Csataj
Csataj (szlovákul Čataj, németül Schattein) község Szlovákiában, a Pozsonyi kerületben, a Szenci járásban.
| Csataj (Čataj) | |
 | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Szlovákia |
| Kerület | Pozsonyi |
| Járás | Szenci |
| Rang | község |
| Polgármester | Marta Tušová |
| Irányítószám | 900 83 |
| Körzethívószám | 033 |
| Forgalmi rendszám | SC |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 1205 fő (2021. jan. 1.)[1] |
| Népsűrűség | 84 fő/km² |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 140 m |
| Terület | 12,87 km² |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 48° 16′ 15″, k. h. 17° 28′ 35″Koordináták: é. sz. 48° 16′ 15″, k. h. 17° 28′ 35″ | |
| Csataj weboldala | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Csataj témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
| Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info | |
Fekvése szerkesztés
Szenctől 9 km-re északkeletre fekszik.
Története szerkesztés
A község területén a régészeti leletek tanúsága szerint már kőkorszaktól fogva éltek emberek, de előkerültek itt bronzkorból, vaskorból (kelta) és Avar Kaganátus időszakból származó leletek is.
A települést 1244-ben Chatey néven említik először. 1296-ban II. András király a Bugár családnak adja. Plébániáját 1397-ben alapították és valószínűleg első temploma is ekkor épült. A 14. században német telepesek érkeztek a községbe, mely a 18. századig a pozsonyi, a szomolányi, a bazini és a szentgyörgyi uradalom része volt. 1533-tól Serédi Gáspár birtoka, majd a 17. században Illésházy István, majd az Apponyiak a birtokosai. Iskolája 1617-ben létesült. A 18. századtól a királyfai uradalom része, birtokosa a Pálffy család lett. Ekkor a szlovákok betelepülésével kezdetét vette a település elszlovákosodása, mely mára már tiszta szlovák falu lett. Lakói főként mezőgazdasággal foglalkoztak.
Vályi András szerint "CSATAJ. Tót falu Poson Vármegyében a’ felső járásban, földes Ura Gróf Pálfy Uraság, lakosai katolikusok, és evangelikusok, fekszik Német Gurábnak, és Igramnak szomszédságokban, határja három nyomásbéli, ’s kiváltképen termékeny, réttyei, ’s szőleje is gazdagon termők, Csandal pusztája is van, és Csáde nevezetű álló vize, nevezetes javaihoz képest, az első Osztályba számláltatott."[2]
Fényes Elek szerint "Csataj, tót falu, Pozsony vmegyében, Szencztől északnyugotra 2 kis órányira. Számlál 151 kath., 521 evang., 13 zsidó lak. Kath. paroch. templom. Sok rétje, erdeje, s jó szántóföldje van. F. u. gr. Pálffy Ferencz."[3]
A trianoni békeszerződésig Pozsony vármegye Szenci járásához tartozott.
Népessége szerkesztés
1910-ben 997 lakosából 836 szlovák, 142 magyar és 19 német anyanyelvű volt.
2011-ben 1085 lakosából 1060 szlovák volt.
Neves személyek szerkesztés
- Itt született 1926-ban Bohuslav Chropovský régész, akadémikus.
- Itt szolgált Madurkay Miklós (1854-1923) katolikus plébános.
Nevezetességei szerkesztés
Jegyzetek szerkesztés
- ↑ The 2021 Population and Housing Census. Szlovák Statisztikai Hivatal
- ↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.
- ↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.
Források szerkesztés
- Budaj, M. - Prohászka, P. 2014: Ein Solidus des oströmischen Kaisers Anastasius I. aus Čataj. Zborník Slovenského národného múzea - Archeológia 24, 145-149.
- Radoslav Čambal – Zdeněk Farkaš – Peter Nagy 2013: Nálezy z obdobia ludanickej skupiny z Čataja a Smoleníc. Zbor. SNM - Archeológia 23.
- Peter Šalkovský 2007: Stredoeneolitické a včasnostredoveké sídlisko v Čataji. Študijné zvesti 42
- Jozef Zábojník 1997: Das völkerwanderungszeitliche Gräberfeld von Čataj. In: J. Tejral - H. Friesinger - M. Kazanski (Hrsg.): Neue Beiträge zur Erforschung der Spätantike im mittleren Donauraum. Spisy Archeologického ústavu AV ČR Brno 8. Brno, 77–85.
- Gabriel Fusek 1994: Slovensko vo včasnoslovanskom období. Nitra, 193-194.
- Bohuslav Chropovský - Jozef Hromada 1990: Pokračovanie výskumu kostrového pohrebiska zo 7.-8. storočia v Čataji. AVANS 1988, 67-68.
- Juraj Pavúk 1981: Die ersten Siedlungsfunde der Gruppe Chłopice-Veselé aus der Slowakei. Slov. Arch. XXIX/1, 163-176.
- Milan Hanuliak 1978: Výskum slovansko-avarského pohrebiska v Čataji. AVANS 1977, 92-95.
- J. Pavúk 1976: Záchranný výskum na trase autostrády v Čataji. AVANS 1975, 177–185.
