Crivac

falu Horvátországban, Split-Dalmácia megyében

Crivac falu Muć községben Horvátországban Split-Dalmácia megyében.

Crivac
Közigazgatás
Ország Horvátország
MegyeSplit-Dalmácia
KözségMuć
Jogállásfalu
Irányítószám21229
Körzethívószám(+385) 21
Népesség
Teljes népesség290 fő (2021. aug. 31.)[1]
Földrajzi adatok
Tszf. magasság552 m
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 43° 45′ 43″, k. h. 16° 22′ 20″Koordináták: é. sz. 43° 45′ 43″, k. h. 16° 22′ 20″
SablonWikidataSegítség

Fekvése szerkesztés

Split központjától légvonalban 29, közúton 48 km-re északra, községközpontjától légvonalban 10, közúton 14 km-re északnyugatra, a Dalmát Zagora központi részén, a Moseć és a Svilaja hegységek között, a Crivac-hegy déli lejtőin, az 56-os számú főúttól északra, a megyehatárnál fekszik.

Története szerkesztés

A település egy itt honos növénynévből. Az ikavi (más néven „déli-ča”) nyelvjárásban crijevacnak nevezett, a szegfűfélék családjába tartozó csillaghúr növényről kapta a nevét.[2] Ennek leggyakoribb képviselője a tyúkhúr (Stellaria media) Magyarországon is ismert. Crivac első említése 1470-ből, a Klisszai szandzsák defteréből ismert. 1604-ben „Crivče” néven szerepel a török összeírásban 13 családdal. 1685 körül szabadult fel a török uralom alól. Ezt követően a ferencesek Boszniából és Hercegovinából érkezett katolikusokkal telepítették be. Az 1711-ben összeállított első velencei kataszterben lakossága még a Pribude név alatt szerepel.[3] 1797-ben a Velencei Köztársaság megszűnésével a település a Habsburg Birodalom része lett. 1806-ban Napóleon csapatai foglalták el és 1813-ig francia uralom alatt állt. Napóleon bukása után ismét Habsburg uralom következett, mely az első világháború végéig tartott. A település eredetileg egyházilag az ogorjei plébániához tartozott, melytől 1882-ben szakadt el és a zlopoljei plébánia része lett. 1982-ben megalapították az önálló crivac-ramljanei plébániát, melynek itt van a központja. A falunak 1857-ben 438, 1910-ben 590 lakosa volt. Az I. világháború után rövid ideig az Olasz Királyság, ezután a Szerb-Horvát-Szlovén Királyság, majd Jugoszlávia része lett. A második világháború idején olasz csapatok szállták meg. A háború után a település a szocialista Jugoszlávia része lett. 1991-től a független Horvátországhoz tartozik. Lakossága 2011-ben 310 fő volt.

Lakosság szerkesztés

Lakosság változása[4][5]
1857 1869 1880 1890 1900 1910 1921 1931 1948 1953 1961 1971 1981 1991 2001 2011
438 439 487 495 592 590 580 674 648 618 587 643 609 472 411 310

Nevezetességei szerkesztés

  • Szent Márk evangélista tiszteletére szentelt plébániatemplomát, amint az a bejárat felett is olvasható „Isten, Szűz Mária és Szent Márk dicsőségére a crivaciak segítségével és Ivan Danil vezetésével 1893-ban építették.” A homlokzat feletti harangtoronyban két harang található. A márvány főoltár 1916-ban készült, rajta Szent Márk tiroli faragású szobrával. A két mellékoltáron A Rózsafüzér királynője és Páduai Szent Antal szobra állt. Ezeket az 1964-es felújítás idején a hajó oldalfalában kialakított fülkékbe helyezték át. A templomnak két fából faragott feszülete és egy ezüst körmeneti keresztje is van. Az épület utolsó felújítása 1988-ban történt. Körülötte temető fekszik.[3]
  • A régi Szent Márk templom a mai templomtól valamivel keletebbre állt és közvetlenül a török előli felszabadítás után építették. 1721-ben rozzant állapotban volt, de 1757-ben megújították és bővítették. Ekkor építették harangtornyát is. [3]
  • Az út mellett még egy kis Szent Antal kápolna is áll.

További információk szerkesztés

Jegyzetek szerkesztés