Covadonga

Covadonga (asztúriai nyelven: Cuadonga) egy spanyolországi (asztúriai) település a Picos des Europa hegység területén. Környezetében helyezkedik el a Parque de Nacional des Covadonga y Picos de Europa elnevezésű nemzeti park. Covadonga és a közvetlen környezetét alkotó nemzeti park Spanyolország különösen jelentős történelmi, egyháztörténeti, sport-, turisztikai és természeti jelentőséggel bíró területe. A település kiegészítő zarándokhelye a Santiago de Compostelába vezető „északi” vagy „partmenti” Camino de la Costa zarándokútnak.

Covadonga
A covadongai bazilika
Covadonga címere
Közigazgatás
Ország	Spanyolország
Község	Cangas de Onís
Rang	parish of Asturias turistacélpont Kegytemplom zarándokhely collective population entity of Spain település
Népesség
Teljes népesség	54 fő (2020)
Népsűrűség	21,26 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság	257 163 m
Terület	2,54 km²
Időzóna	CET, UTC+1
Elhelyezkedése
é. sz. 43° 18′ 44″, ny. h. 5° 03′ 32″43.31210679, -5.05887946
A Wikimédia Commons tartalmaz Covadonga témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

A település elnevezése

A nyugati gót királyság összeomlása, a mórok döntő győzelme után Pelayo a történelmi legenda szerint Asztúria első királya (megh. 737) környezeteként néhány száz harcos ide, a hegyekbe menekült. Pelayo harcosai 722-ben győzelmes csatát vívtak a mórokkal, s ezt az eseményt tekinti a világtörténelem a mórok Ibériából, illetve Európából történő kiűzésére irányuló szabadságharc, a rekonkviszta kezdetének. (Egyes hagyományok arra utalnak, hogy esetleg maga a csata is itt zajlott le.) A győzelem emlékére az egyik covadongai barlangban (Santa Cueva, azaz Szent Barlangban) emlékoltárt emeltek a harcokban segítséget nyújtó Szűzanya tiszteletére. Ennek a barlangnak az elnevezéséből - Cova Dominica (az Úrnő Barlangja) - némi átalakulással keletkezhetett a Covadonga helynév.

Története

Az említett győzelem után itt alakult meg az Asztúriai Királyság, s ezért innen indult hosszú, küzdelmes, de végül győzelemmel végződő útjára a rekonkviszta.

Covadonga, konkviszta és a rekonkviszta

A korábbiakban - alapvetően hagyományra alapozottan - kialakult, vallásos jellegű momentumokat is tartalmazó történettel párhuzamosan, másféle megközelítések is élnek, melyek az adott történelmi körülményekhez (talán) jobban igazodhatnak. Ilyen például M. Vincent ismertetése is: "...Ahogy Ferdinánd és Izabella olasz udvaronca és káplánja Petrus Martyr d' Anghiera (1457-1526) mondta az egyiptomi szultánnak 1502-ben, Spanyolország belső árulás áldozata lett. E szerint az értelmezés szerint egy bizonyos Julianus gróf hívta be Tarikot Észak-Afrikából, hogy segítsen bosszút állni Roderik királyon azért a sérelemért, amelyet állítólag a király követett el Julianus lánya ellen. Valamikor 718-ban, vagy 719-ben Pelayónak, egy nyugati gót nemesnek sikerült vereséget mérnie a muzulmán erőkre Covadongánál. Ebben az apró csetepatéban - amelyről később azt állították, hogy a keresztény nők úgy segítették a férfiakat, hogy köveket zúdítottak a muzulmán hódítókra - a történészek azóta is Spanyolország keresztény visszahódításának kezdetét látják...."

Földrajzi és természeti adottságai

Itt található a 2596 méter magas Peña Santa nevű csúcs, valamint több fontos hágó:

• Puerto de Panderruedas
• Puerto del Ponton (1311 m)
• Puerto de Pandetrave (1562 m)
• Puerto de San Glorio (1609 m)

A település nevezetességei a covadongai tavak néven ismert tóegyüttes:

• Ercina-tó
• Enol-tó
• Bricial-tó (időszakos tó, csak nagyobb mennyiségű hó olvadásakor vagy sok csapadék lehullása után van benne víz)

Látnivalók, nevezetességek

• Bazilika (1891)
• Kincstár
• Pelayo-emlékmű
• Szent barlang
• Madonna-kegyszobor (Virgen de Covadonga)
• Mirador de la Reina (A királynő kilátója)
• Hotel Pelayo

