Cserépfalu

magyarországi község Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyében

Cserépfalu község Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyében, a Mezőkövesdi járásban.

Cserépfalu
Cserépfalu címere
Cserépfalu címere
Cserépfalu zászlaja
Cserépfalu zászlaja
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióÉszak-Magyarország
VármegyeBorsod-Abaúj-Zemplén
JárásMezőkövesdi
Jogállásközség
PolgármesterCsendes Péter ((Fidesz-KDNP))[1]
Irányítószám3413
Körzethívószám49
Népesség
Teljes népesség950 fő (2023. jan. 1.)[2]
Népsűrűség22,4 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület44,65 km²
Földrajzi nagytájÉszak-magyarországi-középhegység[3]
Földrajzi középtájBükk-vidék[3]
Földrajzi kistájEgri-Bükkalja[3]
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 47° 56′ 25″, k. h. 20° 32′ 06″Koordináták: é. sz. 47° 56′ 25″, k. h. 20° 32′ 06″
Cserépfalu (Borsod-Abaúj-Zemplén vármegye)
Cserépfalu
Cserépfalu
Pozíció Borsod-Abaúj-Zemplén vármegye térképén
Cserépfalu weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Cserépfalu témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

Fekvése szerkesztés

 
A község Eger környékének térképén

A Bükk-vidék középső részén helyezkedik el, a megyeszékhely Miskolctól 57 kilométerre délnyugatra, Egertől 20 kilométerre északkeletre.

Megközelítése szerkesztés

Csak közúton érhető el, a 3-as főút mezőkövesdi szakasza és Bükkszentkereszt térsége közt húzódó 2511-es úton, illetve a keleti szomszédjában fekvő Cserépváralja felől egy számozatlan önkormányzati úton. Északnyugati szomszédja, Bükkzsérc zsáktelepülésnek tekinthető, mely csak innen érhető el, a 25 112-es számú mellékúton.

Története szerkesztés

1196-ban említik először a települést, Cheryp néven. A 13. századtól kezdve az egri püspökség, 1198-tól 1216-ig pedig a Koppán nemzetségből származó Katapán egri püspök birtoka volt.

A falu lakossága egész történelme folyamán szőlő-, gyümölcstermesztéssel, mészégetéssel foglalkozott. Pincesorok veszik körül, melyekben a múltban nemcsak bort tároltak, hanem a II. világháború idején menedéket is nyújtottak a falu népének.

A Hór - völgye kapujában található Cserépfalu már évszázadok óta lakott település. A falu – 1248-ból származó okleve alapján – 1998-ban ünnepelte fennállásának 750. évfordulóját, jóllehet története a 12. század elejéig nyomon követhető.

Alapítója egy délvidéki származású birtokos, Crispinus (Csrepinus) lehetett, s a község nevét is tőle örökölte. A 13. század elején már Katapán egri püspök tulajdona lett, akinek a halálával a birtok a püspökségre szállt. Az egri püspökség tulajdonosi jogát előbb II. András, majd IV. Béla, s végül 1326-ban Károly Róbert is megerősítette, jóllehet Nagy Lajostól (vagy Károly Róberttől) már királyi (királynéi) birtokként tartják számon. Árpád-kori templomáról 1332-ben kelt okiratban olvashatunk először.

Az Anjou-korban épült Cserépvárát még Zsigmond idején is királyi (királynéi) várként tartják számon. 1443-ban I. Ulászló Berzeviczi Pohárnok Istvánt iktatja a Cserépvára és a falu birtokába, amely 1462-ben bekövetkezett halálával Rozgonyiak kezére szállt. 1495-ben a falu birtokosa már Hédervári Ferenc, 1523-ban pedig II. Lajos a Báthoriak kezébe adja. A falu 1554-ben lett a törököké.

A Báthoryak nyomán Cserép lakói valószínű már az 1560-as évektől áttértek a református hitre. Eger eleste után, 1596-ban Cserépvára ellenállás nélkül, bár csak időlegesen került török kezére.

A 1718. században a földesúr személye gyorsan változott. A bedegi Nyáriak után Homonnai – Drugeth Zsigmond és felesége Eszterházy Mária birtokolta. Őt követte az Orlik család, majd a L’Hullier, a Forgách és az Esterházy család.

