Császárfalu
Császárfalu (németül: Kaisersdorf, horvátul: Kalištrof) község Ausztriában, Burgenland tartományban, a Felsőpulyai járásban.
| Császárfalu (Kaisersdorf) | |||
.jpg) | |||
| Az önkormányzati hivatal | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Ausztria | ||
| Tartomány | Burgenland | ||
| Rang | község | ||
| Járás | Felsőpulyai járás | ||
| Alapítás éve | 1570 | ||
| Polgármester | Erwin Muschitz (SPÖ) | ||
| Irányítószám | 7342 | ||
| Körzethívószám | 02617 | ||
| Forgalmi rendszám | OP | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 620 fő (2018. jan. 1.)[1] | ||
| Népsűrűség | 45 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Tszf. magasság | 360 m | ||
| Terület | 12,5 km² | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 | |||
 é. sz. 47° 32′ 03″, k. h. 16° 23′ 45″Koordináták: é. sz. 47° 32′ 03″, k. h. 16° 23′ 45″ | |||
| Császárfalu weboldala | |||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Császárfalu témájú médiaállományokat. | |||
| Sablon • Wikidata • Segítség | |||
Fekvése szerkesztés
Felsőpulyától 10 km-re északnyugatra a Lánzséri-hegység keleti lábánál fekszik.
Története szerkesztés
A Várvidéknek ez a része már a történelem előtti időkben is lakott volt. Az i. e. 2. században kelták éltek itt, akik már vaskohászattal is foglalkoztak. A római korban a terület Pannónia tartományhoz tartozott, majd a népvándorlás idején is lakott maradt. A germán törzseket avarok és szlávok követték. 800 körül Nagy Károly e területet az Ostmark tartományhoz csatolta és bajor, valamint frank telepesekkel telepítette be. A magyarok a 10. század elején terjesztették ki uralmukat erre a vidékre, mely a 12. században a lánzséri váruradalomhoz került.
A település első írásos említése 1570-ből származik "Cazszarfolwa" alakban. Nevét az uradalom akkori birtokosáról Császár Miklósról kapta, aki 1562-ben lett Lánzsér ura. Ebben az okiratban, mely Sopron vármegye adóösszeírása a falu "noviter plantata", azaz újonnan alapított településként szerepel. Alapítása néhány évvel előbbre tehető, mint azt az adóösszeírás említi, hiszen ebben az időben az újonnan alapított települések 6-12 évig adó és robot mentességet élveztek. Császárfalvára délről menekült horvátokat telepítettek, akik zömmel 1521 és 1561 között érkeztek erre a vidékre. Császárfalva a szomszédos Borosddal bár horvát lakossága csökkent, ma is horvát nyelvszigetet alkot a felsőpulyai járásban. 1579-ben mát állt a templom is, anyakönyveit 1724-től vezetik.. A település első német nyelvű említése csak 1640-ben történt „Kayzersdorf” alakban. Császárfalván kezdettől fogva jelentős volt a szőlőtermesztés és a fakereskedés, melyre a falu kiterjedt erdei szolgáltattak olcsó faanyagot. A fát általában a soproni vásáron értékesítették. 1612-ben a település az uradalommal együtt az Esterházy család birtoka lett. 1647-ben nyílt iskolája, ahol a szomszédos Borosd gyermekei is tanultak. A kuruc háborúk megkímélték a települést, mely 1769-ben szerepel először térképen. A falu a napóleoni háborúkat is épségben átvészelte, azonban 1831-ben súlyos kolerajárvány pusztította és egy tűzvészben a település harmada is elpusztult. 1848 után a császárfalviak ismert sertéskereskedők voltak a Monarchia vásárain, de sokan éltek a mezőgazdaságból, kézművességből, erdei munkákból is.
Vályi András szerint " CSÁSZÁRFALVA. Kaiserdorf, Kalisdorf. Horvát falu Sopron Vármegyében, földes Ura Hertzeg Eszterházy Uraság, lakosai katolikusok, fekszik Soprontól három mértföldnyire, határja szorgalmatos miveltetés után tűrhető termékenységű, de egyéb fogyatkozásaira nézve, a’ harmadik Osztályba számláltatott."[2]
Fényes Elek szerint " Császárfalu, németül Kaiserdorf, horvát falu, Sopron vármegyében, Sopronhoz délnyugotra 3 mfd., 600 kath. lak. Van 600 h. szántóföldje, 24 hold rétje, 800 hold urasági tölgyes fenyves erdeje. Birja h. Eszterházy."[3]
1910-ben 1019, többségben horvát (846 fő) lakosa volt, jelentős német (154 fő) kisebbséggel. A magyarok száma 19 volt. A trianoni békeszerződésig Sopron vármegye Felsőpulyai járásához tartozott, majd 1921-ben Ausztriához került. Az első világháborút követő nélkülözések közepette sok lakója vándorolt ki a tengerentúlra. Horvát többségét 1934-ben veszítette el a település, mára a horvátok már csak a lakosság 28%-át alkotják. 1971-ben Császárfalu és Borosd egy nagyközségben egyesült, 1991-óta ismét önálló község lett.
2001-ben 527 lakosából, 13 szlovák, 354 német, 150 horvát, 10 egyéb nemzetiségű.[4]
Nevezetességei szerkesztés
- Szent Miklós püspök tiszteletére szentelt római katolikus plébániatemploma 1579-ben már állt. Híres barokk Szent Miklós oltárát 1747-ben készítették, az elpusztult lánzséri kamalduli kolostorból származik. A templomot 16. századi védőfal övezi.
- Szent Anna kápolnája 1911-ben épült.
- A Szent Alajos-kápolnát 1896-ban építették, 2000-ben renoválták.
- Szentháromság-oszlop.
- Szent Antal-oszlop
- Kollarich-kereszt
Külső hivatkozások szerkesztés
- Hivatalos oldal Archiválva 2013. november 15-i dátummal a Wayback Machine-ben
- Császárfalu az Osztrák Statisztikai Hivatal honlapján
- Magyar katolikus lexikon
Jegyzetek szerkesztés
- ↑ Einwohnerzahl 1.1.2018 nach Gemeinden mit Status, Gebietsstand 1.1.2018. Osztrák Statisztikai Hivatal. (Hozzáférés: 2019. március 9.)
- ↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.
- ↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.
- ↑ Császárfalu népessége[halott link]