Covadonga és a Vuelta a España

Juanfran de Cruz spanyol újságíró szerint, mint minden sportágnak, úgy a kerékpározásnak is számos mítosza van, azonban ezek némelyike nem hús-vér emberhez, hanem valamely aszfaltozott úthoz, útszakaszhoz kötődik. „A Lagos de Covadonga emelkedője" – szerinte – „az utóbbi kategóriába sorolható, ahogyan az Alpe d’Huez vagy a Tourmalet Franciaországban, illetve a Mortirolo és a Marmolada (a Fedaia-hágó) Olaszországban.” Enrique Franco, a Vuelta a España főnöke, az 1980-as évek elején útnak indult, hogy megkeresse Spanyolország válaszát az Alpe l'Huezre, arra az emelkedőre, amely az 1970-es évek közepétől néhány esztendő alatt a Tour de France ikonjává vált. Habár a Covadonga csúcsa közelében Buffererában élénk bányatevékenység folyt (higanyt, vasat és magnéziumot bányásztak), Franco szerencsével járt. Az emelkedő ugyan nem hosszú, de ördögien meredek, ráadásul La Huesera és a Mirador de la Reina (A királynő kilátója) magasságában két igazán gonosz kaptatóval is rendelkezik. A Lagos azonban még olyant is fel tudott mutatni, amivel a francia „Alpe” nem rendelkezett: az érintetlen természet szépségét. A csúcs alatt levő két tó, az Enol és az Ercina, valamint a Picos de Europa hegyeire nyíló csodálatos látvány révén ez a hely szöges ellentéte a déli országrész csúcsainak és a Madrid körüli Sierra de Guadarrama kopár, egyhangú ormainak. Az 1983-as Vuelta két okból vált nevezetessé. Egyrészt, mert itt debütált a Lagos de Covadonga - vagy a bringások nyelvén: „a Lagos” - másrészt mert ez volt az első, amelyet közvetített a televízió is. A kerékpárverseny szakasz felszentelése 1996-ban történt meg. Ráadásul Julián Gorospe személyében helyi, spanyol győztest is avattak.

Ezt a kerékpáros szakaszt a verseny előtt „Lagos de Enol” néven nevezték. Manapság Lagos de Hinault-nak hívják, első méltatója alapján. A korabeli nemzetközi hírű francia kerékpárversenyző, Bernard Hinault a covadongai versenyszakaszról – összehasonlítva a francia Alpe d’Huezzel – úgy nyilatkozott, hogy ez „a világ egyik legnehezebbike”, egy másik versenyző pedig azt nyilatkozta, hogy a Lagos látványa mélyen beleivódott a résztvevők és közönség emlékezetébe. Mások szerint is látványos versenymezőről van szó, ezért minden spanyol körverseny szervezésekor érinteni kell ezt a szakaszt.

Képek

• 
• 
• 
• 
• 
• 
• 
• 
• 

Források és irodalom

• UNESCO: A világ természeti csodái és kultúrkincsei (3.k. Dél-Európa: 8-9.obj.) - DIREKT Kft-UNESCO 1998. - ISBN 963 367 345 3
• Mary Vincent-R. A. Stradling: A spanyol és portugál világ atlasza (több helyen) - Andromeda, Oxford, 1994./Helikon.Magyar Könyvklub Bp.1997. - ISBN 963 548 556 5.
• Bardon Alfréd: Spanyolországi építészet (p. 40, 42, 94, 108, 20, 21.)- Műszaki K. Bp. 1975. - Azonossági sz. MÜ: 2135-k-7577.
• Gudiol, José: Die Kunst Spaniens - Zürich, Deutsches Buchgesellschaft, 1964.
• Harwei, John: The Catedral of Spain - London, BT. Bradford Ltd. 1957.
• Rosci, Marco: La Sculpturaromanica in Spagna. I Maestri della Scultura No 97. - Milano, Fratelli Fabbri Editori, 1966.
• Tisné, Pierre u. Milicua D. José: Spanien, Bildatlas der spanischen Kust - Köln Shauberg, Du Mond Verlag, 1968.
• Trend, J. B.: Civilization of Spain - New Jersey, 1979.
• Way, Ruth: A Geography of Spain and Portugal - London, 1962.
• Szentirmai József: Spanyolország (útikönyv) 3. k. (p.542-547) - Panoráma K. Bp. 1995.- ISBN 963 243 838 8
• Doromby Endre: Spanyolország (Útkönyv, p. 365-370) - Panoráma K. 1976. - ISBN 963 243 019 0
• D. Friebe - P. Golding: Hegynek fel Európa legkiválóbb kerékpáros kaptatói - Nat. Geogr. - ISBN 978-615-5105-29-6
• Real Sitio de Covadonga, honlap Covadongáról