pływający - Conrad Consul z 400 tonami udźwigu zdetronizował Maję (lengyelül nyelven), 2017. május 6. (Hozzáférés: 2019. június 14.)
- ↑ a b c d e Nem is igazi hajózás. Totalcar, 2011. november 10. (Hozzáférés: 2019. június 5.)
- ↑ a b c A hídépítés néma hősei: József Attila, Clark Ádám, és az úszó-emelő. In Duna-hídjaink. Szerk. dr. Tóth Ernő. [Budapest]: Közlekedésfejlesztési Koordinációs Központ. 2009. 157. o. ISBN 978-963-88495-1-9 Hozzáférés: 2019. június 14.
- ↑ Osztrovszki György: Természettudományos és műszaki ki kicsoda? Budapest: Országos Műszaki Információs Központ és Könyvtár. 1986. ISBN 963-592-539-5 Hozzáférés: 2019. június 14.
- ↑ Dr. Domanovszky Sándor: Az acél híd felszerkezetek hazai építési technológiájának fejlődése az elmúlt fél évszázadban. In 50. Hídmérnöki Konferencia előadásainak gyűjteménye. Szerk. Kara Katalin. (hely nélkül): Első Lánchíd. 2009. 327. o. = Lánchíd Füzetek, 13. Hozzáférés: 2019. június 14.
- ↑ Darusirató? Ország-világ, XXVII. évf. 10. sz. (1983. március 9.) 8. o.
- ↑ Kedden délelőtt. Népszava, CVIII. évf. 248. sz. (1980. október 22.) 1. o.
- ↑ Extension of LATTAKIA Harbor. toec-int.com (angolul) (Hozzáférés: 2019. június 14.) arch
- ↑ (bognár): Az Árpád-hídhoz készül a Clark Ádám. Magyar Hírlap (arcanum.hu), XIII. évf. 248. sz. (1980. október 22.) 8. o.
- ↑ Mafos Katalin: Több nyelvű tervek. Műszaki Élet (arcanum.hu), XXXIX. évf. 12. sz. (1984. június 7.) 5. o.
- ↑ A Clark Ádám az Árpád-hídnál. Népszabadság, XXXIX. évf. 12. sz. (1981. január 15.)
- ↑ Papp Géza: A legmagyarabb skót: 200 éve született Adam Clark. hg.hu, 2011. augusztus 14. [2019. június 5-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2019. június 14.)
- ↑ Kovács Rezső: Északi vasúti Duna-híd rekonstrukciója - Acél felszerkezet csere, vízi munkák (66-67. old.), 49. Hídmérnöki Konferencia Előadás-gyűjtemény, Lánchíd füzetek 10. - 2008. (online: library.hungaricana.hu)
- ↑ Kolontár Krisztián: Átfért a Margit híd alatt a Clark Ádám úszódaru. 24.hu, 2019. június 7. (Hozzáférés: 2019. június 14.)
- ↑ Újra indul a lőrinci erőmű? Magyar Nemzet, LVIII. évf. 191. sz. (1995. augusztus 16.) 10. o.
- ↑ Küzdelem a jeges Dunán. Népszava, CX. évf. 20. sz. (1982. február 5.) 5. o.
- ↑ Csőfektetés a folyómederbe. Népszabadság, XLV. évf. 161. sz. (1987. július 10.) 7. o.
- ↑ Kiemelték a Dunából az elsüllyedt kutatóhajót. Népszabadság, XLV. évf. 166. sz. (1987. július 16.) 9. o.
- ↑ Dr. Domanovszky Sándor: A magyarországi közúti Duna-hidak acél felszerkezeteinek története - Különlenyomat a 40. Hídmérnöki Konferencia előadásainak kiadványából - 2000. (az úszódaruról: 8., 17., 65. old.) (online: library.hungaricana.hu)
- ↑ Holnapunk pillére. Új Magyarország, III. évf. 92. sz. (1993. április 21.) 1. o.
- ↑ Megkezdődött a hajómentés. Vasárnapi Hírek, XIV. évf. 33. sz. (1998. augusztus 16.) 3. o.
- ↑ Dunaújváros hajót épített. Népszabadság, LVI. évf. 300. sz. (1998. december 23.) 13. o.
- ↑ Türr István nevét kapta a bajai Duna-híd. Petőfi Népe, LIV. évf. 245. sz. (1999. október 20.) 10. o.
- ↑ Mária Valéria híd: helyén az első elem. Népszabadság, LIX. évf. 127. sz. (2001. június 1.) 1. o.
- ↑ Egy év múlva megindulhat a forgalom. Petőfi Népe, LVII. évf. 212. sz. (2002. szeptember 11.) 9. o.
- ↑ Épül a dunaújvárosi híd. Népszabadság, LXIII. évf. 232. sz. (2005. október 4.) 7. o.
- ↑ Vég Márton: Összeért a Megyeri híd. 24 Óra, XIX. évf. 137. sz. (2008. június 13.) 7. o. Hozzáférés: 2019. június 14.
- ↑ Takács László, Sinkó Péter: Az északi vasúti híd korszerűsítési munkái, 49. Hídmérnöki konferencia előadásainak gyűjteménye, Lánchíd füzetek 10. - 2008. (online: library.hungaricana.hu)
- ↑ Kiemelték a léket kapott hajót. Népszava, CXXXVII. évf. 34. sz. (2010. február 10.) 16. o.
- ↑ Roncsmentesítés. Magyar Nemzet, LXXIV. évf. 115. sz. (2011. április 28.) 17. o.
- ↑ Csepelen várakoznak a komáromi híd elemei. Civilhetes.net, 2018. augusztus 30. (Hozzáférés: 2019. június 11.)
- ↑ Látványos szakaszába lépett a Déli összekötő vasúti Duna-híd fejlesztése. magyarepitok.hu (2020. augusztus 3.) (Hozzáférés: 2020. szeptember 28.)
- ↑ Megkezdődött a Kalocsa-Paks Duna-híd szabadszerelése. magyarepitok.hu (2022. október 25.) (Hozzáférés: 2023. június 10.)