Claude Joseph Vernet

francia festő

Claude Joseph Vernet (Avignon, 1714. augusztus 14.Párizs, 1789. december 3.) francia festő. Fia, Carle Vernet, unokája, Horace Vernet, sőt dédunokája Émile Vernet-Lecomte szintén neves festők lettek.

Claude Joseph Vernet
Joseph Vernet portréja, Élisabeth Vigée Le Brun festménye
Joseph Vernet portréja, Élisabeth Vigée Le Brun festménye

Született1714. augusztus 14.
Avignon
Meghalt1789. december 3. (75 évesen)
Párizs
Nemzetiségefrancia
A Wikimédia Commons tartalmaz Claude Joseph Vernet témájú médiaállományokat.

Élete szerkesztés

 
Tájkép vizeséssel (1768). Walters Art Museum

Már tizennégy éves korában segítette apját, Antoine Vernet-t (1689-1753),[1] a sikeres dekorációs festőt munkájában. Ez a tevékenység azonban nem sokáig elégítette őt ki, ezért komolyabb tanulmányokba kezdett. Első mestere Adrien Manglard volt. Később apja révén Louis René de Vialy tanítványa lett Aix-en-Provence-ban. Itt figyelt fel rá Joseph de Seytres, Caudon márkija, aki nagyvonalú ösztöndíjjal segítette tanulmányait.

Az ösztöndíj segítségével 1734-ben Rómába utazott. Már útközben, Marseille-től Civitavecchia kikötőjéig tartó hajóútja során nagy hatást tett rá a tenger. Rómában ezért egy tengeri témákkal foglalkozó festő, Bernardino Fergioni és Adrien Manglard[2][3][4][5] választotta tanulmányai folytatására.

Fokozatosan felhívta magára a figyelmet a római művészeti körökben. Munkái a kor konvencióinak szintjét nem lépték túl, de azon belül igen meggyőző pontossággal adták vissza választott témájukat. Alaposan tanulmányozta a víz és a levegő ábrázolásának lehetőségeit, a fényhatásokat, és összességében igen sikeres képeket festett.

 
Marseille kikötője

Kiemelkedőt alkotott az emberalakok és a tájkép egyesítésében.

Húsz évig élt Rómában és alkotta ott képeit kikötőkről, viharokról, holdfényes tengeri tájakról. 1753-ban visszahívták Párizsba, ahol királyi megbízást kapott a francia kikötők ábrázolására. Az udvar akkoriban nagy jelentőséget tulajdonított a francia tengeri kereskedelem fejlesztésének, a brit és holland hajózással folytatott versenynek; a megbízás ennek a törekvésnek egyik mellékága volt. Vernet rengeteget utazott az ország kikötői között, és végül a megrendelt 24 képből 1762-ig 14-et készített el. Ezek ma a Louvre-ban illetve a francia Nemzeti Tengerészeti Múzeumban láthatóak.

Hazatérése után lett tagja a francia akadémiának, hiszen már Rómából kezdődően, 1746 óta részt vett annak kiállításain. Királyi festőként a Louvre-ban élt, ott is hunyt el, 1789. december 3-án.

Munkáinak utóélete szerkesztés

Sikeres képeit sok rézmetsző is feldolgozta, így Jacques-Philippe Le Bas, Charles-Nicolas Cochin, Pierre-François Basan, Pierre Jacques Duret, Charles-Joseph Flipart és Jean-Jacques Le Veau Franciaországban, valamint François Vivares Angliában.

  • 1999-ben két, egy párt alkotó képét (Le Soir és Au clair de lune) 1,98 millió eurónak megfelelő áron adták el.
  • 2003-ban egy másik kép-párja (Un Calme és une Tempête) a Sotheby's aukcióján Londonban 2.357.600 £-os árat ért el.
  • 2007-ben, az Un port méditerranéen c. képe ugyancsak a Sotheby's-nél 1.028.000 £-ért kelt el.

Galéria szerkesztés

Irodalom szerkesztés

  • Léon Lagrange, Joseph Vernet et la peinture au XVIIIe siècle, Paris, 1864
  • Florence Ingersoll-Smouse, Joseph Vernet, Peintre de marine, Étude critique et catalogue raisonné..., Paris, 1926.

Jegyzetek szerkesztés

  1. Web Gallery of Art
  2. Marina di Anzio. Accademia di San Luca. [2015. szeptember 20-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2020. október 9.)
  3. Vernet. Treccani. (Hozzáférés: 2020. október 9.)
  4. Claude-Joseph Vernet, 1714-1789. The Council; University of Michigan, 1728;1739;1747. o. (1976. április 12.) 
  5. Silvia Maddalo. Adrien Manglard (1695-1760). Multigrafica; University of Virginia, 20–28. o. (1982. április 12.) 

További információk szerkesztés