Csák Demeter (országbíró)

(?–1297) magyar főúr, országbíró, asztalnokmester, ispán

Csák nembeli Demeter (? – ?, 1245 után, de 1254 előtt)[1] magyar főúr, II. András és IV. Béla uralkodása alatt országbíró (1233–1234, 1242–1245), élete során Vas, Pozsony, Bács, Csanád és Moson vármegyék ispánja is volt.

Csák Demeter
Csák nembeli Demeter országbírói pecsétje
Csák nembeli Demeter országbírói pecsétje
Születettnem ismert
nem ismert
Elhunyt1287
nem ismert
Állampolgárságamagyar
Foglalkozása
SablonWikidataSegítség

Életútja szerkesztés

A Csák nemzetség Pápocot és Ugodot birtokló ugodi ágának sarja, Csák nembeli Luka (vagy Lukács) fia volt.[2] Testvére volt Csák nembeli Pózsa, egyes feltevések szerint pedig Csák nembeli Ugrin kalocsai érsek is.[3]

Demeter 1217–1218-ban az uralkodó kíséretében részt vett II. András magyar király szentföldi hadjáratában. András bizalmi embereként 1217-től 1230-ig asztalnokmester, ezzel párhuzamosan 1217-től 1224-ig Vas, 1225-től 1229-ig Pozsony vármegye ispánja volt.[4] 1221-ben Boglár birtokosa lett,[5] 1222-ben egyike volt az Aranybullát kézjegyükkel megerősítő főuraknak.[6] II. András 1225 előtt Demeternek adományozta az addig a szentmártoni (ma pannonhalmi) bencésekhez tartozó küszéni monostort, hogy várrá alakíthassa át. A bencések és Demeter között pereskedés indult, amelyre válaszul az asztalnokmester magához ragadta a bencések abdai birtokát is. A szerzetesrend több pápai bullát is kijárt Abda visszaszerzése érdekében (1225, 1227–1228, 1238, 1244), de Csák Demeter haláláig sem szolgáltatta vissza a falut.[7] Az erőszakos birtokszerzés nem volt idegen Demetertől, egy másik korabeli említés szerint a veszprémi káptalan merenyei birtokát is igyekezett magához ragadni.[8]

1233–1234-ben Demeter az országbírói feladatokat látta el, egyúttal Bács vármegye ispánja is volt.[9] 1230-ban az uralkodóval szemben annak fia, Béla herceg – a későbbi IV. Béla – pártjához csatlakozott. Béla 1235-ös trónra lépését követően, 1237 és 1241 között Demeter Csanád vármegyei ispán volt, 1242 és 1245. április 26-a között pedig másodszor is betöltötte az országbírói tisztséget, egyúttal Moson vármegye ispáni hivatalát viselte.[10] 1245 utáni éveiről nem tudni.[11]

Demeter egy ismeretlen nevű leánygyermeket és három fiúutódot hagyott maga után: Csákot, aki báni címmel rendelkezett és bakonyi örökös gróf volt, valamint Ugodot és Ádámot. A Demetertől származó ugodi ágnak dédunokájában, Csák nembeli Móricban (1291–1336) szakadt magva, aki bár megházasodott, később domonkos szerzetessé lett.[12]

Jegyzetek szerkesztés

  1. Pór 1887 304. o.
  2. Pór 1887 304. o.; Pór 1888 15–16. o.; Markó 2000 260. o.
  3. Wertner 1900 167. o.
  4. Wertner 1990 167. o. (Vas vármegyei ispánságát az 1219–1222 közötti évekre teszi); ÚMÉL 2001 1062. o.
  5. Wertner 1990 167. o.
  6. Pauler 1893 II. köt. 98–100. o.
  7. Karácsonyi 1901 II. köt. 310–311. o.; Figler 1995 19. o. • Vö. Wertner 1900 167. o.
  8. Wertner 1900 167. o.
  9. ÚMÉL 2001 1062. o.
  10. Wertner 1900 167. o.; ÚMÉL 2001 1062. o.
  11. Wertner 1900 167. o.
  12. Pór 1887 304. o.; Pór 1888 15–17. o.; Wertner 1900 169–170. o. • Markó 2000 260. o. Demeter két fiúutódját említi.

Források szerkesztés

  • Figler 1995: Figler András: A régi Abda története. In Emlékkönyv Abda község áttelepülésének és temploma felszentelésének 150. évfordulójára. Szerk. Somogyi Éva, Figler András. Abda: Abda Község Önkormányzata. 1995. 12–27. o.  
  • Karácsonyi 1901: Karácsonyi János: A magyar nemzetségek a XIV. század közepéig. Budapest: Magyar Tudományos Akadémia. 1901.  
  • Markó 2000: Markó László: A magyar állam főméltóságai Szent Istvántól napjainkig: Életrajzi lexikon. Budapest: Magyar Könyvklub. 2000. ISBN 963-547-085-1  
  • Pauler 1893: Pauler Gyula: A magyar nemzet története az Árpádházi királyok alatt. Budapest: Akadémia. 1893.  
  • Pór 1887: Pór Antal: Boldog Csáki Móricz, szent-domonkos-rendi szerzetes. Katolikus Szemle, I. évf. (1887) 303–313. o.
  • Pór 1888: Pór Antal: Trencsényi Csák Máté (1260–1321). Budapest: Méhner. 1888. = Magyar Történeti Életrajzok,  
  • ÚMÉL 2001: Új magyar életrajzi lexikon I. (A–Cs). Főszerk. Markó László. Budapest: Magyar Könyvklub. 2001. 1062. o. ISBN 963-547-414-8  
  • Wertner 1900: Wertner Mór: Adalékok a Csák nemzetség történetéhez. Turul, XVIII. évf. (1900) 162–171. o.