Az egri püspök, Szalai Barkóczy Ferenc, 1753-ban szerette volna visszaszerezni Cserépfalut, kísérlete azonban csődöt mondott. A 19. század elején már Dessewffi Ferenc a földesúr. Halálával az uradalom a koronára szállt, majd hitbizománnyá válásával először a Koháryaké, majd Szász-Coburg-Gothai hercegi uradalom lett egészen 1945-ig.

Az 1929-es gazdasági világválság idején a falu szegényebb lakói létrehozták Kisamerikát, amely egy barlanglakásos közösség volt.[4]

A háború okozta népességcsökkenést a Rákosi-korszak parasztságellenes politikája ellenére még kiheverte a település. A mezőgazdaság „szocialista átszervezése” azonban már a népességszám rohamos csökkenését eredményezte '60-as évtizedben. Ezzel párhuzamosan megindult a település elöregedése is.

A falu megtartó ereje a rendszerváltás után néhány évvel ismét növekedni kezdett. Ennek kézzelfogható jelei a nagy volumenű infrastrukturális fejlesztések (vezetékes víz, szennyvízcsatorna hálózat és gázvezeték kiépítése) és a vállalkozói kedv megélénkülése (például: falusi turizmusba számos család bekapcsolódott). Ennek nyomán nőtt a faluba költözők száma. Az üresen álló házak iránti kereslet megnövekedése azonban elsősorban a rekreációs célokat szolgáló „hétvégi házak” elszaporodásával hozható kapcsolatba.

Közélete szerkesztés

Polgármesterei szerkesztés

  • 1990–1994: Szabó István (független)[5]
  • 1994–1998: Kósik István (független)[6]
  • 1998–2002: Kósik István (független)[7]
  • 2002–2006: Kósik István (független)[8]
  • 2006–2010: Kósik István (független)[9]
  • 2010–2014: Kósik István (független)[10]
  • 2014–2019: Csendes Péter (független)[11]
  • 2019-től: Csendes Péter ((Fidesz-KDNP)[1]

Népesség szerkesztés

A település népességének változása:

A népesség alakulása 2013 és 2023 között
Lakosok száma
1028
1026
1017
974
926
950
201320142015202120222023
Adatok: Wikidata

A 2001-es népszámlálás adatai szerint a településnek csak magyar nemzetiségű lakossága volt.[12]

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 86,1%-a magyarnak, 0,3% lengyelnek, 0,3% németnek, 0,2% románnak mondta magát (13,9% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg több lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 12,9%, református 60,7%, görögkatolikus 0,7%, felekezeten kívüli 4,6% (19,4% nem válaszolt).[13]

2022-ben a lakosság 93,3%-a vallotta magát magyarnak, 0,2% cigánynak, 0,2% németnek, 0,1-0,1% ukránnak, szlováknak és bolgárnak, 2,4% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (6,6% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 14,1% volt római katolikus, 43,2% református, 1% görög katolikus, 1,8% egyéb keresztény, 0,1% evangélikus, 8,5% felekezeten kívüli (29,9% nem válaszolt).[14]

Látnivalók szerkesztés

 
A Suba-lyuk Múzeum

Híres szülöttei szerkesztés

Képgaléria szerkesztés

Jegyzetek szerkesztés

  1. a b Cserépfalu települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2020. február 8.)
  2. Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2023. október 30. (Hozzáférés: 2023. november 5.)
  3. a b c Magyarország kistájainak katasztere. Szerkesztette Dövényi Zoltán. Második, átdolgozott és bővített kiadás. Budapest: MTA Földrajztudományi Kutatóintézet. 2010. ISBN 978-963-9545-29-8  
  4. kisamerikai-barlanglakások. [2013. április 29-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2012. szeptember 27.)
  5. Cserépfalu települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Nemzeti Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
  6. Cserépfalu települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2019. december 3.)
  7. Cserépfalu települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. március 10.)
  8. Cserépfalu települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. március 10.)
  9. Cserépfalu települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. március 10.)
  10. Cserépfalu települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2019. december 4.)[halott link]
  11. Cserépfalu települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2019. december 4.)
  12. A nemzetiségi népesség száma 2001
  13. Cserépfalu Helységnévtár
  14. Cserépfalu Helységnévtár
  15. Oszlai tájház – cserépkakas.hu
  16. Fatábla. oregfak.emk.nyme.hu. (Hozzáférés: 2017. január 25.)
  17. Millenniumi Kilátó

További információk szerkesztés