Cristophorus Cellarius
Cristophorus Cellarius,[1] eredeti nevén Cristoph Keller (Schmalkalden, 1638. november 22. – Halle, 1707. június 4.) német filológus és pedagógus.[1] Magyarországon református iskolákban is használták régiségtani, történeti és latin nyelvtani munkáit.[1]
| Christophorus Cellarius | |
.jpg) | |
| Életrajzi adatok | |
| Született | 1638. november 22. Schmalkalden (Türingia) |
| Elhunyt | 1707. június 4. (68 évesen) Halle |
| Ismeretes mint |
|
| Nemzetiség | német |
| Iskolái |
|
| Iskolái | |
| Felsőoktatási intézmény | jenai egyetem, gießeni egyetem |
| Egyéb diplomája | Magister der Philosophie (1666) |
| Pályafutása | |
| Szakterület | retorika és történelem |
| Munkahelyek | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Christophorus Cellarius témájú médiaállományokat. | |
Életpályája szerkesztés
Rektor volt a weißenfelsi, weimari, zeitzi és merseburgi gimnáziumokban, majd 1693-tól az újonnan alapított hallei egyetemen a retorika és történelem tanára lett. Műveit egy időben Magyarországon is használták református iskolákban.
Nyelvtanítási módszere elsősorban a tudatosan növelt egyéni szókincsre és az egyéni mondatszerkesztésre építette.[1] Bár a reneszánsz idején Leonardo Bruni és Flavio Biondo már használták ókor – középkor – újkor korszak tagolást, Cellarius Egyetemes történelem (Historia Universalis) című háromkötetes könyvében ezt felelevenítette és elterjedtté tette ezt a felosztást.[forrás?]
Művei szerkesztés
- Antibarbarus latinus sive de latinitate medie et in fime etatis (Zeitz, 1677)
- Historia antiqui (Zeitz, 1685)
- Historia medii evi (Zeitz, 1688)
- Historia nova (Halle, 1696)
- Notitia orbis antiqui sive geographia plenior ab ortu rerum publicarum ad Constantinorum tempora orbis themarum faciem declarans (Lipcse, 1701 és 1706)
Források szerkesztés
- A Pallas nagy lexikona
- Magyar nagylexikon 5. kötet 210. old.
Jegyzetek szerkesztés
További információk szerkesztés
- Balassa Brunó: A latintanítás története (1930, 1- 2. kötet)
