Csíkkozmás
Csíkkozmás (románul: Cozmeni) falu Romániában Hargita megyében. Közigazgatásilag 2002-ig Csíkszentmártonhoz tartozott, azóta önálló község.
| Csíkkozmás (Cozmeni) | |
 | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Románia |
| Történelmi régió | Erdély |
| Fejlesztési régió | Közép-romániai fejlesztési régió |
| Megye | Hargita |
| Község | Csíkkozmás |
| Rang | községközpont |
| Irányítószám | 537065 |
| Körzethívószám | 0266 |
| SIRUTA-kód | 85813 |
| Népesség | |
| Népesség | 1509 fő (2021. dec. 1.) |
| Magyar lakosság | 1394 (2011)[1] |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 675 m |
| Időzóna | EET, UTC+2 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 46° 14′, k. h. 25° 56′Koordináták: é. sz. 46° 14′, k. h. 25° 56′ | |
 | |
| Csíkkozmás weboldala | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Fekvése szerkesztés
Csíkszeredától 20 km-re délkeletre a Kozmás és a Nyerges-patak mellett fekszik.
Nevének eredete szerkesztés
Nevét Szent Kozma és Damján tiszteletére szentelt középkori templomáról kapta.
Története szerkesztés
1332-ben Sanctis Codmas et Damiano néven említik először. Eredeti neve Girgicfalva volt és az Olt mellett a Görgös nevű dűlőben feküdt. A falu ősidők óta lakott, területén újkőkori, bronz és vaskori leletek kerültek elő. Árpád kori templomát 1661-ben felégette a török, de 1653 és 1670 között újjáépítették. 1662-ben tornyot is építették hozzá, melyben 1772-től az alvinci uradalomtól vásárolt óraszerkezet működött, ekkor magasították is. A templom egy régebbi kápolna helyén épült gótikus stílusban Szent Kozma és Damján tiszteletére, később barokk stílusban átépítették. 1761-ben kápolnát építettek hozzá, 1831-ben és 1883-ban újították. Vitos Mózes szerint a Pap-hegyen hajdan templom állt. 1690-ben Thököly serege állomásozott itt, 1694-ben a tatárok dúlták fel. 1708-ban kuruc-labanc csata zajlott itt. 1719-ben a falut súlyos pestisjárvány sújtotta. A Nyerges-tetőn vívta élet-halál harcát 1849. augusztus 1-jén a Tuzson János őrnagy vezette honvédcsapat az orosz túlerővel és árulás következtében mind egy szálig elestek. Emléküket feliratos oszlop őrzi. 1860-ban árvíz sújtotta, 1887-ben csaknem az egész falu leégett. 1910-ben 1391 magyar lakosa volt. A trianoni békeszerződésig Csík vármegye Kászonalcsíki járásához tartozott. 1992-ben 1403 lakosából 5 román kivételével mind magyarok.
Látnivalók szerkesztés
- Római katolikus temploma Árpád kori
- A Nyerges-tetőn az 1849-ben elesettek emlékműve[2]
- A Nyerges alatti részen több borvízforrás tör fel, sós forrását Sósszéknek nevezik
- Itt található a Sószékfürdő nevű gyógyfürdő is.
Híres emberek szerkesztés
- Itt született 1824-ben Bálint Gyula költő, műfordító.
- Itt született 1886-ban Boga Alajos kanonok, történész.
- Itt született 1900. július 27-én Lőrincz Ernő András orvos, szülész-nőgyógyász, egyetemi tanár.
- Itt született 1913. október 28-án Kelemen Béla nyelvész, az első magyar-román szótár szerkesztője.
- Itt született 1926. november 14-én Máthé Jakab magyar nyelvész.
- Itt született 1950. szeptember 26-án Szász-Mihálykó Attila műfordító, kulturális szakirányító.
Testvértelepülés szerkesztés
Hivatkozások szerkesztés
- ↑ Varga E. Árpád: Erdély etnikai és felekezeti statisztikái a népszámlálási adatok alapján, 1852–2011: Hargita megye. adatbank.ro
- ↑ Képek Nyerges-tetőről a www.erdely-szep.hu honlapon. [2010. augusztus 28-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2010. augusztus 20.)
.svg){kind=small}